13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Keresőképtelenség táppénzjogosultság nélkül
Kérdés: Mi a teendője a munkáltatónak abban az esetben, ha a 2022. március 8-tól 2023. március 7-ig tartó határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállalója 2022. június 10-től folyamatosan keresőképtelen, de az illetékes megyei kormányhivatal tájékoztatása szerint csak 94 napra, azaz 2022. szeptember 11-ig jogosult táppénzre? Keletkezik a munkáltatónak járulék-, illetve egyéb fizetési kötelezettsége ebben az esetben?
2. cikk / 13 Gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság ellátás nélkül
Kérdés: Maradhat fizetés nélküli szabadságon a gyermek kétéves koráig a jelenleg CSED-ben részesülő édesanya annak ellenére, hogy a GYED-et az apa fogja igényelni, mert így előnyösebb számukra? Amennyiben igen, akkor milyen státuszban lesz a munkavállaló? Meg kell fizetnie a munkáltatónak a minimálbér 30 százaléka alapján a közterheket ebben az esetben?
3. cikk / 13 Foglalkoztatásfelügyeleti hatóság ellenőrzése
Kérdés: A társadalombiztosítási jogviszony utólagos bejelentésére való kötelezésen kívül milyen összeg után milyen közteherfizetési kötelezettség előírására kerül sor a foglalkoztatásfelügyeleti hatóság vizsgálata során, ha a foglalkoztató a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével kapcsolatos bejelentési kötelezettségének nem tett eleget? Melyik hatóság illetékes a munkáltató, illetve a munkavállaló részére előírt kötelezettségek utólagos megfizettetésével kapcsolatos eljárás lefolytatására, és ezt melyik jogszabály rendezi?
4. cikk / 13 Biztosítási jogviszony elbírálása és bejelentése megbízási jogviszony esetén
Kérdés: Változott a megbízási jogviszonyban foglalkoztatottak biztosítási kötelezettségének elbírálására és bejelentésére vonatkozó szabályozás? Hogyan kerülhető el a folyamatos megbízási jogviszonyban álló foglalkoztatottak esetében a biztosítási jogviszony megszüntetése? Egy kft. több megbízásos dolgozója is kapott értesítést a NAV-tól a biztosítási jogviszonya megszűnéséről, illetve az egészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetési kötelezettség keletkezéséről. Korábban ilyen értesítés nem érkezett, ezért a munkavállalók attól félnek, hogy a jogviszonyuk nem rendezett.
5. cikk / 13 Egyéni vállalkozás szüneteltetése
Kérdés: Érdemes szüneteltetni az egyéni vállalkozást abban az esetben, ha a veszélyhelyzet miatt annyira lecsökkentek a megrendelések, hogy jelenleg nem éri meg fizetni a közterheket? Milyen előnyökkel, illetve milyen hátrányokkal jár a vállalkozás szüneteltetése?
6. cikk / 13 Keresőképtelenség táppénzjogosultság nélkül
Kérdés: Mi a teendője a munkáltatónak, illetve a munkavállalónak abban az esetben, ha a 2017 októbere óta 4 órás munkaviszonyban álló, rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló 2018 januárja óta folyamatosan keresőképtelen állományban van, de táppénzt nem kap, mert előzetes biztosítási idő hiányában már nem jogosult az ellátásra?
7. cikk / 13 Nyugdíjas személy eseti megbízása
Kérdés: A nyugdíjasként alanyi jogon egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyekre is vonatkozik az a szabályozás, hogy eseti megbízás esetén nem szükséges biztosítottként bejelenteni azt a személyt, aki más jogviszonyban biztosított?
8. cikk / 13 Nyugdíjas munkavállaló egészségügyi szolgáltatásra jogosultsága
Kérdés: Megszűnik az egészségügyi szolgáltatásra jogosultsága annak a munkavállalónak, aki a nők kedvezményes nyugdíjában részesül, és emellett korábbi munkáltatójánál tovább dolgozik, de keresőképtelensége miatt a munkáját nem tudja ellátni, a betegszabadságát kimerítette, táppénzre pedig nem jogosult? A foglalkoztatónak be kell jelenteni a biztosítási jogviszony szünetelését ebben az esetben?
9. cikk / 13 Tartós keresőképtelenség
Kérdés: Jár fizetett szabadság a keresőképtelenség idejére annak az 1957. május 7-én született dolgozónak, aki 2017. május 14. óta keresőképtelen, és előreláthatóan még hosszú ideig beteg lesz? Hogyan és mikor kell elindítani a rokkant-ellátás igénylését? Az igénylés előtt meg kell szüntetni a munkaviszonyt? Van valamilyen fizetési kötelezettsége ebben az esetben a munkáltatónak?
10. cikk / 13 Munkavállalás EGT-tagállamban
Kérdés: Milyen teendői vannak a hatóságok felé annak a munkavállalónak, aki 2016. június 30-ig egy magyar vállalkozásnál állt főfoglalkozású munkaviszonyban, és július 1-jétől Svájcban kapott állást, amely esetleg itthonról is végezhető? Hogyan kell teljesíteni a közteherfizetési kötelezettségeket ebben az esetben? Meg kell tartania a magyarországi munkaviszonyát abban az esetben, ha nem szeretné elveszíteni az itthoni biztosítását? Milyen következménnyel jár ez a változás a dolgozó gyermekeinek biztosítására?