Egyéni vállalkozás szüneteltetése

Kérdés: Érdemes szüneteltetni az egyéni vállalkozást abban az esetben, ha a veszélyhelyzet miatt annyira lecsökkentek a megrendelések, hogy jelenleg nem éri meg fizetni a közterheket? Milyen előnyökkel, illetve milyen hátrányokkal jár a vállalkozás szüneteltetése?
Részlet a válaszából: […] ...más jogcímen sem jogosult.Az egészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetéshez az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban is kitölthető "Eüszolg. járulékfiz-bejelentés" elnevezésű szolgáltatással, vagy a 'T1011 jelű adatlapon kell a NAV-hoz bejelentkezni. A bejelentés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető

Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] A kérdéssel kapcsolatosan először is utalnunk kell arra, hogy a munkavállalók tagállamok közötti kikül-detését uniós normák szabályozzák. A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet 12. cikkének (1) bekezdése értelmében kiküldetés akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Külföldi magánszemélyek kötelezettségei és jogosultságai

Kérdés: Egy kínai állampolgárságú tanárnő 2009-től folyamatosan Budapesten, a Konfucius Intézetben dolgozik, kiküldetés keretében. A kiküldetése még előreláthatóan további 2 évig tart. Kiskorú gyermeke vele együtt Magyarországon tartózkodik, és általános iskolai tanulmányokat folytat. A tanárnő Magyarországon saját tulajdonú lakással rendelkezik, amely az ő és gyermeke itteni bejelentett lakóhelye is egyben. A 76 éves kínai állampolgárságú nagymama (kínai nyugdíjas) szintén velük együtt Magyarországon él, mindhárman tartózkodási engedéllyel rendelkeznek. Hogyan alakulnak a társadalombiztosítási kötelezettségek és jogosultságok?
Részlet a válaszából: […] ...havi 31 500 forintot, illetve naptári napokra annak harmincadrészét, napi 1050 forintot. A Tbj-tv. az ellátásokra jogosultság feltételéül biztosítási jogviszonyt ír elő, de annak formájára, tartalmára nézve már nem szab korlátot. A biztosított személy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

EU-tagállamban dolgozó munkavállaló egészségügyi szolgáltatási járuléka

Kérdés: Akkor is meg kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot, ha a munkavállaló EU-tagállamban dolgozik, és a foglalkoztatója megfizeti utána a közterheket? A munkavállaló rendelkezik magyarországi bejelentett lakcímmel, de itthon semmilyen biztosítási kötelezettség alá eső jog­viszonya nincs.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 39. §-ának (2) bekezdése szerint egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére az a belföldinek minősülő személy kötelezett, aki nem biztosított, és egészségügyi szolgáltatásra a Tbj-tv. 13. §-a, illetve 16. §-ának (1) bekezdése alapján sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 9.

Dán és szerb állampolgárságú munkavállalók alkalmazása

Kérdés: Milyen feltételekkel alkalmazhatók Magyarországon a dán és szerb munkavállalók abban az esetben, ha nem kiküldött alkalmazottakról van szó? Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a részükre kifizetett munkabért, illetve hogyan kell teljesíteni a bevallási kötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] ...Magyar Köztársaság által az Európai Unióhoz történőcsatlakozást követően alkalmazandó munkaerő-piaci viszonosság és védintézkedésszabályairól szóló 93/2004. Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése és a 3. § (1)bekezdése értelmében a dán munkavállalók...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 16.

Rendszeres szociális járadékban részesülő beltag járulékai

Kérdés: Amennyiben egy betéti társaság beltagjánál 50 százalékos vagy 67 százalékos munkaképesség-csökkenést állapít meg az illetékes orvosi bizottság (leszázalékolják), milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik ez után? Beszélhetünk-e egyáltalán 50 százalékos szociális járadékosról bt. beltagja esetében, és ha igen, hány órában foglalkoztatható a betéti társaságban?
Részlet a válaszából: […] ...– taglaljuk az idevonatkozó szabályokat. Az 50 százalékos mértékben megváltozott munkaképességű személy részére – a 8/1983. EüM-PM együttes rendeletben előírt egyéb feltételek fennállása esetén – rendszeres szociális járadék (rszj) állapítható meg. A bt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 6.

Rendszeres szociális járadékban részesülő munkavégzése

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a munkáltatót és az általa heti 30 órában foglalkoztatott dolgozót, aki egyidejűleg rendszeres szociális járadékban is részesül?
Részlet a válaszából: […] ...így gondolják. A Tbj-tv.-nek a biztosítási és járulékfizetési kötelezettségre vonatkozó előírásai ugyanis rszj-t – mely a 8/1983. EüM-PM rendelet alapján kerül megállapításra – nem említik, mint befolyásoló tényezőt figyelmen kívül hagyják. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.