11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén
Kérdés: Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?
2. cikk / 11 Szülés biztosítási jogviszony megszűnése után
Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult az a munkavállaló, aki 2019. augusztus 15-ig határozott idejű munkaszerződés alapján biztosított egy cégnél, de veszélyeztetett terhessége miatt 2019. május 23-tól keresőképtelen? A szülés várható időpontja 2019. szeptember 19. Kaphatja továbbra is a táppénzt a szülés időpontjáig a biztosítása megszűnése után? A munkaviszony megszűnése után meg kell fizetnie a minimumjárulékokat a kft.-ben, amelynek 50 százalékos tulajdonosa és egyben ügyvezetője is? Az ügyvezetői teendőket jelenleg megbízási jogviszonyban látja el, amelyért jövedelemben nem részesül.
3. cikk / 11 Szülés a biztosítás megszűnése után
Kérdés: Jogosult lesz a második gyermek után CSED-re és GYED-re egy édesanya, akinek az első gyermeke 2016. szeptember végén lesz 2 éves, a GYED folyósításának ideje alatt a gyermek 15 hónapos korában, 2015. december 1-jén visszament dolgozni 8 órás munkaviszonyban, amely 2016. augusztus 31-én megszűnt, így most nem biztosított, és a szülés várható időpontja 2017. év áprilisa? Igényelhető GYES mellett az álláskeresési járadék?
4. cikk / 11 Nyugdíjemelés
Kérdés: Jogosult lesz az 5 százalékos nyugdíjemelésre az a személy, aki 10 hónapot dolgozott megbízási szerződés alapján?
5. cikk / 11 Rokkantnyugdíjas munkavállaló napi munkaideje
Kérdés: Dolgozhat-e napi 8 órás munkaviszonyban az a rokkantsági nyugdíjas munkavállaló, aki 2003 óta 67 százalékos rokkant, és 2008. óta napi 6 órában dolgozik? Kérheti-e a nyugdíj 0,5 százalékos mértékű emelését?
6. cikk / 11 Személyes közreműködés baleseti táppénz alatt
Kérdés: Veszélybe kerülhet-e az ellátása, illetve keletkezik-e járulékfizetési kötelezettsége annak a bt.-tagnak, akit a főfoglalkozású munkahelyén baleset ért, azóta is korlátozott a mozgásában, baleseti táppénzt kap, de a társaságban tagként közreműködik, és tevékenységét otthon végzi?
7. cikk / 11 Egyszemélyes ügyvédi iroda tagjának szülése
Kérdés: Igényelhet-e TGYÁS-t és GYED-et egy egyszemélyes ügyvédi iroda ügyvédnője, aki várhatóan 2009 decemberében fog szülni, és továbbra is folytatja tevékenységét, de jövedelmet nem vesz ki? Kell-e a szülés után is fizetnie a járulékokat a minimálbér kétszerese után a személyes közreműködés miatt? Nem veszélyezteti-e ez az egészségbiztosítási ellátásait?
8. cikk / 11 Természetbeni egészségbiztosítási járulék ellenében járó ellátás
Kérdés: Mi lesz a táppénz alapja annak a többes jogviszonyú társas vállalkozónak az esetében, aki megfizeti a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot? Mire jogosít ez a közteher?
9. cikk / 11 Szüléssel kapcsolatos egészségbiztosítási ellátások és a gyermekgondozási segély
Kérdés: Milyen ellátások illetik meg a kismamát gyermekszülés esetén, milyen feltételeknek kell érvényesülniük a jogosultsághoz, illetve hogyan történik az ellátások igénylése?
10. cikk / 11 Járulékminimum fizetése keresőképtelenség idején
Kérdés: Meg kell-e fizetni a minimálbér utáni járulékokat, illetve a tételes eho-t a társas vállalkozó után abban az esetben, ha táppénzre való jogosultsága már megszűnt, de 1-2 hónapig orvosilag igazoltan továbbra is keresőképtelen?
