48 cikk rendezése:
1. cikk / 48 Hivatásos szolgálati jogviszonyban álló munkavállaló szülése
Kérdés: Alkalmazható a Tbj-tv. 32. §-ának a) pontjában megfogalmazott járulékmentesség a Hszt. hatálya alá tartozó hivatásos szolgálati jogviszonyban álló rendőr szülési szabadságának idejére járó távolléti díj elszámolásakor ugyanúgy, mint a csecsemőgondozási díj esetében?
2. cikk / 48 Szülés után járó ellátások igénylése
Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult a házastársával együtt élő édesanya az újszülött gyermekére tekintettel? Milyen módon igényelhetők az egyes ellátások? Hogyan kell igényelni a gyermek számára a taj-számot?
3. cikk / 48 Balesetitáppénz-jogosultság új munkáltató esetén
Kérdés: Jogosult baleseti táppénzre az a munkavállaló, aki 2015. szeptember hónaptól áll közalkalmazotti jogviszonyban egy költségvetési szervnél, és 2018. augusztus hónapban keresőképtelen állományba került, amely az orvos által kiadott igazolás szerint "1" kódú, azaz üzemi baleset következtében keletkezett? A munka-vállaló a korábbi munkahelyén szenvedett munkahelyi balesetet 2015. év elején, és ennek következtében több hónapig orvosi kezelés alatt állt. Kiterjed a keresőképtelenséget igazoló háziorvos szakmai kompetenciája arra, hogy szakmailag állást foglaljon abban, hogy az érintett munkavállaló jelen egészségi állapota összefüggésben áll-e a 3 évvel korábban történt üzemi balesettel, és ezért ő balesetitáppénz-ellátásra válik jogosulttá? Ha igen, milyen orvosi iratok, adatok alapján állapíthatja meg ezt? Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak abban az esetben, ha megkérdőjelezi az üzemibalesetitáppénz-jogosultságot, illetve a háziorvos döntését? A MÁK tájékoztatása szerint a kifizetett baleseti táppénz a jelenlegi munkáltató költségvetését terheli. Valóban meg kell térítenie az ellátást a jelenlegi munkáltatónak annak ellenére, hogy a baleset az előző foglalkoztatónál következett be, az érintett munkavállaló nem is tájékoztatta a munkáltatóját korábbi munkabalesetéről, illetve az előzetes és a munkaviszony alatt későbbiekben lefolytatott időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat az egészségi állapotát a betöltött munkakörére alkalmasnak ítélte meg? Amennyiben nem kell megtéríteni a teljes összeget, fennáll ebben az esetben a munkáltató megtérítési kötelezettsége a táppénz egyharmadának megfelelő összegre?
4. cikk / 48 Munkaviszony megszüntetése betegállomány ideje alatt
Kérdés: Megszüntetheti a munkáltató a munkaviszonyt a betegszabadság vagy a táppénz ideje alatt abban az esetben, ha úgy véli, hogy nem indokolt a betegállomány? A dolgozó 2016 októbere óta keresőképtelen állományban van, és közölte a munkáltatójával, hogy a táppénz megszűnését követően nem tud munkába állni, mert fáj a keze, ezért szabadságot kért, a munkáltató tudomása szerint azonban ismét orvoshoz készül a keresőképtelen állományba vétele céljából.
5. cikk / 48 Ellátások második gyermek születése esetén
Kérdés: Jól értelmezi az Eb-tv. 42/C. §-át, és ez alapján valóban jogosult lesz mind a két ellátásra az az édesanya, aki 19 hónapos gyermekével 2014. július 26-ig GYED-en van, várandós a második gyermekével, ezért 2014. március 19-től TGYÁS-t kíván igényelni olyan módon, hogy a GYED időszakára kapott fizetés nélküli szabadságot egy nappal a TGYÁS kezdete előtt lemondja? A második gyermek születésének várható időpontja 2014. április 27. Az első gyermeket 2014. március 19-től bölcsődében helyezik el.
6. cikk / 48 Ellátások második szülés esetén
Kérdés: A munkavállaló 2010. március 1-jétől áll alkalmazásban jelenlegi munkahelyén, első gyermeke születésétől 2012. október 8-tól TGYÁS-ban, majd GYED-ben részesült, 2013. december 2-án visszament dolgozni, és egyidejűleg lemondott a GYED-ről, amelynek továbbfolyósítását kérte 2014. január 1-jétől, 2014. április 3-án pedig megszülte második gyermekét. Az első gyermek betegségére tekintettel az apa 2014. március 3-tól március 21-ig keresőképtelen volt. Az édesanya részére a GYED-et a korábban megállapított összegben folyósítja a kifizetőhely. Jár GYÁP az apának, illetve milyen ellátásokra jogosult az édesanya?
7. cikk / 48 TGYÁS-ban részesülő kisadózó
Kérdés: Meg kell fizetnie a tételes adót a terhességi-gyermekágyi segélyben részesülő főfoglalkozású kisadózó tag után abban az esetben, ha a cég alkalmazott útján bevételszerző tevékenységet végez, és számlát bocsát ki? Veszélyezteti ez a tevékenység a tag 2014. január 30-án történt szüléséhez kapcsolódó ellátásait?
8. cikk / 48 Ellátások második gyermek születésekor
Kérdés: Mi lenne a második gyermek után járó TGYÁS és GYED alapja az alábbi esetben? Egy édesanya 2009. évtől áll munkaviszonyban két cégnél. Az "A" munkáltatónál napi 6 óra, a "B" munkáltatónál napi 2 óra a munkaideje. A munkabére 2011-ben az "A" munkáltatónál havi 110 000 forint, a "B" munkáltatónál pedig havi 46 000 forint volt. A dolgozó 2011. novembertől 2012. január 31-ig táppénzen volt, majd 2012. február hótól terhességi-gyermekágyi segélyben részesült. 2012. február 27-én született gyermeke után jelenleg gyermekgondozási díjat kap. Az édesanya 2014. február 28-ától igényelné a gyermekgondozási segélyt, azonban 2014. márciustól visszamenne dolgozni a "B" munkáltatóhoz havi 200 000 forint munkabérért. A második babát 2014. júliusra várja. Mi lenne a táppénz alapja a dolgozó esetleges keresőképtelensége esetén, és ez mennyire befolyásolná a TGYÁS és a GYED alapját? A második gyermek megszületése után a TGYÁS és a GYED folyósítása mellett jogosult lesz az első gyermek után járó GYES-re is?
9. cikk / 48 Szüléshez kapcsolódó ellátások változásai
Kérdés: Hogyan változott a szüléshez kapcsolódó ellátásokról szóló jogszabály 2014-ben?
10. cikk / 48 TGYÁS és GYED alapja
Kérdés:
Jogosult lesz terhességi-gyermekágyi segélyre és GYED-re az a dolgozó, aki 2013 januárjában fejezte be egyetemi tanulmányait, jelenlegi első munkahelyén 2013. november 1-jétől dolgozik, és szülésének várható időpontja 2014. június 15.? Amennyiben jogosult lesz az ellátásokra, mi lesz azok alapja? Ha 2014-ben veszélyeztetett terhesként táppénzre megy, mi lesz a táppénz alapja, és az hatással lesz-e a GYED összegére?