10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Határozott idejű munkaszerződés munkavállaló általi felmondása
Kérdés: Hogyan mondhatja fel a munkavállaló a határozott idejű munkaszerződést abban az esetben, ha a munkaviszony tartama alatt a munkáltató felróhatóan járt el?
2. cikk / 10 Balesetitáppénz-jogosultság új munkáltató esetén
Kérdés: Jogosult baleseti táppénzre az a munkavállaló, aki 2015. szeptember hónaptól áll közalkalmazotti jogviszonyban egy költségvetési szervnél, és 2018. augusztus hónapban keresőképtelen állományba került, amely az orvos által kiadott igazolás szerint "1" kódú, azaz üzemi baleset következtében keletkezett? A munka-vállaló a korábbi munkahelyén szenvedett munkahelyi balesetet 2015. év elején, és ennek következtében több hónapig orvosi kezelés alatt állt. Kiterjed a keresőképtelenséget igazoló háziorvos szakmai kompetenciája arra, hogy szakmailag állást foglaljon abban, hogy az érintett munkavállaló jelen egészségi állapota összefüggésben áll-e a 3 évvel korábban történt üzemi balesettel, és ezért ő balesetitáppénz-ellátásra válik jogosulttá? Ha igen, milyen orvosi iratok, adatok alapján állapíthatja meg ezt? Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak abban az esetben, ha megkérdőjelezi az üzemibalesetitáppénz-jogosultságot, illetve a háziorvos döntését? A MÁK tájékoztatása szerint a kifizetett baleseti táppénz a jelenlegi munkáltató költségvetését terheli. Valóban meg kell térítenie az ellátást a jelenlegi munkáltatónak annak ellenére, hogy a baleset az előző foglalkoztatónál következett be, az érintett munkavállaló nem is tájékoztatta a munkáltatóját korábbi munkabalesetéről, illetve az előzetes és a munkaviszony alatt későbbiekben lefolytatott időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat az egészségi állapotát a betöltött munkakörére alkalmasnak ítélte meg? Amennyiben nem kell megtéríteni a teljes összeget, fennáll ebben az esetben a munkáltató megtérítési kötelezettsége a táppénz egyharmadának megfelelő összegre?
3. cikk / 10 Munkavégzés felmondási idő alatt
Kérdés: Jogosult lesz a felmondási időre járó távolléti díjra az a munkavállaló, aki felmondását írásban közölte a munkáltatójával, de a felmondási idő alatt már nem dolgozott, annak ellenére, hogy a munkáltató igényt tartott a munkavégzésére? A felmondási idő alatti munkavégzésről kizárólag szóban tárgyaltak a felek, sem a munkáltató, sem a munkavállaló nem foglalta írásba az álláspontját.
4. cikk / 10 Közalkalmazott fizetés nélküli szabadsága
Kérdés: Egy adminisztrátor munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott nőnek 2012. szeptember 20-án gyermeke született. 2014. szeptember 18-án kelt levélben kérte a munkáltatói jogkör gyakorlóját arra, hogy gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot engedélyezzen számára gyermeke 3. életéve betöltéséig. A közalkalmazott kérelmét 2014. október hónapban személyesen nyújtotta be az intézmény munkaügyi ügyintézőjének. A kérelem csak 2014. december hónap elején került a munkáltatói jogkör gyakorlója elé. Az érintett közalkalmazott eljárása közalkalmazotti kötelezettségszegést valósít-e meg, ha igen, a kötelezettségszegés milyen súlyú munkáltatói intézkedést alapozhat meg? Fel lehet menteni a közalkalmazottat kötelességszegés miatt ebben az esetben?
5. cikk / 10 Munkahelyi alkoholfogyasztás
Kérdés: Milyen szankciókkal élhet a munkáltató a rendszeresen alkoholt fogyasztó alkalmazottakkal szemben? Elfogadható megoldás-e az átmeneti munkabércsökkentés?
6. cikk / 10 Felmondó munkavállaló jogszerűtlen eljárása
Kérdés: Jogszerűen járt-e el a munkáltató az alábbi esetben? Egy munkavállaló felmondással megszüntette a határozatlan időre szóló munkaviszonyát, de a 30 napos felmondási időt nem volt hajlandó letölteni, a felmondása közlésének napján eltávozott a munkahelyről. A munkáltató az utolsó munkában töltött nappal megszüntette a dolgozó munkaviszonyát, a munkaviszony megszűnésekor kiadandó igazolásokat postán megküldte, azonban az utolsó havi bérét nem fizették ki, mivel a felmondási idő le nem töltése miatt a le nem dolgozott felmondási időre járó átlagkeresetet köteles megfizetni.
7. cikk / 10 TGYÁS- és GYED-jogosultság
Kérdés: Jogosult-e a munkavállaló terhességi-gyermekágyi segélyre, majd GYED-re, ha veszélyeztetett terhesként nem mehet vissza dolgozni, és a szülésig táppénzen kell maradnia? A dolgozó 2004-től áll határozatlan idejű munkaviszonyban, 2006. április 13-tól veszélyeztetett terhesként táppénzellátásban részesült egészen 2006. november 26-ig, amikor megszületett első gyermeke. Az átlagkeresete a táppénzjogosultság megállapításakor bruttó 180 000 forint volt. A terhességi-gyermekágyi segély lejártát követően igénybe vette a gyermek kétéves koráig a GYED-et, majd a gyermek hároméves koráig a GYES-t. 2009. november 27-től betegség miatt táppénzellátásban részesül, azonban ezen idő alatt kiderült, hogy újra gyermeket vár, a szülés várható ideje 2010 júliusa. A munkavállalónak korábbról 109 nap szabadsága van. Ha nem veszélyeztetett terhes, van-e arra lehetősége, hogy miután bejelenti munkáltatójának a terhessége tényét, foglalkoztassák, és így érje el a szabadságával együtt a jogosultság megszerzéséhez szükséges 180 napot?
8. cikk / 10 Munkavállaló terhessége
Kérdés: Terhességének mely stádiumában köteles a munkavállaló tájékoztatni a munkáltatót állapotáról? A terhesség igazolásaként kérhető-e és elegendő-e a terhességi kiskönyv felmutatása? Kérheti-e a munkáltató, illetve kötelezheti-e a munkavállalót, hogy a beosztásából adódó munkafolyamatokat és tapasztalatokat írásban dokumentáltan adja át a munkáltatónak, segítségként az utánpótlás felkészítéséhez?
9. cikk / 10 Felmentés alatt álló pedagógus munkavállalása
Kérdés: Vállalhat-e munkát ugyanannál a foglalkozatónál (pl. megbízási jogviszonyban) egy felmentés alatt álló pedagógus a munkavégzés alóli felmentés ideje alatt?
10. cikk / 10 Az ösztöndíjas foglalkoztatás szabályai
Kérdés: Mi a lényege az újonnan bevezetett ösztöndíjas foglalkoztatásnak, és miért előnyös ez a munkáltatók részére?