Megbízott ügyvezető bejelentése, egyéni járulékai

Kérdés:

A 1202 megbízási jogviszony, vagy a 1210 választott tisztségviselő kóddal kell bejelenteni a 'T1041 számú nyomtatványon egy kft. ügyvezetőjét, aki nem tagja a társaságnak, megbízási szerződés alapján végzi az ügyvezetői teendőket, a havi jövedelme 250 000 forint, és emellett van egy részmunkaidős munkaviszonya egy másik cégnél? Milyen kódot kell használni a '08 jelű nyomtatványon, illetve milyen egyéni járulékokat kell vonni az ügyvezetőtől ebben az esetben?

Részlet a válaszából: […] Érthető olvasónk tanácstalansága a kérdést illetően, mivel az idevágó egyes jogszabályok között koránt sincs azonosság. Kezdjük az új Ptk.-val, amely a 3:112. § (1) bekezdésében úgy rendelkezik, hogy a gazdasági társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 15.

Felügyelőbizottság tagjainak jogállása

Kérdés: Minősülhet az Szja-tv. szerinti önálló tevékenységnek egy gazdasági társaság felügyelőbizottsági tagjainak tevékenysége, és ez alapján alkalmazható a 10 százalékos költséghányad, vagy az Szja-tv. 24. §-ának (1) bekezdése szerint kizárólag nem önálló tevékenységet végzőnek minősülhetnek ezek a megbízottak? Befolyásolja a járulékokat, ha a felügyelőbizottsági tag saját jogú nyugdíjasnak minősül?
Részlet a válaszából: […] Az új Ptk. a gazdasági társaság felügyelőbizottsági tagjának jogviszonyára valóban a megbízási szerződés szabályait rendeli alkalmazni [Ptk. 3:121. § (3) bekezdése]. Azonban mind az Szja-tv., mind a Tbj-tv. sajátos szabályokat fogalmaznak meg ezen személyek körére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 15.

Többes jogviszonyú ügyvezető közterhei

Kérdés: Melyik cégben és milyen összegű járulékokat kell megfizetnie annak a személynek, aki egy kft.-ben 36 órás munkaviszonyban látja el az ügyvezetői tevékenységet, további két kft.-ben ügyvezető, valamint egy betéti társaság üzletvezetésre egyedül jogosult beltagja? Ügyvezetésen kívül személyesen egyik cégben sem közreműködő. Jövedelmet csak a munkaviszonya alapján vesz fel, a többi cégben nem. Hogyan változik a kötelezettsége, ha valamelyik cégben személyesen is közreműködik?
Részlet a válaszából: […] Természetesen a munkaviszony alapján kifizetett munkabér után mindenképpen keletkezik fizetési kötelezettsége mind a kft.-nek, mind a magánszemélynek. A cégnek meg kell fizetnie a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót, a magánszemélynek pedig a 10 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 16.

Felügyelőbizottsági tagok tiszteletdíjának járulékai

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a magánszemélyeket, illetve a munkáltatót egy kft. nyugdíjas felügyelőbizottsági tagjainak tiszteletdíja után?
Részlet a válaszából: […]  A kft. felügyelőbizottságának választott tisztségviselőjebiztosítási kötelezettség alá tartozik, amennyiben a járulékalapot képezőjövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) eléri a minimálbér harmincszázalékát (27 900 forintot), illetve naptári napokra annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 19.

Nők kedvezményes nyugdíja

Kérdés: Melyek azok az időtartamok, amelyek jogosító időként beszámítanak a nők kedvezményes nyugdíjazásánál, amely életkorra tekintet nélkül 40 év munka után jár?
Részlet a válaszából: […] A nőkkedvezményes nyugdíjának megállapításánál jogosultsági időnek kizárólaga) akeresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá esőjogviszonnyal, valamint b)terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozásisegélyben,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 1.

Munkaviszonyban álló munkavállaló részére fizetett megbízási díj

Kérdés: Össze kell-e számítani a munkaviszony alapján kifizetett munkabérrel a munkavállaló részére telefonügyeletért fizetett folyamatos, havi 20 000 forint összegű megbízási díjat?
Részlet a válaszából: […] ...a 20 000forintos megbízási díj alapulvételével kell elbírálni, amely összegnyilvánvalóan nem éri el a biztosításra előírt összeghatárt. Ez azt jelenti,hogy a 20 000 forintból az adóelőleg-alapot képező jövedelemnek minősülő részután társadalombiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 21.

Választott tisztségviselők munkaerő-piaci járuléka

Kérdés: Kell-e 2010. január 1-jétől a választott tisztségviselők után munkaerő-piaci járulékot fizetni, illetve ha valaki ugyanazon cégnél munkaviszonyban is áll, és választott tisztségviselő is, akkor hogyan alakul a cég munkaerőpiacijárulék-fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] A Munkaerő-piaci Alapot megillető járulékokkal kapcsolatosszabályokat korábban teljes egészében az Flt. tartalmazta. Közülük a munkaadóiés munkavállalói járulékra vonatkozó szabályok 2010. január 1-jétőlmódosításokkal (pl. elnevezésük munkaerő-piaci járulékra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 23.

Egyetemi hallgató őstermelő járulékai

Kérdés: Kell-e társadalombiztosítási járulékot fizetnie egy 21 éves egyetemi hallgatónak, aki egy mezőgazdasági őstermelő családi gazdaságban végez munkát?
Részlet a válaszából: […] ...a tárgyév első negyedévére vonatkozó járulékbevallásában kell azállami adóhatóság felé nyilatkoznia, mely nyilatkozat az Art. szerintvégrehajtható okiratnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 24.

Többes jogviszonyú őstermelő járulékai

Kérdés: Vonatkozik-e a Tbj-tv. 31. §-ában megfogalmazott kedvező járulékfizetési kötelezettség arra az őstermelőre, aki 2009 májusában váltotta ki az igazolványát, 2009. július 15-ig egy evás betéti társaság tevékenység végzésére kötelezett beltagja volt, 2009. július 15-től pedig ugyanazon bt. kültagja, és egyidejűleg egy kft. személyesen közreműködő tagja és ügyvezetője is? Meg kell-e fizetnie mindkét jogviszonyában ugyanazon időszakra a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] A válasz kedvező lehet, ugyanis a mezőgazdasági őstermelő aTbj-tv. 5. § (1) bekezdésének i) pontja alapján csak akkor tartozik az egyébfeltételek fennállása esetén is biztosítási kötelezettség alá, ha semmilyenegyéb jogcímen – a bedolgozói, megbízási, egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 15.

Osztalék figyelembevétele kereseti korlátként

Kérdés: Figyelembe kell-e venni az éves keretösszeg számításánál, illetve fel kell-e függeszteni a nyugdíj folyósítását abban az esetben, ha egy kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó csak osztalékot vesz fel, amely nem képezi a járulékok alapját?
Részlet a válaszából: […] A korengedményes nyugdíjasra ugyanazok a feltételekvonatkoznak, mint az előrehozott öregségi nyugellátásban részesülő személyre. ATny-tv. 83/B. §-ában foglaltak értelmében tehát amennyiben a Tbj-tv. 5. §-aszerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 16.
1
2
3
5