Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén

Kérdés: Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyában külön-külön kell elbírálni. Ehhez kapcsolódik, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira (táppénz, CSED, GYED, baleseti táppénz) való jogosultságot, a folyósítás időtartamát, az ellátás összegét szintén jogviszonyonként kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Német állampolgár ügyvezető

Kérdés: Német állampolgár magánszemély megbízási jogviszony keretében ügyvezetőként történő foglalkoztatása mellett mire figyeljen az a kettő nem kapcsolt viszonyban álló magyarországi társas vállalkozás, akik nem rendelkeznek külföldön telephellyel? A német ügyvezető Magyarországon lakcímmel nem rendelkezik, állandó lakóhelye és a létérdek központja Németországban van. Németországban nem rendelkezik állami egészségbiztosítással, csak magánnal, jövedelmet csak a kettő magyarországi székhelyű vállalkozás juttat részére, mindketten a minimálbér összegét többszörösen meghaladó összegben. A német ügyvezető tevékenységét a magyarországi jelenlétén túl az Unió területén több országból el tudja látni home office keretében, de egyik országban sem tölt 183 napot. Van valamilyen kötelezettsége a német állampolgárnak annak nyilvántartására, hogy az egyes országok területén milyen mértékű munkavégzés történt részéről? A1-es igazolás hiányában a magyar munkáltatókat milyen adók és járulékok terhelik? Van jelentősége annak, hogy az önálló jogkörű német ügyvezető egyedül vagy más, szintén önálló jogkörrel rendelkező magyar állampolgár ügyvezető mellett látja el tevékenységét?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt kezdjük az adózással. A kérdésben említett körülmények alapján – a német-magyar kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény (2011. évi LXXXIV. tv.) 14. cikkének előírásait figyelembe véve – a kapott jövedelem után az adófizetési kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Szerzői díj közterhei

Kérdés: Milyen közterhekkel kell számolnia annak az induló vállalkozásnak, amely szeretne egy speciális figyelemfelkeltő logót terveztetni egy iparművésszel, illetve a tevékenysége végzéséhez megbízást adott egy egyedi szoftver elkészítésére is?
Részlet a válaszából: […] Bármely gazdálkodó esetében előfordulhat, hogy magánszemélyektől olyan produktumokat (könyv, újságcikk, zenemű, avagy a tevékenységgyakorlást segítő szoftver készítése stb.) rendelnek meg, amelyeket szerzői jog véd. A szerzői jog jellemzője, hogy az oltalom hatósági aktus...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 10.

Lakás bérbeadásából származó jövedelem

Kérdés: Mi számít jövedelemnek egy adószámmal rendelkező nyugdíjas személy esetében, aki lakást ad bérbe egy magánszemélynek? Milyen adók terhelik a kifizetést?
Részlet a válaszából: […] ...állapít meg és von le. Ha a bérbeadás nem kifizető részéretörténik, akkor a magánszemélynek kell adóelőleget megállapítani, ésnegyedévente, a negyedévet követő hónap 12. napjáig megfizetnie.14 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Egyéni és társas vállalkozás különadója

Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak a vállalkozók különadó-fizetési kötelezettségére, és milyen okból került bevezetésre az új közteher?
Részlet a válaszából: […] ...nulla vagy negatív, avállalkozónak nem kell különadót fizetnie.Az adóalap után a vállalkozónak 4 százalék különadót kellfizetnie. Negyedévente előleget kell fizetni, de bevallani csak aszemélyijövedelemadó-bevallásban kell. A különadóból kedvezmények...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.

Kft.-tag részére kötött életbiztosítás közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik a társas vállalkozásnak és a magánszemélynek abban az esetben, ha a vállalkozás tevékenységében személyesen közreműködő 25 százalékos tulajdonosa részére a cég életbiztosítást kötött, melynek a díjait folyamatosan fizeti? A tag a társaságból jövedelmet nem vesz fel. A biztosítás megkötésének az időpontjában a tag munkaszerződéssel foglalkoztatott alkalmazott volt a cégnél, de most másutt van heti 36 órát meghaladó munkaviszonya, így tagként működik közre.
Részlet a válaszából: […] ...az Szja-tv. 47. § (9) bekezdése alapján hívja fela (máshol munkaviszonyban álló) tagja figyelmét, akinek az adóelőleget anegyedévet követő hó 12. napjáig kell megfizetnie. Az adóköteles biztosításidíj után megilleti a magánszemély a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 22.

Életbiztosítás díjának közterhei

Kérdés: Milyen fizetési kötelezettsége keletkezik a társas vállalkozásnak és a magánszemélynek az alkalmazott, illetve a vállalkozás tevékenységében személyesen közreműködő tag részére kötött életbiztosítás díja után? A biztosítás fizetése negyedévente történik, 34 311 forint összegben.
Részlet a válaszából: […] A biztosítási díj szja-kötelezettségének megítélése egyforma a személyesen közreműködő tag és az alkalmazott esetében. Adómentes jövedelem (Szja-tv. 1. számú melléklet 6.3.) a társaság által fizetett biztosítási díj akkor, ha a megkötött biztosítási szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 13.

Megbízási díj GYES, GYET alatt

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni, illetve kell-e fizetni eho-t a GYES-en, illetve GYET-en lévő személyek megbízási díja után abban az esetben, ha a kifizetett összeg meghaladja a minimálbér 30 százalékát?
Részlet a válaszából: […] ...válaszban a megbízási díj GYES, GYET alatti járulékfizetésével kapcsolatosan válaszoltak. Az 5. szám 72. kérdésre adott válaszban a GYED, GYES folyósításának ideje alatti munkavégzés lehetőségeire kaptunk elég részletes, törvényekkel alátámasztott magyarázatot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...és nyugdíjjárulékot négy részletben, a többes jogviszonyú és a kiegészítő tevékenységű evás adózó az adóév első három negyedévére az evaelőleg-alap, a negyedik negyedévre az adóévben megfizetett járulékok figyelembevételével az evaalap után fizeti meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Osztalékelőleg és osztalék közterhei

Kérdés: Mikor és milyen közterheket kell fizetni az osztalékelőleg, illetve az osztalék után?
Részlet a válaszából: […] ...a kifizetés hónapját követő hó 12-éig, bevallását pedig a kifizető bevallásgyakoriságának függvényében a tárgyhónapot vagy negyedévet követő hó 20. napjáig, éves bevallásra kötelezett esetén az adóévet követő év február 15-éig kell teljesíteni. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.