Külföldi munkavállaló munkaadói, munkavállalói járuléka

Kérdés: Kell-e munkaadói, illetőleg munkavállalói járulékot fizetnie egy 90 százalékban külföldi tulajdonú cégnek az után az angol állampolgárságú dolgozója után, aki nem biztosított, így sem társadalombiztosítási-, sem egyénijárulék-fizetési kötelezettség nem keletkezik?
Részlet a válaszából: […] A külföldiek foglalkoztatásáról az Ftv. az alábbiak szerint rendelkezik: "7. § (1) Külföldi Magyarországon a (2) bekezdésben, valamint a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter által meghatározott kivétellel csak engedély alapján végezhet munkát. Az engedély...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.

Kis értékű ajándék eho-ja

Kérdés: Az Eho-tv. 3. §-ának változása jelenti-e azt, hogy a kis értékű ajándék (Szja-tv. szerint 500 forint alatti, az Áfa-tv. szerint 5000 alatti) után nem kell megfizetni a 11 százalékos eho-t?
Részlet a válaszából: […] Az Eho-tv. 3. § bb) pontja szerint százalékos egészségügyi hozzájárulást kell fizetni a természetbeni juttatások adóalapként meghatározott értéke után, azonban az Szja-tv. 69. §-a (7) bekezdésének rendelkezései szerint számított összeg után az egészségügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.

Részvényjuttatás közterhei

Kérdés: Bérköltségnek vagy személyi jellegű kifizetésnek minősül-e a számvitelben az a részvényjuttatás, amelyet konkrét feladatok kitűzésével, azok teljesítése esetén ad a vállalkozás a dolgozójának? Korábban a részvényjuttatást természetbeni juttatásként adózta le a munkáltató, 2003-tól azonban ez az Szja-tv. módosítása nyomán a magánszemély összevonandó jövedelmének része. A személyi jövedelemadón kívül még milyen terhei vannak ennek a juttatási formának (tb, munkaadói, munkavállalói, szakképzési stb.)?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő részvényjuttatás feltételei a prémium megszerzésének feltételeivel – amelynek kifizetésére az előre meghatározott feladatok teljesítése esetén meghatározott összegben kerül sor – egyeznek meg, emiatt megjelenési formájától függetlenül mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 25.

Üdülési csekk közterhei

Kérdés: Milyen járulék- és eho-vonzata van a cégünk által vásárolandó, a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott üdülési csekknek akkor, ha a csekket munkavállalóink részére, illetve a cégünkkel munkaviszonyban nem álló hozzátartozóik részére kívánjuk átadni, az adóév első napján érvényes minimálbérnek megfelelő összegben?
Részlet a válaszából: […] Röviden: semmilyen, ám ha már felmerült az üdülési csekk kérdése, akkor szenteljünk neki néhány sort.Az Szja-tv. I. sz. mellékletének 8.3. alpontja alapján a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által a belföldi illetőségű magánszemélynek kibocsátott, névre szóló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 25.

Ügyvéd munkaviszonya

Kérdés: Állhat-e munkaviszonyban az irodájával egy egyszemélyes ügyvédi iroda tagja, és milyen járulékfizetési kötelezettsége van?
Részlet a válaszából: […] Az ügyvédi iroda tagja nem állhat munkaviszonyban a saját irodájával, mert ezt az Ütv. tiltja.Az Ütv. 6. §-a az alábbiak szerint rendelkezik az összeférhetetlenségről:"(1) Az ügyvéd a) nem állhat munkaviszonyban, szolgálati viszonyban, munkavégzési kötelezettséggel járó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 25.

Természetbeni juttatás közterhei

Kérdés: Milyen adó és járulék terheli azt a 12 ezer forintos vázát, melyet egy kft. névnapi ajándékként vesz egyik vevője (ez is kft.) ügyvezetőjének? Mivel ez nem reprezentáció és nem üzleti ajándék, 44 százalék személyi jövedelemadó és 29 százalék társadalombiztosítási járulék, vagy 44 százalék személyi jövedelemadó és 11 százalék egészségügyi hozzájárulás? Mint természetbeni juttatás a Tao-nál el nem ismert költség-e, amivel a társaságiadó-alapot is növelni kell? Csak az ajándékozót terheli-e fizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A kérdés helyes megválaszolásához azt kell eldönteni, hogy az Szja-tv. 69. § (5) bekezdés b) pontja szerinti kifizetői ajándékozás, vagy a (9) bekezdés e) pontjában szabályozott üzleti ajándékozás történt. A kifizető által adott ajándék természetbeni juttatásnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.

Végkielégítés egészségbiztosítási járuléka

Kérdés: 2003. január 1-jétől kell-e 3 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulékot vonni a vállalati végkielégítés összegéből?
Részlet a válaszából: […] Nem.A Tbj-tv. 2003. január 1-jétől hatályos szövege szerint a foglalkoztatott 8,5 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot fizet. A nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék alapja a társadalombiztosítási járulék alapját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.

Étkezési utalvány

Kérdés: Ha étkezési utalványt ad a cég, milyen kötelezettségek terhelik az adóhatóság felé? Mi a módja az étkezési utalvány bevezetésének? Ha az adómentes összeghatárt meghaladó értéken felül juttatunk étkezési utalványt, a 44 százalékos személyi jövedelemadón kívül milyen kötelezettségek terhelik a céget?
Részlet a válaszából: […] A munkáltatók által nyújtott jóléti juttatások egyik leggyakoribb formája a munkavállalók részére biztosított étkezési utalvány. Nem kétséges, hogy az utalvány egy olyan juttatási forma, amit az adó- és járulékszabályok sem hagyhatnak figyelmen kívül.A szabályok közül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.

Biztosítási díj utáni járulékfizetési kötelezettség

Kérdés: Kell-e adót, illetve járulékot fizetni a munkáltató által a dolgozók javára kötött élet- és baleset-biztosítás díja után?
Részlet a válaszából: […] A foglalkoztatott javára kötött szerződések járulékvonzatával kapcsolatos kérdésre csak az adott biztosítási szerződés tartalmának pontos ismeretében lehet kategorikus választ adni. Mivel ez nem áll rendelkezésünkre, az alábbiakban megpróbáljuk összefoglalni a lehetséges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.

Baleseti járulék

Kérdés: A kft. nyugdíjas tagjai személyesen közreműködnek a társaság tevékenységében, amiért díjazásban részesülnek. Milyen járulékfizetési kötelezettség áll fenn a részükre kifizetett jövedelem után?
Részlet a válaszából: […] A társadalombiztosítási jogszabályok szerint a kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó nem minősül biztosítottnak. Így a társaságnak sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetnie a tagnak kiosztott jövedelem után. A tag sem fizet egyéni járulékot,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.
1
…
12
13