45 cikk rendezése:
1. cikk / 45 Rokkantsági nyugdíj figyelembevétele szolgálati időként
Kérdés:
Mi az oka annak, hogy az öregséginyugdíj-kérelem elbírálása során nem vették figyelembe a rokkantsági nyugdíjban töltött időszakot, annak ellenére, hogy az igénylő az ellátás mellett dolgozott is?
2. cikk / 45 Betéti társaság végelszámolója II.
Kérdés: Kell járulékot fizetnie a betéti társaságban a korábbi beltagnak, aki a 2022. szeptember 1-jén indult egyszerűsített végelszámolás végelszámolójaként ingyenesen végzi a tevékenységét, és mellette ugyanettől az időponttól indított egy új egyéni vállalkozást, amelyben a kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti közteherfizetést választotta? Módosítani kell a társasági szerződést abban az esetben, ha a vezető tisztségviselő munkaviszonyban látná el a tevékenységét? Végezhető a végelszámolói tevékenység heti 5 órás részmunkaidőben?
3. cikk / 45 Rokkantsági ellátásból öregségi nyugdíj
Kérdés: Valóban kérheti a rokkantsági ellátása öregségi nyugdíjként történő folyósítását az a személy, aki már betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárát?
4. cikk / 45 Rokkantsági ellátásban részesülő mezőgazdasági őstermelő
Kérdés: Biztosítottá válik őstermelőként az a rokkantsági ellátásban részesülő személy, aki idén töltötte be a 60. életévét, de csak 12 év szolgálati idővel rendelkezik? Az érintett korábban kisadózó volt, de a vállalkozását októbertől meg kívánja szüntetni. Abban az esetben, ha biztosítottá válik, mi lesz a járulék alapja?
5. cikk / 45 Egyösszegű kompenzáció
Kérdés: Mit jelent az egyösszegű kompenzáció, illetve jogosult lesz rá egy rokkantsági ellátásban részesülő személy? Hogyan kell igényelni ezt az ellátást?
6. cikk / 45 Szakképzési hozzájárulás rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló után
Kérdés: Milyen feltételeknek kell teljesülnie annak érdekében, hogy a rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló után a szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény mellett igénybe lehessen venni a szakképzési hozzájárulásra vonatkozó kedvezményt is?
7. cikk / 45 Rokkantsági ellátásban részesülő személy felülvizsgálata
Kérdés: Valóban nem kell már felülvizsgálatra járnia annak a rokkantsági ellátásban részesülő személynek, akinek 2021. január hónapban lett volna esedékes a következő orvosi vizsgálata, de a hatóságtól kapott egy levelet, hogy az állapota végleges? Hogyan állapították ezt meg felülvizsgálat nélkül? Előfordulhat, hogy visszavonják ezt az értesítést?
8. cikk / 45 Egészségkárosodott személy felülvizsgálata
Kérdés: Meddig kell még felülvizsgálatra járnia egy jelenleg 57 éves, súlyosan egészségkárosodott, "D" kategóriába tartozó személynek, aki már 15 éve rokkant, és nem tudja ellátni magát sem, ezért a vizsgálatokra eljutás nagyon nagy nehézséget okoz számára?
9. cikk / 45 Kisadózó egyéni vállalkozó tiszteletdíja
Kérdés: Továbbra is főállású kisadózóként kell megfizetnie a közterheket annak az egyéni vállalkozónak, akit polgármesterré választottak, és a havi tiszteletdíja meghaladja a minimálbér 30 százalékát, vagy csak a havi 25 ezer forintos tételes adó terheli?
10. cikk / 45 Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló
Kérdés: Hogyan lehet eldönteni, hogy melyik foglalkoztató veheti figyelembe a rehabilitációs hozzájárulás vonatkozásában megváltozott munkaképességű dolgozóként, illetve melyik munkaadó élhet a szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel annak a dolgozónak az esetében, aki rokkantsági ellátásban részesül, és egyidejűleg két munkáltatónál áll munkaviszonyban? Ha mindkettő, akkor a rehabilitációs hozzájárulásnál fél-fél személyként kell beszámítani? Lehetséges-e, hogy a szociális hozzájárulási adó kedvezményezett összege mindkét esetben elérje a minimálbér kétszeresét? Mennyiben módosul mindez, ha több munkáltató által egy munkakörre létesített munkaviszonyban álló dolgozóról van szó?
