Németországi fióktelepen dolgozó munkavállalók közterhei

Kérdés: Magyarországi székhellyel és belföldi tulajdonosokkal alakult kft. Németországban fióktelepet létesített. A magyar munkavállalók a fióktelepen és különböző EU-s országokban dolgoznak magyarországi munkaszerződéssel (amelyben a munkavégzés helye külföld). Egyes dolgozók 183 napnál több időt töltenek külföldön, más dolgozók ennél lényegesen rövidebb időt. A dolgozók Magyarországon minimálbérrel kerülnek bejelentésre, és a minimálbér járulékai, valamint az szja megfizetésre kerül Magyarországon. A németországi bruttó bér összevonásra kerül a magyarországi bruttó minimálbérrel, és az után kerül elvonásra és befizetésre Németországban a béradó, az egyházadó vagy a szolidaritási járulék. A munkavállalók rendelkeznek E101-es igazolással. Helyes-e a magyarországi minimálbéres bejelentés? A nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítást a németországi bér után kell-e számfejteni? Szükséges-e kétféle bér után két helyen bérjárulékokat fizetni?
Részlet a válaszából: […] A látszólag bonyolult probléma megoldásához mindössze kétjogszabályi előírást kell figyelembe vennünk. Az első az 1408/71/EGK rendeletazon alapelve, miszerint a rendelet hatálya alá tartozó munkavállalókraegyidejűleg csak egy uniós tagállamban terjed ki a biztosítás, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 12.

Amerikai és angol állampolgárok biztosítása

Kérdés: Milyen engedélyek alapján foglalkoztathatja egy 100 százalékos magyar tulajdonban lévő nyelviskolát működtető gazdasági társaság munkáltató az angol és amerikai állampolgárságú nyelvtanárait? Biztosítottá válnak-e valamilyen államközi vagy egyéb egyezmény alapján? Milyen közterheket kell megfizetni a részükre kifizetett jövedelem után, illetve kell-e utánuk tételes vagy százalékos ehót fizetni? A magyarországi tartózkodás munkáltató által átvállalt költségeinek van-e adózási, társadalombiztosítási terhe?
Részlet a válaszából: […] ...továbbá bevándorlási engedéllyel vagy letelepedési engedéllyelrendelkező külföldi számára, 2. az EGT állampolgárainak (vagyis az európaiuniós tagállamok, valamint Norvégia, Izland és Liechtenstein állampolgárainak)és ezek tartózkodásra jogosult...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 30.

-Kft. tulajdonosának külföldi kiküldetése

Kérdés: Külföldi kiküldetése esetén el kell-e, illetve el lehet-e látni napidíjjal egy kft. tulajdonosát? Mi a teendő abban az esetben, ha a tulajdonos egyben ügyvezető is? Van-e a két eset között különbség?
Részlet a válaszából: […] ...eseti döntés értelmébena devizaellátmány, illetve a napidíj a külföldi foglalkoztatás, a kiküldetéssorán felmerült költségek fedezetéül szolgál.Az Szja-tv. 3. § 12. pontja értelmében külföldi kiküldetés:belföldi illetőségű magánszemélynek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 30.

Nemzetközi tehergépjármű-vezető munkakörben foglalkoztatott munkavállalók ellátmánya

Kérdés: Kiküldetésnek minősül-e egy szállítmányozással foglalkozó cég kamionsofőrjeinek külföldön töltött munkaideje? Kötelező-e részükre napidíjat és devizaellátmányt fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...eseti döntés értelmébena devizaellátmány, illetve napidíj a külföldi foglalkoztatás, a kiküldetéssorán felmerült költségek fedezetéül szolgál. Az Szja-tv. 3. § 12. pontja értelmében külföldi kiküldetés:belföldi illetékességű magánszemélynek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 7.

Németországba kiküldött munkavállalók közterhei

Kérdés: Mi a társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék alapja, illetve hogyan alakul a felmondás alatt álló dolgozó járulékfizetési kötelezettsége az alábbi esetben? Egy cég az év elején két fő dolgozót küldött ki németországi munkavégzésre. A kiküldetéssel összefüggő uniós E101-es nyomtatványt az egészségbiztosítási pénztár egyévi határidőre adta ki. A két dolgozó idehaza a munkaszerződés szerinti személyi alapbérét kapja (az a minimálbér), és Németországban euróban devizaellátmányban részesül. A magyar-német kettős adóztatást kizáró egyezmény alkalmazásával a két kiküldött dolgozó mind az euróban, mind pedig az itthon forintban kapott összeg után Németországban fizeti meg az adót. Az egyik dolgozó időközben bejelentette felmondását, így május végén megválik a cégtől, visszatér Magyarországra. Ez esetben azonban bizonyossá válik, hogy Németországban nem tartózkodik 183 napot, így jövedelmei Magyarországon lesznek adókötelesek.
Részlet a válaszából: […] Magyar foglalkoztató kiküldött munkavállalóiról van szó, akik(az 1408/71. EGK rendelet értelmében) legalább egy évig a magyartársadalombiztosítás hatálya alá tartoznak, de a Németországgal a kettősadóztatás elkerülése végett kötött nemzetközi szerződés 15. cikke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 14.

A prémiumévek program és a különleges foglalkoztatási állomány szabályai

Kérdés: Mi a jelentősége az újonnan bevezetett prémiumévek programnak, és milyen előnyei vannak a munkavállalókra nézve?
Részlet a válaszából: […] ...A programban részt vevő személyt a természetbeni étkezésvagy az étkezési hozzájárulás 30 százaléka illeti meg.– A jubileumi jutalomra való jogosultság tekintetében aprogramban való részvétellel összefüggésben foglalkoztatásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 5.

Németországba kirendelt munkavállalók közterhei

Kérdés: Magyarországon bejegyzett és működő cég német tulajdonosa a magyarországi cégnél munkaviszonyban álló dolgozóinak Németországban, az ottani cégénél tudna munkát biztosítani. Kirendelheti-e a munkavállalókat több évre úgy, hogy a munkabérüket Németországban euróban kapják meg, és hogyan történik ebben az esetben a közteherfizetés?
Részlet a válaszából: […] A kirendelés szabályait az Mt. 106. §-a részletezi. Eszerint a munkavállaló a munkáltatók között létrejött megállapodás alapján másmunkáltatónál történő munkavégzésre is kötelezhető (kirendelés). Ennekfeltétele, hogy a munkavállaló kirendelésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 5.

EMMA

Kérdés: Milyen kötelezettségeik vannak a munkáltatóknak az új munkaügyi adatbázis bevezetésével kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...európai közösségi jog tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyeket a csatlakozó országok is kötelesek beépíteni saját jogrendszerükbe. Ilyen volt az egységes munkaügyi statisztikai adatszolgáltatásra vonatkozó szabályozás is, amely alapján megszületett az Egységes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 13.

Jubileumi jutalom

Kérdés: Közalkalmazott pedagógusnak 2002. június hó végén 40 éves jubileumi jutalmat fizettek ki. Jelenleg felmentési idejét tölti. Felmentési idő vége: 2003. augusztus 31. Utolsó tényleges munkanap: 2003. március 1. Igényt tarthat-e a közalkalmazott a jubileumi jutalom tényleges kifizetése és az utolsó munkanap közé eső különbözetre (jubileumi jutalom kiegészítése) annak okán, hogy a pedagógus bére a két időpont között változott? Ha igen, mikor kell a jutalomkülönbözetet részére kifizetni?
Részlet a válaszából: […] ...jubileumi jutalomra vonatkozó előírásokat a Kjt. 78. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák.E rendelkezések értelmében a közalkalmazott 25, 30, illetve 40 éves közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján jubileumi jutalomra jogosult. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 21.
1
2
3