Versenytilalmi megállapodás egyszerűsített foglalkoztatottakkal

Kérdés: Köthet versenytilalmi megállapodást a munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatás keretében dolgozó munkavállalóival? A munkáltató speciális tevékenysége indokolttá teszi a megállapodást minden dolgozó esetében, akivel a cég kapcsolatba kerül. Milyen közterheket kell megfizetni az ilyen címen kifizetett juttatás után?
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulás, egészségügyi hozzájárulás és rehabilitációs hozzájárulás, valamint az Szja-tv.-ben a munkáltatóra előírt adóelőleg-levonási kötelezettség,b) a munkavállalót nyugdíjjárulék (tagdíj)-, egészségbiztosítási-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 26.

Tag egyéni járulékainak elszámolása

Kérdés: Taggal szembeni követelésként kell kimutatni a magánszemélyt terhelő nyugdíj-, valamint egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot abban az esetben, ha egy kft. személyesen közreműködő tagja nem vesz fel jövedelmet, és a cég fizeti utána az egyéni járulékokat? Valóban egyéb jövedelemnek minősül a taggal szemben elengedett követelés ebben az esetben? A követelés elengedése keletkeztet ehofizetési kötelezettséget, és ha igen, milyen mértékben? Kinek kell megfizetnie ezt a közterhet? Szerepeltetni kell a '08-as bevallásban az elengedett követelés összegét?
Részlet a válaszából: […] ...szerint ha személyesen közreműködő tagnak bevételt juttat a társas vállalkozás – pl. követelés elengedése útján -, a le nem vonható adóelőleget megállapítja és megfizeti, a magánszeméllyel szembeni követelésként nyilvántartásba veszi.Ha a követelést a tag a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 31.

Követelés értékesítésének közterhei

Kérdés: Milyen illeték-, szja- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezne a magánszemélynek, illetve a kifizetőnek abban az esetben, ha egy kft.-vel szemben fennálló követelését eladná egy másik kft.-nek, amelynek szintén van egy követelése ugyanazzal a céggel szemben, és amelynek a magánszemély a tagja?
Részlet a válaszából: […] ...a piaci érték és a névérték közötti rész a magánszemélyegyéb jövedelmének minősül. Az egyéb jövedelemnek minősülő rész után azadóelőleget az Szja-tv. 46. § (3) bekezdése alapján a kifizetőnek kellmegállapítani.Ugyanakkor azt is érdemes megvizsgálni, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 13.

Szabadalom értékesítése

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terhel egy magánszemély tulajdonost, aki szellemi terméket (szabadalom) értékesít egy vállalkozásnak? Adhat-e, és ha igen, milyen formában a cég megbízást a szabadalom továbbfejlesztésére?
Részlet a válaszából: […] ...Az első,a találmány létrehozása, megalkotása egy önálló tevékenységnek minősülőmegbízásos jogviszony, melynek díja után az adóelőleg-alap megállapításánál amagánszemély nyilatkozata szerinti, vagy a 10 százalékos költségátalány isfigyelembe vehető....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 20.

Munkavállaló javára kötött életbiztosítás

Kérdés: Elszámolható-e költségként a biztosítási díj, és adómentes juttatásnak tekinthető-e abban az esetben, ha egy cég alkalmazottjára teljes életre szóló, nyílt végű, kockázati életbiztosítást (teljes életre szóló befektetési alapokkal rendelkező életbiztosítás) kötött, melynek haláleseti kedvezményezettje a biztosított törvényes örököse? Később a szerződés átköthető, visszavásárolható stb. Milyen adókötelezettség keletkezik, ha a magánszemély a biztosításból esetileg vagy rendszeresen pénzt von ki?
Részlet a válaszából: […] ...az Szja-tv. 28. § (10) bekezdéseszerint, mert a biztosítási díj a díjfizetéskor adómentes jövedelemnekminősült. Az adóelőleget a biztosítónak kell megállapítania.A biztosító és a magánszemély között nincs biztosításikötelezettséggel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 19.

Nappali tagozatos hallgató külföldi kiküldetése

Kérdés: Mi a teendő a napidíj elszámolásánál abban az esetben, ha egy kifizető külföldi kiküldetéssel bíz meg egy nappali tagozatos (PhD) ösztöndíjas hallgatót, aki még nem állt munkaviszonyban?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelemadót és 11százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. A kifizetőnek akifizetés adóköteles részéből adóelőleget kell levonnia a kifizetőre vonatkozószabályok szerint (Szja-tv. 47. §). Az Szja-tv. 3. § 10. pontja szerinthivatali...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 3.

Külszolgálat és kiküldetés

Kérdés: Társadalombiztosítási szempontból mi a különbség a külszolgálat és a kiküldetés között?
Részlet a válaszából: […] ...– egyebek mellett – azösszevont adóalapba tartozó, nem önálló tevékenységből származó bevételnek azonrészét sorolja, amelyet az adóelőleg számításánál jövedelemként kell figyelembevenni, a kiküldetésből és a külszolgálatból származó jövedelem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 16.

Versenybírók járulékai

Kérdés: Változott-e a versenybírók elszámolása amiatt, hogy szeptember 1-jétől a Tbj-tv. módosítása révén a 4. § a) 1. pontjában az szerepel, hogy foglalkoztatónak minősül "bármely jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat, vagy a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező jövedelmet juttat". Az eddigi gyakorlat szerint egy szervezet küldte ki a versenybírókat valamely egyesület versenyének a lebonyolítására, és az egyesület fizette ki a versenybírót, ezért a kifizető és a versenybíró között nem jött létre jogviszony, így járulékfizetés sem keletkezett. A fentiekhez kapcsolódóan mennyiben áll fenn járulékfizetési kötelezettség és – szintén a szeptember 1-jei módosítás miatt – bejelentési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelemnek minősül, ami után a kifizetőnek 11 százalék egészségügyihozzájárulást kell fizetnie. (Amennyiben a kifizetőnek nincs adóelőleg-levonásikötelezettsége – a jelen esetben ez akkor fordul elő, ha nem tudja, hogy a bíródíjazása éves szinten meghaladta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 25.

Munkaügyi Bíróság által megítélt juttatások közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettség terheli a Munkaügyi Bíróság által a volt munkavállaló részére jogellenes munkaviszony megszüntetése címén megítélt alábbi juttatásokat: elmaradt munkabér, elmaradt munkabér után 11 százalékos kamat, a jogellenesség jogkövetkezménye miatt az Mt. 100. § (4) bekezdése alapján többhavi átlagkereset, továbbá perköltség térítése.
Részlet a válaszából: […] ...nem keletkezik járulékfizetési kötelezettsége. Azonban azEho-tv. 2-3. §-ai úgy rendelkeznek, hogy az összevont adóalapba tartozó, azadóelőleg megállapításánál figyelembe vett összeg után 11 százalékosegészségügyi hozzájárulást kell a kifizetőnek teljesítenie...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 5.

Versenydíj utáni közterhek

Kérdés: Társadalmi szervezet különböző versenyek díjaként pénz- és tárgyjutalmat oszt ki. Kell-e a díjazás után járulékot fizetni, és ha igen, menynyit, ha a díjat- magánszemély, – nyugdíjas, – vállalkozó, illetőleg- csoport kapja?
Részlet a válaszából: […] ...– egyebek mellett – az adóévben juttatott (megszerzett), az Szja-tv.-ben meghatározott, az összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett összeg, továbbá a természetbeni juttatások adóalapként meghatározott értéke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 23.