Ellátások alapja harmadik gyermek szülése esetén

Kérdés: Mi lesz a táppénz alapja annak a dolgozónak az esetében, aki első, 2011. július 7-én született gyermeke után TGYÁS-t, GYED-et, majd GYES-t kapott, második gyermeke 2014. május 23-án született, aki után szintén igénybe vette az ellátásokat, a GYES 2017. május 23-án lejár, 2017. május 24-étől augusztus 3-ig az elmaradt szabadságait fogja igénybe venni, harmadik gyermeke születésének várható időpontja 2017. szeptember 17., és az orvosa a fizetett szabadságának lejártát követő naptól "9"-es kóddal fogja keresőképtelen állományba venni? A munkavállaló 2007-től áll munkaviszonyban a jelenlegi munkáltatójánál, és a CSED-et a szülés napjától kívánja igénybe venni.
Részlet a válaszából: […] A táppénz alapjának kiszámítására az Eb-tv. 48. §-ában foglaltak adnak eligazítást. Az irányadó időszak a 2016. január 1-jétől 2017. május 31-ig terjedő időtartam, amelyen belül a kismamának csak 2017. május 24-től 31-ig van jövedelme, ami nincs 30 napi jövedelem,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 9.

Táppénz alapja GYED-ben részesülő munkavállaló esetén

Kérdés: Mi lesz a táppénz alapja és hány napra lesz jogosult az ellátásra az az édesanya, aki 2007. október 30-tól áll munkaviszonyban jelenlegi munkahelyén, 2010. április 29-től 2012. május 13-ig az első gyermeke után TGYÁS-ban, majd GYES-ben részesült, 2012. május 14-től 2012. december 25-ig veszélyeztetett terhes volt, valamint a második gyermeke után 2012. december 26-tól 2014. december 26-ig TGYÁS-t kapott, és GYED-re jogosult, de a GYED folyósítása mellett 2014. július 1-jétől munkába állt, július 1-2-ig fizetett szabadságát veszi igénybe, 2014. július 3-tól pedig veszélyeztetett terhesként keresőképtelen, és táppénzt igényel?
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv. 39. §-ának (2) bekezdésében foglaltak értelmében az anya egyidejűleg igénybe veheti a gyermekgondozási díjat és a GYED melletti munkavállalása miatt keresőképtelensége esetén a táppénzt is.Táppénzre való jogosultsági idejének és táppénze összegének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 23.

TGYÁS- és GYED-jogosultság megszakított biztosítási jogviszony esetén

Kérdés: Jogosult TGYÁS-ra, illetve GYED-re az a munkavállaló, aki iskolái befejezése után 2012. július 15-től 2013. január 31-ig szerződéses munkaviszonyban állt egy cégnél, ezután kilenc hónapig nem dolgozott, majd 2013. október 1-jétől újra munkába állt előző munkáltatójánál, és 2014. február 22-én ikergyermekeket szült?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük a jogosultsági feltételekkel.Fő szabály, hogy terhességi-gyermekágyi segélyre az jogosult, aki a biztosítás tartama alatt szül, és a szülést megelőző két éven belül rendelkezik 365 nap biztosításban töltött idővel. A 365 napi biztosítási időbe – többek között...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 2.

Táppénz alapja veszélyeztetett terhes kismama esetén

Kérdés: Mi a táppénz alapja 2013-ban annak a kismamának, aki 2001-től folyamatos biztosítási idővel rendelkezik a jelenlegi munkáltatójánál, 2011. április 16-tól 2011. augusztus 20-ig táppénzt, 2011. augusztus 21-től 2012. február 4-ig terhességi-gyermekágyi segélyt kapott, 2012. február 5-től 2013. augusztus 21-ig maximum GYED-ben részesült, és 2013. augusztus 22-től jelenleg is veszélyeztetett terhesként keresőképtelen? A TGYÁS napi átlaga a 2010. évi jövedelem alapján 6322,75 forint volt, a besorolási bér 164 000 forint/hó.
Részlet a válaszából: […] 2013. július 15-étől változtak a táppénz összegének megállapítására vonatkozó egyes szabályok, de ezek a kismamát nem érintik, mivel 2001-től ugyanannál a munkáltatónál van foglalkoztatva, ahol 2013. augusztus 22-től táppénzre jogosult, tehát nincs munkáltatóváltása....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 26.

TGYÁS és GYED alapja

Kérdés: Mi lesz a terhességi-gyermekágyi segély és a GYED alapja annak a munkavállalónak az esetében, akinek a munkaviszonya 2013. október 1-jén kezdődött, a besorolási bére havi 200 000 forint, és a szülés várható ideje 2014. február 1.? A munkavállaló 2013. január 1-jétől szeptember 30-ig kis­adózó egyéni vállalkozó volt, előtte pedig főállású egyéni vállalkozóként a minimálbér után teljesítette járulékfizetési kötelezettségét. Figyelembe fogják venni az egyéni vállalkozás időszakát is az ellátási alapok kiszámításánál, vagy csak a 2013. október 1-jétől 2013. december 31-ig elért jövedelem kerül beszámításra? Változik az ellátások naptári napi összegének kiszámítása, ha a kismamát az orvos december 1-jétől veszélyeztetett terhesként, vagy csak egyszerűen "8"-as kóddal keresőképtelen állományba veszi?
Részlet a válaszából: […] 2013. július 15-étől változtak a pénzbeli ellátások naptári napi átlagának kiszámítására vonatkozó szabályok. Főszabály, hogy csak az ellátásra való jogosultság kezdőnapján fennálló, azaz az utolsó biztosítási jogviszonyban elért pénzbeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 29.

TGYÁS és GYED alapja

Kérdés: Mi lesz a terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj alapja annak a munkavállalónak az esetében, aki 2013. március 4-től áll munkaviszonyban jelenlegi munkahelyén, 2013. június 7-től június 30-ig veszélyeztetett terhesként táppénzben részesült, és 2013. augusztus 10-én szült? A munkavállaló 2009. június 25-től 2010. december 20-ig, 2011. január 10-től 2012. április 30-ig és 2012. május 21-től 2013. február 28-ig állt munkaviszonyban előző munkahelyein. A táppénz alapja napi 8626,44 forint volt, tekintettel arra, hogy a dolgozó 2012-ben több mint 180 napi jövedelemmel rendelkezett.
Részlet a válaszából: […] 2013-ban több változás is történt a társadalombiztosítási pénzbeli ellátásokra vonatkozóan, amelyek részben július 6-ától, részben július 15-étől hatályosak.Július 15-étől főszabály, hogy az ellátások naptári napi átlagának kiszámításánál csak az ellátásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 24.

Ellátások és adókedvezmény harmadik gyermek szülése esetén

Kérdés: Jogosult az anya és az apa is a kisgyermekes munkavállalók utáni adókedvezményre az alábbi esetben? A házaspár második gyermeke 2010. július 25-én született, ez alapján a feleség TGYÁS, majd GYED ellátást vett igénybe a gyermek után annak 2 éves koráig. 2012 novemberében kiderült, hogy újra gyermeket várnak, a szülés várható időpontja 2013. július 4. A feleség 2003-tól pedagógusként dolgozik, besorolási bére bruttó 138 000 forint, azonban 2012 novemberétől havi bruttó 200 000 forint díjazásért a családi vállalkozásban is munkaviszonyban áll, kezdetben rész-, 2013. március 1-jétől teljes munkaidőben. Ettől az időponttól a férj veszi igénybe a GYES-t a részmunkaidős munkaviszonya mellett. Milyen összegű GYED-re lesz jogosult a feleség a születendő harmadik gyermek után? Tehetnek valamit annak érdekében, hogy a maximális összegű ellátást kapja az édesanya?
Részlet a válaszából: […] A családi kedvezmény az Szja-tv. 29/A. §-a alapján illeti meg a kedvezményezett eltartott után a családi pótlékra jogosult magánszemélyt. A házastársak a saját háztartásban nevelt gyermekeik esetében, mivel mindketten jogosultak a családi kedvezményre, azt közösen vehetik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 4.

GYED alapja

Kérdés: Mennyi a gyermekgondozási díj alapjául szolgáló naptári napi átlagkereset annak a munkavállalónak az esetében, akinek folyamatos biztosítási jogviszonya van egy társaságnál, 2011. április 16-tól augusztus 20-ig táppénzben, 2011. augusztus 21-től 2012. február 4-ig TGYÁS-ban részesült, 2012. február 5-től pedig GYED-et igényelt? A besorolási bére 164 000 forint/hó, tényleges jövedelme 2011. január 1-jétől április 15-ig 542 827 forint, a TGYÁS napi alapja pedig 6322,76 forint volt.
Részlet a válaszából: […]  A gyermekgondozási díj alapjául szolgáló naptári napiátlagkeresetet a táppénz összegének kiszámítására vonatkozó szabályokalkalmazásával kell megállapítani [Eb-tv. 48. § (2)-(5) bekezdése]. A napi alap megállapításához az irányadó időszak a 2011.január...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 8.

Ellátás alapjának meghatározása

Kérdés: Helyesen jár-e el az egészségbiztosítási pénztár az Eb-tv. 48. § (5) bekezdésének alkalmazása során abban az esetben, ha azok részére, akik passzív jogon kapták az ellátást, nem az előző ellátás alapját, hanem a minimálbért veszik alapul akkor, ha az irányadó időszakban azért nem rendelkeztek 180 naptári napi keresettel, mert táppénzben, TGYÁS-ban, illetve GYED-ben részesültek?
Részlet a válaszából: […] ...azaz ha azért nincs a biztosítottnak (igénylőnek) az irányadóidőszakon belül meghatározott naptári napi jövedelme, mert táppénzben,TGYÁS-ban, GYED-ben részesült, akkor táppénzét a korábban folyósított ellátás alapjátképező összeg figyelembevételével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 21.

Ellátások egyidejűleg fennálló több jogviszony esetében

Kérdés: Mindkét jogviszonyban külön kell-e elbírálni az igényt annak a munkavállalónak az esetében, aki 2007. március 6-tól augusztus 4-ig napi 8 órás, 2008. augusztus 5-től pedig napi 6 órás munkaviszonyban áll egy társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető cégnél, és 2008. augusztus 5-től napi 2 órás munkaviszonyt létesített egy olyan cégnél, amely nem kifizetőhely? A munkavállaló 2009. április 1-jétől keresőképtelen, és a 15 nap betegszabadság lejártát követően táppénzt, majd terhességi-gyermekágyi segélyt igényel. A keresőképtelenség kezdetétől, vagy a táppénzre, illetve a TGYÁS-ra való jogosultság kezdetétől kell-e visszafelé számolni a 180 naptári napot, tekintettel arra, hogy a munkavállalónak a második jogviszonya irányadó időszakában nincs meg a 180 napi keresete? Mindkét esetben a kifizetőhelynek kell elszámolni a táppénzt? Hogyan kaphatja vissza a kifizetőhely a táppénz egyharmadát?
Részlet a válaszából: […] Abból az alaptételből kell kiindulni, hogy annak abiztosítottnak, aki egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonybankötelezett egészségbiztosítási járulék fizetésére, a táppénz, aterhességi-gyermekágyi segély, vagy a gyermekgondozási díj iránti igényét annaka...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.
1
2