8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Adómentes béren kívüli juttatások
Kérdés: Csak a munkáltatónak keletkezett-e adófizetési kötelezettsége 2007-ben abban az esetben, ha a munkavállalók részére adott természetbeni juttatás értéke meghaladta a 400 000 forintot? Ebben az esetben a munkáltatónak 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot és 11 százalékos ehót kell-e fizetni a 400 000 ezer forint feletti rész után? Amennyiben a munkáltató a dolgozó családtagjainak is adott üdülési csekket 65 500 forint/fő értékben, az beleszámít-e a munkavállaló éves keretébe, vagy figyelmen kívül lehet hagyni? Helyesen jár-e el a munkáltató, ha az étkezési jegyet és az üdülési csekket nem számítja bele a 400 000 forintos határba?
2. cikk / 8 Szakmai gyakorlat és a hallgatói munkadíj
Kérdés: Valóban meg kell-e fizetni a társadalombiztosítási járulékokat a szakmai gyakorlatos egyetemista részére kifizetett hallgatói munkadíj után?
3. cikk / 8 Családi ház építésénél foglalkoztatott hajléktalan biztosítása
Kérdés: Családi ház építésénél milyen feltételekkel lehet jogviszonyban nem álló munka nélküli hajléktalant alkalmazni, illetve foglalkoztatni? A foglalkoztató a hajléktalan embernek szállást is ad, kell-e ez után valamilyen közterhet fizetni?
4. cikk / 8 Természetbeni juttatás és cafeteria
Kérdés: Előnyösebb-e a munkáltató számára a cafeteria-rendszerre történő átállás, vagy e nélkül is adhatók az adómentes juttatások a dolgozóknak?
5. cikk / 8 Béren kívüli juttatások
Kérdés: Valóban maximálva van-e a béren kívül adható juttatások mértéke, illetve változott-e ezen juttatások közteher-fizetési kötelezettsége?
6. cikk / 8 Tanulmányi szerződés alapján kifizetett juttatások közterhei
Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a dolgozónak, illetve a vállalkozásnak a tanulmányi szerződés alatt álló egyetemi hallgató dolgozó helyett kifizetett tankönyv, vizsgadíj stb. után? A dolgozónál összevonandó jövedelemnek minősül-e, vagy esetleg természetbeni juttatásnak?
7. cikk / 8 Étkezési hozzájárulás közterhei
Kérdés: Egy cég dolgozói minden hónapban a bérük öt százalékának megfelelő, de 2004-ben legalább havi 3500 forint étkezési jegyet kapnak. Eddig az adóköteles részre a természetbeni juttatás szabályai szerint a cég megfizette a 44 százalékos személyi jövedelemadót. Az új szabályok szerint az adóköteles rész a dolgozók munkaviszonyból származó jövedelme lesz, és e szerint kell adót és járulékokat levonnunk?
8. cikk / 8 Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári tagdíj
Kérdés: Amennyiben a munkáltató úgy határoz, hogy a munkavállalója javára önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetéseket teljesít, akkor minden munkavállalója számára kell fizetnie, vagy lehetséges csak egyes munkavállalóknak? Ha mindenkinek fizetni kell, lehet különböző összeg, vagy a hozzájárulásnak egységesnek kell lennie? Mi minősül adománynak? Felveheti-e a munkavállaló egy összegben? Milyen gyakorisággal lehet adni? Milyen adó-, illetve járulékkötelezettség terheli? Azonosnak kell-e lenniük az egyes munkavállalóknak adott összegeknek?
