Ellátás kevés szolgálati idő esetén

Kérdés: Milyen nyugdíjszerű ellátásra lehet jogosult egy 66 éves férfi, aki 7 év munkaviszonnyal rendelkezik?
Részlet a válaszából: […] ...egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a 24 225 forintot,b) a havi jövedelme nem haladja meg a 28?500 forintot, feltéve, hogy egyedülálló, és a 75. életévét nem töltötte be,c) a havi jövedelme nem haladja meg 38?475 forintot, feltéve, hogy egyedülálló, és a 75...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 27.

1954-ben született magánnyugdíjpénztár-tag nyugdíjazása

Kérdés:

Érdemes visszalépnie a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe annak az 1954. november 28-án született férfinak, aki 2018. május 28-án eléri a nyugdíjkorhatárt, és 2018 augusztusára 45 év szolgálati idővel fog rendelkezni? A magánszemély magánnyugdíjpénztári számláján jelenleg 8 millió forint van, aminek kb. a fele a befizetés, a másik fele pedig a hozam.

Részlet a válaszából: […] ...szolgálatiidő-adatok birtokában történt egy előzetes kalkuláció, amit a jelenlegi válaszunkban is felhasználunk. Vagyis a válaszunk egyedi esetre vonatkozik, nem lehet általánosan érteni. Miért nem? Amennyiben a magánnyugdíjpénztári tag a tagsági jogviszonya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 15.

1954-ben született nők nyugellátása

Kérdés: Azonos módon számolják-e ki a nyugdíj összegét annak a négy, 1954-ben született nőnek, akik 39 év munkaviszonnyal rendelkeznek, 1988 óta azonos a jövedelmük, de a nyugdíjpénztári tagságuk eltérő, és 2012-ben nyugdíjba kívánnak vonulni? Az első végig az állami nyugdíjrendszerbe fizette a nyugdíjjárulékát. A második 1998. január 1-jétől magánnyugdíjpénztár-tag volt, de 2010. január 1-jétől visszalépett az állami nyugdíjrendszerbe, ezért az addig levont nyugdíjjárulékát és annak hozamát a magánnyugdíjpénztár átutalta az állami nyugdíjrendszerbe. A harmadik 1998. január 1-jétől 2011. február 28-ig volt magánnyugdíjpénztár tagja, majd átkerült az állami nyugdíjrendszerbe, és 2011 augusztusában 562 000 forint összegű reálhozamot kapott. A negyedik pedig 1998. január 1-jétől jelenleg is magán-nyugdíjpénztári tag.
Kedvezőbb összegű lesz-e a nyugdíja annak, aki végig az állami nyugdíjrendszerben volt, illetve aki korábban visszalépett, és így nem volt jogosult a reálhozamra, ráadásul a befizetett járulékait az állam folyamatosan az aktuális nyugdíjak kifizetésére használta?
Részlet a válaszából: […] ...az ezt követőenszerzett keresete, jövedelme a társadalombiztosítási nyugellátásokmegállapítása során nem vehető figyelembe. Vagyis a negyedik nő számára azöregségi nyugdíja a 2011. november 30-áig szerzett szolgálati ideje alapján,valamint az 1988. január 1-jétől 2011...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 27.

Egyedülálló nyugdíjjárulékai

Kérdés: Mi történik az évtizedek alatt levont nyugdíjjárulékkal egy jelenleg 52 éves egyedülálló férfinak az esetében, ha nem alapít családot, és a nyugdíjazása előtt meghal? Köthet-e valamelyik rokonával, vagy bárki mással olyan szerződést, amelyben kedvezményezettként jelöli meg őket? Kaphatnak-e hozzátartozói nyugdíjat a közeli hozzátartozók (pl. testvérek) ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A magyar társadalombiztosítási nyugdíjrendszerfelosztó-kirovó jellegű, ebből a jellegéből adódóan minden generáció az előttelévő generáció nyugdíját fizeti. Nyugdíjrendszerünk nem ismeri az öröklés, az engedményezésvagy az átruházás intézményét, ezért a befizetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 7.

Változások 2009. július 1-jétől

Kérdés: Melyek az adó- és járuléktörvényeket, valamint az egészségbiztosítási és a nyugdíj-biztosítási ellátásokat érintő legfontosabb változások 2009. július 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] ...házastársánál, illetve az ilyen bevételt szerző magánszemély élettársánál50-50 százalék,b) a Cst. szerint a családi pótlékra egyedülállóként,illetve egyedülállónak tekintendőként jogosult magánszemélynél – az a) pontbanfoglaltaktól eltérően – 50...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 3.

Rokkantnyugdíjat igénylő magán-nyugdíjpénztári tag tagdíja

Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha egy magán-nyugdíjpénztári tag rokkantsági nyugdíjat igényel, és a foglalkoztató nem fizette meg a tagdíját?
Részlet a válaszából: […] ...magánnyugdíjpénztár a pénztártag egyéni számláján nyilvántartott, a tagságijogviszony megszűnése napját magában foglaló negyedév fordulónapi követeléséneka tagdíj-kiegészítéssel csökkentett összegét a nyugdíj-biztosítási alap részéreköteles átutalni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 9.

Kft.-tag részére kötött életbiztosítás közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik a társas vállalkozásnak és a magánszemélynek abban az esetben, ha a vállalkozás tevékenységében személyesen közreműködő 25 százalékos tulajdonosa részére a cég életbiztosítást kötött, melynek a díjait folyamatosan fizeti? A tag a társaságból jövedelmet nem vesz fel. A biztosítás megkötésének az időpontjában a tag munkaszerződéssel foglalkoztatott alkalmazott volt a cégnél, de most másutt van heti 36 órát meghaladó munkaviszonya, így tagként működik közre.
Részlet a válaszából: […] ...az Szja-tv. 47. § (9) bekezdése alapján hívja fela (máshol munkaviszonyban álló) tagja figyelmét, akinek az adóelőleget anegyedévet követő hó 12. napjáig kell megfizetnie. Az adóköteles biztosításidíj után megilleti a magánszemély a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 22.

Táppénzen lévő munkavállaló biztosítási díjának közterhei

Kérdés: A munkaadó adóköteles életbiztosítást kötött a munkavállaló részére, díját negyedévente fizeti meg 36 545 forint összegben. Milyen járulékot kell levonásba helyezni a 2004. június hóban esedékes befizetés után, ha a munkavállaló 2004. február 23-tól betegszabadságon, illetve táppénzen volt, 2004. május 18-án szült, és azóta szülési szabadságon van?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 24. § (2) és (3) bekezdései alapján a foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot a járulékalapul szolgáló jövedelme (legfeljebb a járulékfizetési felső határ összege) után köteles megfizetni. A járulékfizetési felső határ számításánál azokat az időtartamokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.

Életbiztosítás díjának közterhei

Kérdés: Milyen fizetési kötelezettsége keletkezik a társas vállalkozásnak és a magánszemélynek az alkalmazott, illetve a vállalkozás tevékenységében személyesen közreműködő tag részére kötött életbiztosítás díja után? A biztosítás fizetése negyedévente történik, 34 311 forint összegben.
Részlet a válaszából: […] A biztosítási díj szja-kötelezettségének megítélése egyforma a személyesen közreműködő tag és az alkalmazott esetében. Adómentes jövedelem (Szja-tv. 1. számú melléklet 6.3.) a társaság által fizetett biztosítási díj akkor, ha a megkötött biztosítási szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 13.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...és nyugdíjjárulékot négy részletben, a többes jogviszonyú és a kiegészítő tevékenységű evás adózó az adóév első három negyedévére az evaelőleg-alap, a negyedik negyedévre az adóévben megfizetett járulékok figyelembevételével az evaalap után fizeti meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.
1
2