18 cikk rendezése:
1. cikk / 18 Többes jogviszonyú társasági tag
Kérdés: Milyen jogviszonyban dolgozhat egy betéti társaságban a beltag? Szükséges a társaságban saját maga után megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha mellette főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó?
2. cikk / 18 Többes jogviszonyú kisadózó
Kérdés: Hogyan befolyásolja a jogszabályok változása annak a biztosított mezőgazdasági őstermelőnek a jogviszonyát, aki 2022. július 1-jétől kisadózó egyéni vállalkozóként is tevékenységet kezdett? Az érintett jelenleg nappali tagozatos egyetemi hallgató.
3. cikk / 18 Egyszemélyes kft. ügyvezető tagja
Kérdés: Biztosítottá válik egy most alakult egyszemélyes kft. ügyvezető tagja abban az esetben, ha jelenleg nappali tagozatos egyetemi hallgató, és emellett egy betéti társaság ügyvezetője társas vállalkozói jogviszonyban?
4. cikk / 18 Egyszemélyes kft.
Kérdés: Alapíthat egyszemélyes kft.-t egy betéti társaság egyedüli beltagja, vagy a két cég nem működtethető párhuzamosan? Amennyiben működhet egyidejűleg a két cég, akkor a tag dolgozhat munkaviszonyban a kft.-ben? Milyen közterheket kell megfizetnie a tagnak a munkaviszony után?
5. cikk / 18 Többes jogviszonyú őstermelő
Kérdés: Helyesen gondolja egy tevékenységét 2019. szeptember 1-jén kezdő mezőgazdasági őstermelő, hogy nem kell majd negyedéves bevallást benyújtania arra való tekintettel, hogy főállású kisadózó egyéni vállalkozóként megfizeti a havi 50 ezer forintos tételes adót? Az érintett korábban nappali tagozatos egyetemi hallgató volt, de családi okok miatt szeptember 16-án megszűnt a hallgatói jogviszonya, így már szeptember hónapra is a főfoglalkozású vállalkozókra előírt 50 ezer forintos tételes adót fizette.
6. cikk / 18 Többes jogviszonyú társas vállalkozó közterhei
Kérdés: Meg kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot a kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó után annak a társaságnak, amelynek tagja egyidejűleg kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozóként megfizeti a közterhet? Az érintett személy egyéni vállalkozásában a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti közteherfizetést választotta, és a társaságban nem nyilatkozott az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetéséről.
7. cikk / 18 Beltag rokkantsági ellátása
Kérdés: Kaphat rokkantsági ellátást egy betéti társaság egyetlen beltagja, figyelembe véve, hogy az ügyvezetés keresőtevékenységnek minősül?
8. cikk / 18 Nappali tagozatos főiskolai hallgató egyéni vállalkozó
Kérdés: Megtarthatja főállású státuszát a nappali tagozatos főiskola mellett egy fiatal gazda, aki nagy összegű támogatást nyert egy pályázaton, amelynek a feltétele volt, hogy főállásban végezze a tevékenységét, viszont 5 éven belül el kell végeznie egy felsőfokú oktatási intézmény által indított képzést is?
A főállású egyéni vállalkozóra előírt járulékokat természetesen megfizetné ez alatt az idő alatt is.
A főállású egyéni vállalkozóra előírt járulékokat természetesen megfizetné ez alatt az idő alatt is.
9. cikk / 18 Rokkantsági ellátásban részesülő tag szakképzési hozzájárulása
Kérdés: Kell szakképzési hozzájárulást fizetni egy betéti társaság rokkantsági ellátásban részesülő társas vállalkozónak minősülő tagja után abban az esetben, ha az érintett jövedelemben nem részesül, és erre tekintettel a társaság mentesül utána a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól?
10. cikk / 18 Tanulmányait szüneteltető egyetemi hallgató társas vállalkozói jogviszonya
Kérdés: Hogyan kell elbírálni annak a társas vállalkozónak a jogállását, aki nappali tagozatos egyetemi hallgatóként alapította meg a vállalkozását, de jelenleg szünetelteti a tanulmányait? Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik ebben az esetben, illetve jogosult lesz-e az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira a vállalkozó?