Tag egyéni járulékainak elszámolása

Kérdés: Taggal szembeni követelésként kell kimutatni a magánszemélyt terhelő nyugdíj-, valamint egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot abban az esetben, ha egy kft. személyesen közreműködő tagja nem vesz fel jövedelmet, és a cég fizeti utána az egyéni járulékokat? Valóban egyéb jövedelemnek minősül a taggal szemben elengedett követelés ebben az esetben? A követelés elengedése keletkeztet ehofizetési kötelezettséget, és ha igen, milyen mértékben? Kinek kell megfizetnie ezt a közterhet? Szerepeltetni kell a '08-as bevallásban az elengedett követelés összegét?
Részlet a válaszából: […] ...szerint ha személyesen közreműködő tagnak bevételt juttat a társas vállalkozás – pl. követelés elengedése útján -, a le nem vonható adóelőleget megállapítja és megfizeti, a magánszeméllyel szembeni követelésként nyilvántartásba veszi.Ha a követelést a tag a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 31.

Nyugdíjas munkavállaló közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik annak a kft.-nek, amely egy saját jogú nyugdíjas személyt foglalkoztat teljes munkaidőben 70 ezer forint bruttó munkabér ellenében? Mennyi lesz a dolgozó nettó fizetése?
Részlet a válaszából: […] ...a megbízási jogviszony. Ebben az esetben -feltételezve, hogy a megbízott nem tételes költségelszámolást választ – ajárulék, illetve adóelőleg számításánál figyelembe veendő havi jövedelem: 70000 forint x 90 százalék = 63 000 forint. Ez után kell a cégnek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 13.

Nyugdíjas munkavállaló járulékai

Kérdés: Kell-e járulékot fizetni egy 1945-ben született, saját jogú nyugdíjas munkavállaló után, aki napi 8 órás munkaviszonyban dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezik egyértelműen, hogy abiztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett ésjárulékalapot képező (például adóelőleg számításánál jövedelemként figyelembeveendő) jövedelmek után a foglalkoztatónak 29...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 25.

Külföldi ügyvezető közterhei

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a cégnek, illetve a tagnak egy magyar kft. izraeli állampolgárságú, tartózkodási engedéllyel rendelkező tagja után, ha ügyvezetői tevékenységére tekintettel jövedelmet vesz fel? Hogyan alakul mindez, ha román állampolgárról van szó?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyban állnak. Ebben az esetben csak akkor terjed ki rájuk a biztosítás, ha e tevékenységből származó, járulékalapot képező (adóelőleg számításánál figyelembe veendő) jövedelmük eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 14.

Főállású anya jogviszonya

Kérdés: Főállású anya lehet-e egy kft. ügyvezetője, és ha igen, akkor milyen járulékokat kell utána fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...megbízásos jogviszonyban látja el az ügyvezetői teendőt, csak akkor válik biztosítottá, amennyiben havi megbízási díjának az adóelőleg számításánál figyelembe veendő összege eléri a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát, azaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 13.

Kft. ügyvezetőjének jogviszonya

Kérdés: Kell-e valamilyen megállapodást kötni, jövedelmet fizetni, illetve közterheket leróni a kft. ügyvezetője után, ha nem tagja a társaságnak? A cég két alapító taggal indult, akik személyesen nem működnek közre a társaság tevékenységében, és megalakulása óta még semmilyen tevékenységet nem végzett.
Részlet a válaszából: […] ...esetében az ügyvezető biztosítása nem automatikus, az akkor áll fenn, ha az e tevékenységből származó, járulékalapot képező (adóelőleg számításánál figyelembe vett) jövedelme havi szinten eléri a minimálbér 30 százalékát, azaz jelenleg a havi 15 ezer...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Baleseti járulék

Kérdés: A kft. nyugdíjas tagjai személyesen közreműködnek a társaság tevékenységében, amiért díjazásban részesülnek. Milyen járulékfizetési kötelezettség áll fenn a részükre kifizetett jövedelem után?
Részlet a válaszából: […] ...szerint: "az összevont adóalapba tartozó, az önálló és a nem önálló tevékenységből származó bevételnek azon része, amelyet az adóelőleg számításánál jövedelemként kell figyelembe venni, ideértve az Szja-tv.-ben szabályozott kis összegű kifizetésből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.