Átalányadózó egyéni vállalkozó közterheinek alapja

Kérdés: Vonatkozik a minimálbér hatszoros összegében meghatározott kedvezmény a főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó járulék- és szociálishozzájárulásiadó-alapjára, vagy csak a személyi jövedelemadó számítása során vehető figyelembe?
Részlet a válaszából: […] ...nem érinti.Például, ha egy főfoglalkozású 40 százalékos költséghányadot alkalmazó átalányadózó egyéni vállalkozó első negyedéves bevétele 3.000.000 forint, akkor jövedelme 1.800.000 forint. Ebből szja-köteles jövedelem 1.800.000 – 6 × 232.000 = 408.000 forint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 22.

Többes jogviszonyú egyéni vállalkozó szülése

Kérdés: Milyen adózási lehetőségek közül választhat egy egyéni vállalkozó, aki jelenleg GYED-ben részesül a főállású munkahelyéről, és mellette szeretné elindítani az egyéni vállalkozását? Milyen jövedelem alapján kerül megállapításra a CSED, illetve a GYED összege abban az esetben, ha megszületik a jelenleg még csak tervezett második gyermeke? Összeadódik ebben az esetben a munkaviszonyból és a vállalkozásból származó jövedelem?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelme, illetve a választott közteherfizetés befolyásolni fogja a szüléshez kapcsolódó társadalombiztosítási ellátások (CSED, GYED) összegét is.A döntés előtt érdemes tehát tanulmányozni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján megtalálható 3. és 61...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 19.

Táppénzben részesülő evás egyéni vállalkozó

Kérdés: Milyen járulék fizetésére kötelezett az az egyéni vállalkozó, aki a harmadik negyedévre vonatkozóan jelentős evaalappal rendelkezik, de egyébként május hónaptól előreláthatóan az év végéig táppénzben részesül? Hogyan alakulna ugyanezen vállalkozó járulékfizetése, ha mindezek mellett rendelkezne heti 36 órát elérő foglalkoztatással?
Részlet a válaszából: […] ...arra az időszakra, amikor az egyéni vállalkozó táppénzben részesül.Ennek megfelelően a kérdésben említett vállalkozónak a III. negyedévben járulékfizetési kötelezettsége evás bevétele ellenére sincs.Ugyanakkor – és ez már a második kérdésre vonatkozik – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 27.

Egyéni vállalkozás GYED mellett

Kérdés: Főállásúnak vagy többes jogviszonyban állónak fog minősülni az az édesanya, aki a munkaviszonyában jelenleg fizetés nélküli szabadságon van, mert GYED-ben részesül, és egyéni vállalkozásba szeretne kezdeni? A vállalkozói jövedelem szerinti adózást vagy a kisadózó vállalkozások tételes adóját érdemes választania abban az esetben, ha az ellátását nem szeretné veszélyeztetni?
Részlet a válaszából: […] ...nem rendelkezik 36 órát elérő foglalkoztatással, így vállalkozóként főfoglalkozásúnak minősül.Ami a második kérdést illeti: a GYED tartama alatt a társadalombiztosítási terhek vonatkozásában az általános szabályok – tehát a vállalkozói jövedelem –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 22.

Rokkantsági ellátásban részesülő tag szakképzési hozzájárulása

Kérdés: Kell szakképzési hozzájárulást fizetni egy betéti társaság rokkantsági ellátásban részesülő társas vállalkozónak minősülő tagja után abban az esetben, ha az érintett jövedelemben nem részesül, és erre tekintettel a társaság mentesül utána a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól?
Részlet a válaszából: […] ...462/B. § (2) bekezdése szerint,– a tartósan álláskereső személyek után a 2011. évi CLVI. tv. 462/C. § (2) bekezdése szerint,– GYED, GYES vagy GYET folyósítása alatt vagy azt követően foglalkoztatott munkavállalók után a 2011. évi CLVI. tv. 462/D. § (2) vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 24.

GYED-en lévő egyéni vállalkozó járulékai

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli az egyéni vállalkozót abban az esetben, ha GYED-ben részesül, a heti 40 órás munkaviszonyában jelenleg fizetés nélküli szabadságon van, tehát a biztosítása nem szünetel, és januártól ismét szeretne tevékenységet folytatni? A gyermek márciusban lesz 2 éves, a vállalkozó havi 100 ezer forintos kivétet tervez.
Részlet a válaszából: […] ...valóban kétségtelen, hogy a fizetés nélküli szabadság tartama alatt a GYED, GYES folyósítása időszakában a munkaviszonyban álló dolgozó biztosítása nem szünetel.Csakhogy a Tbj-tv. 31. §-a (4) bekezdésének a) pontja, illetve a 2011. évi CLVI. tv. 458. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 3.

Kft.-tagok utáni járulékok optimalizálása

Kérdés: Hogyan tudja optimalizálni egy kft. a két tagja utáni járulékfizetést abban az esetben, ha az egyik tag, aki az ügyvezetői feladatokat is ellátja, ténylegesen is közreműködik a cég tevékenységében, és máshol rendelkezik egy heti 30 órás munkaviszonnyal, a másik tag pedig az ügyviteli teendőket látja el a kft.-ben? Foglalkoztatható munkaviszonyban mindkét tag, vagy ha az egyik tag munkaviszonyban áll, akkor a másik már nem lehet saját maga munkáltatója?
Részlet a válaszából: […] ...saját kft.-ben az ügyvezetésre létesíthetne pl. heti 10 órás munkaviszonyt, ami azt jelenti, hogy számára a 101 500 forintos minimálbér negyedét kellene számfejteni, és ez után leróni a közterheket. Emellett társas vállalkozóként korlátlanul végezhetne munkát, de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 29.

Személyes közreműködés baleseti táppénz alatt

Kérdés: Veszélybe kerülhet-e az ellátása, illetve keletkezik-e járulékfizetési kötelezettsége annak a bt.-tagnak, akit a főfoglalkozású munkahelyén baleset ért, azóta is korlátozott a mozgásában, baleseti táppénzt kap, de a társaságban tagként közreműködik, és tevékenységét otthon végzi?
Részlet a válaszából: […] ...melletti munkavégzésresokkal kevésbé szigorú szabályok vonatkoznak, mint az egészségbiztosítástovábbi pénzbeli ellátásai (TGYÁS és a GYED) esetében.Az Eb-tv. 47. §-a értelmében a táppénz folyósítását meg kellszüntetni, ha a jogosult az elrendelt orvosi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 10.

Egyéni vállalkozó elmaradt járulékai

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezett 2005., 2006. és 2007. években annak az egyéni vállalkozónak, akinek ezekben az években a vállalkozásában bevétele, költsége, illetve jövedelme nem volt, és ugyanebben az időszakban ügyvezetői feladatokat látott el főfoglalkozású társas vállalkozói jogviszony keretében a saját tulajdonában lévő kft.-ben? A társas vállalkozó ezen jogviszonyára tekintettel 2006. augusztus 31-ig, a mindenkori minimálbérnél magasabb, 2006. szeptember 1-jétől a mindenkori minimálbér kétszeresénél magasabb havi bruttó összeget vett fel, mely után a közterhek (beleértve a vállalkozói járulékot és a tételes ehót is) megfizetése megtörtént. A társas vállalkozói jogviszony a heti 36 órás foglalkoztatást meghaladja.
Részlet a válaszából: […] ...a személye elvált egymástól. Ez aztjelentette, hogy az ellenőrzés során kifogásolták az olyan munkaszerződést,amely a betéti társaság egyedüli beltagjával vagy az egyszemélyes kft.ügyvezető tagjával köttetett. Nem állhatott egyidejűleg munkaviszonyban a kft...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 27.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...és nyugdíjjárulékot négy részletben, a többes jogviszonyú és a kiegészítő tevékenységű evás adózó az adóév első három negyedévére az evaelőleg-alap, a negyedik negyedévre az adóévben megfizetett járulékok figyelembevételével az evaalap után fizeti meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.