Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén

Kérdés: Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyában külön-külön kell elbírálni. Ehhez kapcsolódik, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira (táppénz, CSED, GYED, baleseti táppénz) való jogosultságot, a folyósítás időtartamát, az ellátás összegét szintén jogviszonyonként kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Részvényjuttatás külföldi anyavállalattól

Kérdés: Milyen személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási járulék és egyéb adókötelezettség terheli a foglalkoztatót, illetve a magánszemélyeket, ha egy magyarországi leányvállalat munkavállalói a külföldi anyavállalattól részvényjuttatásban részesülnek? Ki minősül ebben az esetben kifizetőnek? Átvállalhatja a munkáltató a dolgozókat terhelő adófizetési kötelezettséget, és juttathatja nettó értékben a részvényeket annak érdekében, hogy a jogosultaknak ne keletkezzen adófizetési kötelezettsége? Kell valamilyen külön nyilatkozatot kérni a munkavállalóktól ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...teljesítéséért a foglalkoztató és a természetes személy egyetemlegesen felelnek.A személyijövedelemadó-előleget a magánszemély a negyedévet követő év 12. napjáig köteles megfizetni, és az szja-bevallásában bevallani.(Kéziratzárás: 2024. 03....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

SZÉP-kártyára utalt összeg közterhei

Kérdés: Hogyan kell bevallani és megfizetni a közterheket abban az esetben, ha a munkáltató havonta 45.000 forintot utal a dolgozói SZÉP-kártyájára, amelyből az időarányos rekreációs keret 37.500 forint béren kívüli juttatás, az e feletti 7500 forintos rész pedig egyes meghatározott juttatás? A béren kívüli juttatás után negyedévente, az egyes meghatározott juttatás után pedig havonta kell leróni a kötelezettségeket?
Részlet a válaszából: […] ...százalék szja és 13 százalék szocho).A béren kívüli juttatás után a közterhet a kifizetőnek a juttatás hónapját magában foglaló negyedév kötelezettségeként kell meghatározni. Az előző példa alapján a január-október hónapban adott juttatások utáni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Családi pótlék rendszeres jövedelemben részesülő gyermek esetén

Kérdés: A családi pótlékra való jogosultság szempontjából a köznevelési intézmény tanulója egyszerűsített foglalkoztatás keretében végez keresőtevékenységet. Beletartozik az egyszerűsített foglalkoztatás bevétele az adóköteles jövedelem fogalmába? Tehát ebben az esetben is él a szabály, hogy ha három egymást követő hónapban ez a bevétel meghaladja a minimálbér összegét, nem jogosult tovább a családi pótlékra?
Részlet a válaszából: […] ...betöltött személynek rendszeres jövedelme van, úgy a rá tekintettel vagy a részére megállapított családi pótlék folyósítását a negyedik hónaptól mindaddig szüneteltetni kell, amíg rendszeres jövedelemmel rendelkezik. Ezt követően már csak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Béren kívüli juttatások és egyes meghatározott juttatások közterhei

Kérdés: Továbbra is havonta kell bevallani és megfizetni a szociális hozzájárulási adót a béren kívüli juttatások és az egyes meghatározott juttatások után, vagy erre a közteherre is vonatkozik az Szja-tv. 2024. január 1-jétől hatályos új szabályozása a negyedéves kötelezettségről? Hol található a Szocho-tv.-ben az erre vonatkozó előírás?
Részlet a válaszából: […] ...után 2024. január 1-jétől a közterheket a kifizetőnek - eltérő rendelkezés hiányában - a juttatás hónapját magában foglaló negyedév kötelezettségeként kell megállapítania, és a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Magyar munkáltató külföldön élő munkavállalója

Kérdés: Hol és milyen közterheket kell megfizetni egy Lisszabonban élő magyar állampolgár után, aki home office keretében dolgozik egy magyar szoftvercégnek?
Részlet a válaszából: […] ...az országban lesz biztosított, amelyik országban a munkát végzi. Ez alól kivételt jelent a kiküldetésben dolgozó munkavállaló, vagy ha egyedi kérelmére a hatóságok egyetértésével marad biztosított az eredeti munkavégzés országában. Abban az esetben, ha a kérelmet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Fogyatékossági támogatásban részesülő egyéni vállalkozó szociálishozzájárulásiadó-kedvezménye

Kérdés:

Igénybe veheti a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt egy kezdő átalányadózó egyéni vállalkozó is abban az esetben, ha nem rendelkezik a rehabilitációs hatóság komplex minősítésével, de jelentős mozgáskorlátozottságára tekintettel (kerekesszékes) fogyatékossági támogatásban részesül? A vállalkozó főfoglalkozásban végzi a tevékenységét, egyéb jogviszonnyal nem rendelkezik.

Részlet a válaszából: […] ...érvényesíthető.A fogyatékossági támogatásban részesülő átalányadózó egyéni vállalkozó a kedvezményt először a III. negyedévről benyújtandó 2358 bevallás 2358-AT-02 és AT-03 lapján szerepeltetheti.(Kéziratzárás: 2023. 08....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Bevallás egyéni vállalkozó státuszának változása esetén

Kérdés: Hogyan kell kitölteni a 2358-as bevallást az alábbi esetben? Egy átalányadózó egyéni vállalkozó az időszak során státuszában bekövetkezett változás miatt egyszerűsített bevallás benyújtására nem jogosult. A vállalkozó 2023 januárjában főállású, 2023. február 1. és 2023. május 31. között heti 36 órát elérő foglalkoztatás mellett folytatta a tevékenységét, majd 2023. június 1-jétől kezdődően ismét főállású. 2023. első negyedévében átalányadós bevétele nem volt, így január hónapra (főállású státuszára tekintettel) minimumjárulék-fizetési kötelezettsége keletkezett, február és március hónapokra nem volt járulékfizetési kötelezettsége. 2023. második negyedévében, áprilisban nem volt bevétele, így erre a hónapra vonatkozóan járulékfizetési kötelezettsége nem keletkezik. Májusban realizált először bevételt, az ebből származó jövedelme meghaladta az adómentes értékhatárt. Bevallásában május hónapra vonatkozóan a jövedelmének adómentes értékhatárt meghaladó része kerül beállításra járulékalapként. Júniusban – már ismét főállásúként – további nagy összegű bevételt realizált, jövedelme a minimumjárulék-alapot jelentősen meghaladja. Hogyan kell megállapítani a június havi járulékalapot, illetve helyesen történt a korábbi időszak járulékalapjainak megállapítása?
Részlet a válaszából: […] ...válaszunkat megpróbáljuk táblázatba foglalva is illusztrálni. Hó/negyedév Adóköteles jövedelem Halmozott éves adóköteles jövedelem Minimumjárulék-alap Halmozott éves minimumjárulék-alap Fizetendő tb-járulék-alap (tárgyhavi és éves...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

Számítási időszakban elért jövedelem módosításának hatása a GYED napi összegére

Kérdés:

Valóban minimális összegű gyermekgondozási díjra lesz jogosult az a hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személy, aki késedelmesen terjesztette elő a szülési szabadság iránti igényét, ezért öt hónapon keresztül változatlanul illetményben részesült, amit a munkáltató visszavont, majd egy összegben számfejtette a szülési szabadság idejére járó ellátást? Ez az eljárás hátrányosan érinti a GYED összegét, mert kiesik a számítási időszakból. Helyesen járt el a foglalkoztató ebben az esetben? Érveik szerint az Eb-tv.-ben foglaltak alapján végezték a számfejtést, és a bevallás adattartalma is ennek megfelelő. Az érintett édesanya több mint hét év folyamatos társadalombiztosítási jogviszonnyal rendelkezik.

Részlet a válaszából: […] A hivatásos szolgálati jogviszonyban álló biztosított a foglalkoztatás körülményeinek eltérősége miatt alkalmazott Hszt. speciális rendelkezései szerint nem csecsemőgondozási díjban, hanem a szülési szabadság tartamában távolléti díjban részesül. A hivatásos állomány...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

GYED-ben részesülő ÖCSG-tag járulékai

Kérdés:

Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli azt a GYED-ben részesülő édesanyát, aki ez év áprilisától egy őstermelői családi gazdaság tagja lett? Hol található az erre vonatkozó szabályozás?

Részlet a válaszából: […] ...6. §-a (1) bekezdésének f) pontja és (2) bekezdése szerinti munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt – nem biztosított. Tehát, ha GYED-jogosultságát megalapozó biztosítási jogviszonya fennáll, akkor a Tbj-tv. 6. § (1) bekezdése h) pontjának hh) alpontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.
1
2
3
…
16