198 cikk rendezése:
1. cikk / 198 Külföldi művészek szerzői jogdíja
Kérdés: Külföldi művész magánszemélyek (Magyarországgal kettős adóztatást kizáró egyezménnyel rendelkező, illetve nem rendelkező országokban élők) szellemi termékeik felhasználásából származó szerzői jogdíját egy magyarországi székhelyű, Magyarországon tevékenykedő ügykezelő alapítvány szedi be a felhasználóktól. A jogdíjra jogosult magánszemélyek között vannak aktív korú, saját országukban biztosítási jogviszonnyal rendelkezők, illetve nem rendelkezők, adószámos magánszemélyek, nyugdíjasok, örökösök is. A biztosítotti jogviszony igazolására az ügykezelő alapítvány A1 igazolást kér a művészektől az adózás rendjének megállapítása érdekében, ami többször problémát okoz. Közösségen belüli országokban élőktől csak és kizárólag A1 igazolás fogadható el, vagy más biztosítotti jogviszonyra vonatkozó igazolással is élhetnek? Közösségen kívüli országokban élők esetében elfogadható valamilyen más igazolás az A1 igazolással egyenértékűként? Saját államukban nyugdíjas személyek esetén mi az elfogadható igazolás módja? A havi '08-as járulékbevalláson kiket kell szerepeltetnie az alapítványnak? Csak azokat a külföldi személyeket, akiknek a jogdíját valamilyen adó terheli, vagy azokat is, akiktől semmilyen levonás nem történik?
2. cikk / 198 Munkabérelőleg
Kérdés: Folyósíthatja a bruttó minimálbér ötszörös összegét adómentes munkabérelőlegként a munkáltató az egyik vezető beosztású munkavállalója részére, vagy ebben az esetben csak a nettó összeg adható? A munkavállaló munkabére magas, a visszafizetendő részletek a bruttó összeg folyósítása esetén sem haladják meg a jövedelem 50 százalékát.
3. cikk / 198 Kedvezménykártya közterhei
Kérdés: Kinek és milyen közterheket kell megfizetnie abban az esetben, ha egy elsősorban egészségügyi szolgáltatások kedvezményes elérését biztosító kedvezménykártyát egy magánszemély ajándékba kap egy másik magánszemélytől vagy egy cégtől? A kártya által nyújtott kedvezményt a szerződéses partnerek nyújtják a kártyatulajdonosok részére. Változik a közteher mértéke, ha egy cég nagy tételben vásárolja meg a kártyát a munkavállalói részére? Hogyan tehető kedvezményessé az adózás?
4. cikk / 198 Szolgálati járandóságban részesülő munkavállalók SZÉP-kártya-juttatása
Kérdés: Adhat a 100 százalékban állami tulajdonban lévő kereskedelmi szolgáltató tevékenységet végző munkáltató a cafeteriaszabályzatban meghatározott éves bruttó 200.000 forint/fő összegű SZÉP-kártya-juttatáson felül további 200.000 forint/fő összeget a szolgálati járandóságban részesülő munkavállalói részére abban az esetben, ha ezzel átlépik a Keny-tv. 11. §-ában meghatározott kereseti korlátot? A munkáltatónál érvényben lévő cafeteriaszabályzat szerint a választható juttatások összege minden munkavállaló esetében bruttó 200.000 forint, amely a munkáltató közterheit is tartalmazza, és ebben az évben kizárólag SZÉP-kártya választható.
5. cikk / 198 Magyar munkáltató külföldön élő munkavállalója
Kérdés: Hol és milyen közterheket kell megfizetni egy Lisszabonban élő magyar állampolgár után, aki home office keretében dolgozik egy magyar szoftvercégnek?
6. cikk / 198 Elhunyt beltag osztaléka
Kérdés: Kinek és milyen feltételekkel fizethető ki egy betéti társaság elhunyt beltagja részére járó jóváhagyott osztalék abban az esetben, ha az összeg nem szerepelt a hagyatékban, illetve az elhunyt adóhatóság által elkészített személyijövedelemadó-bevallásában sem? Kinek kell adóznia az osztalék után ebben az esetben?
7. cikk / 198 Munkaidő csökkentésének hatása ekhós jövedelemre
Kérdés: Befolyásolja egy másik foglalkoztatónál fennálló megbízási szerződés díjának ekho szerinti adózását, ha egy munkavállaló heti 40 órás munkaviszonya heti 20 órára csökken? Hogyan hat a megbízási jogviszony a munkaviszonyra? Hatással van valamilyen módon a közteherfizetésre az ekhós jövedelem?
8. cikk / 198 Kiküldött munkavállaló táppénzalapja
Kérdés: Táppénzalapnak minősül az adóköteles külföldi napidíj, melyből egyéni társadalombiztosítási járulék kerül levonásra? Figyelembe kell venni, hogy történik-e keresetveszteség?
9. cikk / 198 Török állampolgárok személyi jövedelemadója
Kérdés:
Terheli Magyarországon személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség egy török anyacég magyarországi fióktelepén kiküldetésben dolgozó török állampolgárságú alkalmazottak jövedelmét? A munkavállalók után a társadalombiztosítási járulékot a török anyacég fizeti meg.
10. cikk / 198 Jövedelempótló kártérítés közterhei
Kérdés: Terheli járulék-, adó- és szociálishozzá-járulásiadó-fizetési kötelezettség a jövedelempótló kártérítést, amelyet a bíróság a kórházi ellátásával összefüggésben ítélt meg egy beteg részére? Amennyiben a megítélt összeget terheli járulék- és adókötelezettség, akkor a megítélt összegből kell levonni, és az így keletkezett nettó összeget kell a volt beteg részére kifizetni, vagy a bíróság által megítélt összeget kell kifizetendőnek tekinteni, és visszafelé kell az intézménynek számolnia?