11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Többes jogviszonyú társasági tag
Kérdés: Milyen jogviszonyban dolgozhat egy betéti társaságban a beltag? Szükséges a társaságban saját maga után megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha mellette főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó?
2. cikk / 11 Egyszemélyes kft.
Kérdés: Alapíthat egyszemélyes kft.-t egy betéti társaság egyedüli beltagja, vagy a két cég nem működtethető párhuzamosan? Amennyiben működhet egyidejűleg a két cég, akkor a tag dolgozhat munkaviszonyban a kft.-ben? Milyen közterheket kell megfizetnie a tagnak a munkaviszony után?
3. cikk / 11 GYES-ről visszatérő munkavállaló
Kérdés: Emelni kell a GYES-ről visszatérő munkavállaló munkabérét abban az esetben, ha 2010. szeptember hónapban ment el szabadságra, majd szülni, amikor 4 órás munkaviszonyban, nevelő munkakörben 73 500 forint volt a munkabére? A munkáltató egy betéti társaság, ami korábban gyermekfelügyeletet működtetett, de ez a tevékenység 2010. szeptember végén megszűnt. A társaság jelenleg nem működik, a 2 tulajdonos kisadózó vállalkozóként van bejelentve, más munkavállaló nincs. Bejelentheti a társaság kisadózóként a munkavállalót arra az időszakra, amely alatt az időközben született 3 gyermekére tekintettel járó szabadságát tölti, illetve utána is, ha a továbbiakban is a cégnél kíván dolgozni? Jár neki végkielégítés abban az esetben, ha a cég a most induló új tevékenység reklámozását bízná rá, amelyet otthon végezhetne továbbra is 4 órában a jelenlegi minimálbér felének megfelelő összegű munkabérért, és ezt ő nem fogadja el?
4. cikk / 11 Nyugdíjas munkavállaló egyszerűsített foglalkoztatása
Kérdés: Milyen jogszabályok vonatkoznak az öregségi nyugdíjas személyek egyszerűsített foglalkoztatás keretében történő alkalmazására? Mekkora a minimálisan, illetve a maximálisan adható munkabér összege ebben az esetben? Milyen közterheket kell megfizetni, illetve van-e valamilyen kedvezmény a nyugdíjas foglalkoztatására tekintettel? Van valamilyen bejelentési kötelezettsége a nyugdíjas személynek a foglalkoztatással kapcsolatban az ellátást folyósító szervhez?
5. cikk / 11 Minimálbér és garantált bérminimum
Kérdés: Meg kell fizetni a garantált bérminimumot a tehergépkocsi-vezetőknek abban az esetben, ha általános iskolai végzettséggel, valamint C kategóriás jogosítvánnyal rendelkeznek, és csak belföldi közlekedésben vesznek részt? Változik a helyzet abban az esetben, ha a sofőr kiegészítő végzettségekkel (PAV I-IV.) is rendelkezik, és bel- és külföldön egyaránt közlekedik, illetve ha a C kategóriás jogosítvány mellett E kategóriás jogosítvánnyal is rendelkezik?
6. cikk / 11 Alkalmi foglalkoztatás időtartamának meghatározása
Kérdés:
Hogyan kell meghatározni a foglalkoztatás napjainak a számát alkalmi foglalkoztatás esetén, ha a foglalkoztatás egybefüggő időtartama két naptári napot érint, például a foglalkoztatás kezdő időpontja március 1-je 20 óra, a foglalkoztatás vége március 2-a 2 óra?
7. cikk / 11 Minimálbér és garantált bérminimum
Kérdés: Mi alapján dönthető el, hogy a minimálbér vagy a garantált bérminimum jár egy adott munkakörben?
8. cikk / 11 Többes jogviszony kisadózó vállalkozás esetén
Kérdés: Helyesen jár el az a kft., amely nem jelenti be a személyesen közreműködő tagját, tekintettel arra, hogy a tag egy betéti társaság beltagjaként 2013. január 1-jétől főállású kisadózóként fizeti a közterheket? Mindkét társaság működik, bevételei, valamint költségei is vannak, és alkalmazottat nem foglalkoztat. Érdemes lenne esetleg a kft.-ben heti 36 órás munkaviszonyban foglalkoztatni, a bt.-ben pedig nem főállású kisadózóként?
9. cikk / 11 Teljesítménybéres dolgozók bérminimuma
Kérdés: Hogyan kell alkalmazni a 316/2005. Korm. rendelet rendelkezéseit 50 év feletti teljesítménybéres dolgozók esetében?
10. cikk / 11 Garantált minimálbér alkalmazása
Kérdés: Egy varrodát működtető vállalkozó szakmunkás-bizonyítvánnyal, többéves gyakorlattal rendelkező varrónőket alkalmaz teljes munkaidőben, konfekcióruházat varrására. A vállalkozó, aki egyben az ügyvezető igazgató, visszamenőleges hatállyal, közös megegyezéssel munkaszerződést akar módosítani, amelyben rögzíti, hogy a varrónők munkája nem igényel szakmunkát, ezért részükre nem tudja megadni a 2006. július 1-jétől érvényes 68 800 forint összegű garantált minimálbért. Törvényesen jár-e el a vállalkozó, illetve a munkavállalók kötelesek-e elfogadni a számukra előnytelen szerződésmódosítást? Lehet-e felmondási ok, ha a dolgozók nem írják alá a szerződésmódosítást?
