Főállású evás egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Figyelembe kell-e venni a középfokú végzettségre vonatkozó garantált bérminimum összegét a főállású evás egyéni vállalkozó járulékalapjának megállapításánál?
Részlet a válaszából: […] Igen, a következők miatt. A 2011. január 1-jétől hatályosmódosítás nyomán változott a minimálbér Tbj-tv. szerinti definíciója. Az újfogalommeghatározás értelmében a törvény alkalmazása során minimálbér alatt 1.a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 1.

Tevékenységre jellemző kereset megállapítása

Kérdés: Milyen szankciói lehetnek annak, ha egy társas vállalkozás 2010. évre helytelenül állapította meg a tevékenységre jellemző keresetet? Kell-e foglalkozni a kivétkiegészítéssel, illetve a személyes közreműködőidíj-kiegészítéssel?
Részlet a válaszából: […] A vállalkozók esetében 2010-től bevezetésre került akivétkiegészítés, személyes közreműködői-díjkiegészítés és a tevékenységrejellemző kereset szabálya, amely meghatározott esetekben a személyijövedelemadó és a járulékalap minimumaként szolgált. A 2010. évi CXXIII....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 18.

GYES-en lévő egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Az éves összesített vállalkozói jövedelem, vagy a számlánkénti összeg lesz-e a járulékalap annak az egyéni vállalkozónak az esetében, aki jelenleg GYES-en van 2 és fél éves gyermekével, de vizsgaelnökként 1-1 napra összesen 7 alkalommal bocsátott ki számlát? A vállalkozó bevételét csökkenti az internet díja, valamint a szakmai könyvek értéke.
Részlet a válaszából: […] Olvasónk nem közölte, hogy választott-e valamilyen különösadózási módot (eva, átalányadózás), ezért válaszunkat minden eshetőséggelszámolva készítettük el. Az egyéni vállalkozó a 27 százalékostársadalombiztosítási járulékot, valamint a nyugdíjjárulékot (tagdíjat)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 18.

Egyéni vállalkozó járulékfizetési alsó határa

Kérdés: Helyes-e a járulékfizetési alsó határ megállapítására vonatkozó számítás annak az egyéni vállalkozónak az esetében, akinek a tevékenységre jellemző keresete 140 000 forint, januárban 100 000 forint, februárban 20 000 forint, márciusban 0 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint átalányban megállapított jövedelmet realizált, és a járulékalap januárban 100 000 forint, februárban 45 000 forint, márciusban 73 500 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint volt? Kivét esetén miért nem vonható le az a járulékalap, amely után már megfizették a járulékokat akkor, amikor nem volt jövedelem? Vonatkozik-e ez a számítás a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjára, illetve a nem átalányadózó egyéni vállalkozóra is? Meg kell-e fizetni a teljes összeg után a járulékot abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó év közben nem vesz fel jövedelmet, decemberben viszont kétmillió forintot realizál?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozói kivét, illetve az átalányban megállapítottjövedelem nem éri el a tevékenységre jellemző keresetet, az egyéni vállalkozóaz Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban – a ténylegesjárulékalapot képező jövedelem feltüntetésével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 23.

Táppénzen lévő társas vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Hogyan kell kiszámítani a járulékalapot abban az esetben, ha egy társas vállalkozó táppénzen volt? A foglalkoztató a minimum-járulékalapot csökkenti a táppénzes napok számára eső járulékalappal (71 500 forint: 30 nap x 5 nap = 11 917 forint), így 59 583 forint lesz a járulékalap, a NYENYI program viszont ebben az esetben hibát jelez, és a fennmaradó naptári napokra számítja az alapot (71 500 forint: 30 nap x 26 nap), így viszont 61 967 forint?
Részlet a válaszából: […] Jelen esetben a NYENYI program számítása helyes. A Tbj-tv.28. § (1) bekezdése szerint a minimálbér alapulvételével meghatározott járulékalapalsó határát arányosan csökkenteni kell azon időszak figyelembevételével, amelyalatt a társas vállalkozó táppénzben részesült....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Többes jogviszonyú evás egyéni vállalkozó járulékai

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége van, és milyen gyakorisággal kell az 58-as bevallást beadnia annak az evás egyéni vállalkozónak, aki társas vállalkozó is, és nyilatkozott, hogy a járulékokat a társas vállalkozásban fizeti meg? Mióta érvényes ez a szabályozás?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 31. § (6) bekezdése szerint, amennyiben az egyidejűlegegyéni és társas vállalkozó választása szerinti vállalkozásában (tehát jelenesetben a társas vállalkozásban) eleget tesz a minimumjárulék-fizetésikötelezettségének, akkor "egyéni vállalkozásában,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 23.

Főfoglalkozású evás egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: A minimálbér, a piaci kereset, vagy a minimálbér kétszerese alapján fizet járulékot 2010-ben főfoglalkozású evás vállalkozó? 2009-ben a minimálbér kétszeres összege után történt a fizetés.
Részlet a válaszából: […] Az evás vállalkozót (legyen szó akár egyéni, akár társasvállalkozóról) a 2010. évi változások – a járulékalap vonatkozásában -mindössze annyiban érintik, hogy ami eddig a minimálbér kétszerese volt, az atevékenységre jellemző keresetre változott.A társas vállalkozók...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 9.

Beteg társas vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a havi járulékalapot egy társas vállalkozó esetében, aki a hónap egy részében nem köteles járulékfizetésre, mert egészségbiztosítási pénzellátásokat vesz igénybe, vagy a biztosítása hónap közben kezdődik vagy szűnik meg? A vállalkozó egész évben nem vesz ki tagi jövedelmet, ezért havonta a minimálbér alapulvételével történik utána a járulékfizetés. Pl.: 2009. január 1-jétől 10-ig táppénzes állományban van a társas vállalkozó, 11-től 31-ig pedig járulékfizetésre kötelezett. A Tbj-tv. vonatkozó jogszabályi helyei alapján véleményünk szerint ebben az esetben a járulékfizetési kötelezettség a következőképpen alapul: a január hónapi havi kötelezettség összegét (69 000 forint) csökkenteni kell a táppénzben töltött időszak naptári napjaival szorzott járulékalap alsó határának harmincadrészével. Számszerűen: 69 000-[(69 000/30) x 10] = 46 000 forint.
Részlet a válaszából: […] ...harmincadrészét kell figyelembe venni. Ha a járulékalapot képezőjövedelem nem éri el a minimálbér kétszeresét, a foglalkoztató az Art. 31. §(2) bekezdésében meghatározott bevallásban – a tényleges járulékalapot képezőjövedelem feltüntetésével –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Evás egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Milyen minimumösszeg alapján köteles megfizetni a járulékokat egy eva hatálya alá tartozó főfoglalkozású egyéni vállalkozó 2008. február 1-jétől? A vállalkozói kivét lesz a járulék alapja, vagy a kivéttől függetlenül a havi 138 000 forint, esetleg a bevétel és a költség különbözete?
Részlet a válaszából: […] Az evás egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási járulékothavonta, a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér (atovábbiakban: minimálbér) kétszerese után köteles megfizetni, ez 2008. február1-jétől havi 138 000 forint járulékalapot jelent. Ettől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 22.

Szakképzett egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Milyen járulékalap után kell megfizetnie a járulékokat a szakképzett egyéni vállalkozónak? A 69 000 forintos minimálbért, a garantált bérminimumot vagy a dupla minimálbért kell figyelembe venni a járulékbevallás során?
Részlet a válaszából: […] ...alapulvételévelköteles megfizetni. Amennyiben a vállalkozói kivét nem éri el a minimálbérkétszeresét, az egyéni vállalkozó az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározottbevallásban – a tényleges járulékalapot képező jövedelem, feltüntetésével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 12.