3 cikk rendezése:
1. cikk / 3 Külföldi anyavállalat dolgozóinak magyarországi kirendelése
Kérdés: Jogosan járt-e el az APEH az alábbi esetben? Egy németországi anyavállalat dolgozói kirendelés keretében végeztek munkát egy magyar leányvállalatnál 2006-ban. A cég ezek után a – többségében török állampolgárságú – dolgozók után Magyarországon járulékot és adót nem fizetett, mert azt az anyacég fizette be Németországban. Magyarországon a kirendelt külföldi munkavállalók díjazásban nem részesültek, munkabérüket közvetlenül az anyacégtől kapták, aki azt a németországi folyószámlájukra utalta. A dolgozók bérét és egyéb költségeket az anyacég a magyar leányvállalatnak kiszámlázta. Az APEH-ellenőrzés arra hivatkozva, hogy a munkavállalók nem rendelkeztek E101-es igazolással, illetve hogy a német-magyar szociális egyezmény 6. és 7. cikkei alapján a dolgozókra a magyar jogszabályokat kell alkalmazni, a magyar céget akarja a kirendelt munkavállalók után járulékfizetésre kötelezni.
2. cikk / 3 Magyarországon szülő EGT-állampolgár munkavállaló ellátásai
Kérdés: Milyen egészségügyi szolgáltatásra jogosult és milyen mértékben a terhesség időszaka alatt, illetve a szülést követően a Magyarországon munkát végző EGT-állampolgár, ha járandóságát külföldön, a külföldi munkáltatójától kapja? Hogyan változik az ellátás, ha ugyanaz az EGT-állampolgár 2007-től kirendeléssel Magyarországon fog munkát végezni egész évben, öt éven keresztül, s emiatt a külföldi munkáltató és a munkavállaló Magyarországon fog adót és járulékot fizetni, de állományi létszámban még mindig a külföldi munkáltatónál lesz?
3. cikk / 3 Belföldi és külföldi személy a társadalombiztosítási jogban
Kérdés: Hogyan változik a külföldiek megítélése társadalombiztosítási szempontból 2004. május 1. után?
