13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Kevés szolgálati idővel rendelkező beteg személy ellátásai
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak egy 59 éves személynek, aki nagyon beteg, de nem jogosult rokkantsági ellátásra, mert nincs elég szolgálati ideje annak ellenére, hogy már közel 34 éve dolgozik?
2. cikk / 13 Családtámogatási ellátások külföldi kiküldetés esetén
Kérdés: Helyesen tájékoztatta a munkáltató a munkavállalót, mely szerint nem jár családi adókedvezmény, családi pótlék, anyasági támogatás, GYES, illetve babakötvény a külföldön született gyermek után annak a házaspárnak, amely többéves kiküldetését tölti egy Európai Unión kívüli országban? A kiküldetés ideje alatt továbbra is Magyarországon kapják a jövedelmüket, itt adóznak, fizetik a járulékokat, és az állandó lakcímük is itt van. A gyermeket honosították Magyarországon, rendelkezik magyar anyakönyvi kivonattal, lakcímkártyával, taj-számmal és adóazonosítóval is. Az édesanya igénybe vette a TGYÁS-t, és jelenleg GYED-en van.
3. cikk / 13 Nyugdíj-biztosítási adatok megtekintése
Kérdés: Milyen módon tudhatja meg a nyilvántartott nyugdíjadatait egy magánszemély? Mi a teendő abban az esetben, ha az ott szereplő adatokról már most látható, hogy a volt munkáltató tévesen adta meg azokat?
4. cikk / 13 Szülés esetén járó ellátások
Kérdés: Valóban nem lesz jogosult ellátásra az a munkavállaló, akinek a jelenlegi szerződése decemberben lejár, és jelenleg öthetes kismama? Milyen lehetőségei vannak, hova fordulhat ebben az esetben?
5. cikk / 13 Rokkantsági nyugdíj összegének megállapítása
Kérdés: A bruttó vagy a nettó béreket veszik figyelembe az ellátás megállapítása során annak a személynek az esetében, akinek 1997. december 31-éig 30 év munkaviszonya volt, ezután rendszeres szociális járadékban részesült, majd 2011-ben rokkantsági nyugdíjra lett jogosult?
6. cikk / 13 Eltartott nagykorú állampolgárok egészségügyi ellátása
Kérdés: Pontosan mely eltartott magánszemélyeknek, és milyen összegben kell járulékot fizetniük annak érdekében, hogy jogosultak legyenek az egészségügyi ellátásra?
7. cikk / 13 Pótszabadság
Kérdés: Szükséges-e munkaviszonyban, biztosítási jogviszonyban lennie a feleségnek ahhoz, hogy a férj az Mt. 132. § (2) bekezdése szerinti pótszabadságot érvényesítse? Vállalhat-e a gyermek nevelésében nagyobb részt az a férfi dolgozó, akinek felesége egész nap otthon van a gyermekkel, illetve gyermekekkel, mert TGYÁS-ban, GYED-ben vagy GYES-ben részesül?
8. cikk / 13 Alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatott dolgozó szülése
Kérdés: A szülés után jogosult lesz-e TGYÁS-ra és GYED-re, vagy igényeljen munkanélküli-segélyt az a dolgozó, aki 2004. október 1-jétől 2005. augusztus 30-áig egy kft.-ben dolgozott napi 6 órában, 2005. szeptember 1-jétől 2005. szeptember 18-áig passzív táppénzben részesült, 2005. szeptember 20., 21., 22., 23., 26., 27., 28., 29., 30. napjain alkalmi munkavállalói könyvvel volt foglalkoztatva (9 nap), 2005. október 3., 4., 5., 6., 7., 12., 14., 17., 19., 20., 24., 26. napján, valamint november 2., 3. és 9. napján szintén alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatva, és 2006-ban fog szülni.
9. cikk / 13 TGYÁS alapjának megállapítása
Kérdés: Korábban hosszú biztosítási idővel rendelkező nőnek 2004. március 31-én megszűnt a munkaviszonya. Munkanélküli-járadékban részesült 2004. október 6-áig. Új biztosítási jogviszonyt létesített 2004. október 7-étől. Terhességi-gyermekágyi segélyt igényelt 2005. január 3-tól, mivel 2005. február 8-án szült. Az irányadó időszakban (2004. január 1-jétől 2005. január 12-éig) 175 naptári napi keresettel rendelkezett. A szerződés szerinti bére havi 53 000 forint volt. Helyes-e, ha a terhességi-gyermekágyi segély alapjaként ezt az összeget vettük figyelembe?
10. cikk / 13 Szüléssel kapcsolatos egészségbiztosítási ellátások és a gyermekgondozási segély
Kérdés: Milyen ellátások illetik meg a kismamát gyermekszülés esetén, milyen feltételeknek kell érvényesülniük a jogosultsághoz, illetve hogyan történik az ellátások igénylése?
