29 cikk rendezése:
1. cikk / 29 Középiskolai tanár nyugdíjazása
Kérdés:
Megtudható valamilyen módon a társadalombiztosítási szervtől a nyugdíjazás pontos dátuma annak a középiskolai tanárnak az esetében, aki számításai szerint 2024. május 7-én szerzi meg a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időt, de nem biztos az időpontban? Az adategyeztetési eljárás során ezt az időpontot nem közölte a nyugdíjbiztosítási szerv. Dolgozhat tovább a nyugdíjazás után úgy, hogy megkapja az illetményét és a nyugellátását is? Amennyiben igen, akkor meg kell szüntetnie a közalkalmazotti (2024. január 1-jétől köznevelési) jogviszonyát a nyugdíjba vonulásra tekintettel, vagy folyamatosan megmaradhat a jogviszonya? Megköthető előre a munkáltatóval a megállapodás, hogy a nyugdíjazása miatti jogviszony megszűnése napját követő nappal folyamatosan dolgozik majd tovább? Mi lesz a nyugdíj számításának alapja ebben az esetben?
2. cikk / 29 Keresőképtelen átalányadózó egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége
Kérdés: Miként alakul annak a biztosítások közvetítésével foglalkozó átalányadózó egyéni vállalkozónak a járulékfizetési kötelezettsége, aki 2023. július 6-tól keresőképtelen, de jelenleg is érkezik bevétele? A vállalkozó jövedelme ezzel a bevétellel érte el az adómentes részt.
3. cikk / 29 Munkabérletiltás elszámolása magánszemélyek különadójának megszüntetése miatt
Kérdés: Befolyásolja a munkabérletiltás elszámolását a különadó visszamenőleges megszüntetése annak a magánszemélynek az esetében, akinek a közszolgálati jogviszonya 2018-ban szűnt meg, és a megszűnéssel összefüggésben kifizetett juttatásainak egy része után meg kellett fizetnie a 75 százalékos mértékű különadót?
4. cikk / 29 Jogalap nélküli GYED visszakövetelése
Kérdés: Mi a helyes eljárás az alábbi esetben? Egy munkavállalónak munkabértartozása keletkezett, de a visszafizetésre vonatkozó munkáltatói felhívásnak ellentmondott, ezért az ügy perré alakult. Visszakövetelheti a munkabértartozásból eredő többletfolyósítás miatti túlfolyósítás összegét a munkáltatónál működő kifizetőhely, ha a magasabb összegű munkabér figyelembevételével gyermekgondozási díjat állapított meg, és folyósított a dolgozó részére?
5. cikk / 29 Levonás a munkavállaló jövedelméből
Kérdés: Egy gyermektartásra kötelezett munkavállaló indítványozta a kötelezettség módosítását, aminek következtében a bíróság úgy rendelkezett, hogy a döntésig a munkavállalótól levont összeg meghatározott részét a munkáltató ne utalja ki a jogosultnak, hanem tartsa letétben egy bankszámlán. A bíróság végül a letétbe helyezett pénzösszeg munkavállaló javára történő visszautalásáról rendelkezett, amit a munkáltató megtagadott, tekintettel arra, hogy a munkavállaló jövedelmét egyéb, a Vht. által szabályozott kielégítési sorrend szerint a gyermektartási díjnál hátrébb sorolt tartozások is terhelik. Jogszerű a munkáltató intézkedése? Hogyan kell helyesen eljárni ebben az esetben?
6. cikk / 29 Különadó
Kérdés: Valóban 75 százalékos mértékű különadó-fizetési kötelezettséggel kell számolnia annak a személynek, aki húsz évet töltött el a közigazgatásban, és most megszűnik a jogviszonya?
7. cikk / 29 Kisadózó egyéni vállalkozó szülése
Kérdés: Hogyan kell megfizetnie a közterheket annak a kisadózó egyéni vállalkozónak, aki hamarosan szülni fog, és a gyermek 1 éves koráig nem kíván dolgozni, de a vállalkozásnak továbbra is lesz bevétele, mert a napi 4 órás munkaviszonyra bejelentett alkalmazottja dolgozni fog? Igényelhető ebben az esetben a csecsemőgondozási díj és a GYED? Amennyiben igen, akkor mikor állhat ismét munkába a vállalkozó édesanya az ellátások folyósítása mellett?
8. cikk / 29 Kft. GYED-en lévő ügyvezetője
Kérdés: Kell-e jövedelmet kivennie, illetve járulékot fizetnie egy kétszemélyes kft. ügyvezetőjének, aki nem tagja a társaságnak, rendelkezik heti 36 órás munkaviszonnyal, de jelenleg GYED-en van?
9. cikk / 29 Ápolási díjban részesülő személy bérleti díja
Kérdés: Befolyásolja az ápolási díj folyósítását, ha az anyósa ápolását végző hozzátartozó kiadja albérletbe az üresen álló lakását? Van valamilyen bejelentési és adófizetési kötelezettség a bérleti díj után?
10. cikk / 29 Olaszországból kiküldött munkavállaló közterhei
Kérdés: Milyen személyijövedelemadó-fizetési és -bevallási kötelezettség terheli a munkavállalót és a magyarországi munkáltatót abban az esetben, ha egy olasz anyavállalat magyarországi leányvállalatához küld ki egy munkavállalót egy évre? A dolgozó Olaszországban kapja a jövedelmét, A1-es igazolással rendelkezik, Magyarországon nem kap külön semmilyen jövedelmet.
