Munkaerőpiacra lépők szociálishozzájárulásiadó-kedvezménye

Kérdés:

Egy munkavállaló után 2022. szeptember 14-től veszi igénybe "A" Kft. a munkaerőpiacra lépők kedvezményét 2+1 évre. Élhet a kedvezménnyel a hátralévő időszakra a "B" Kft., amelyhez a dolgozó ez év november 1-jétől lépett be?

Részlet a válaszából: […] A kérdésben a Szocho-tv. 11. szakasza szerinti szociálishozzájárulásiadó-kedvezményről van szó, amellyel a munkaerőpiacra lépő munkavállalónak minősülő, munkaviszonyban álló dolgozó után élhet a kifizető. A kedvezmény három éven keresztül alkalmazható, a harmadik évben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállaló

Kérdés: Továbbra is fennáll a biztosítási jog-viszonya a munkavállalónak az alábbi esetben? A munkaviszonyban álló dolgozó 2022. február 15-én betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárát, öregségi nyugdíj megállapítására igényét benyújtotta, munkaviszonyát fenntartotta. 1991. ja-nuár 1-jétől III. csoportos rokkantsági nyugdíjban részesült, majd 2013. január 1-jétől új komplex szakvélemény alapján rokkantsági ellátást állapítottak meg részére, melyet a mai napig kap folyamatosan. Kiszámított öregségi nyugdíja jóval kevesebb, mint a már folyósított rokkantsági ellátás, ezért ez utóbbit választotta. Továbbra is vonni kell tőle a társadalombiztosítási járulékot ebben az esetben? Befolyásolja a biztosítási és közteherfizetési kötelezettséget, ha a munkavállaló özvegyi nyugdíjban is részesül a rokkantsági ellátás mellett? Érvényesítheti utána a munkáltató a megváltozott munkaképességű dolgozók után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszonyban álló személyek akkor esnek biztosítási kötelezettség alá, ha nem minősülnek kiegészítő tevékenységűnek.A Tbj-tv. 4. §-ának 11. pontja alapján kiegészítő tevékenységet folytató személynek minősül – többek között – a munkaviszonyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.

Egyéni vállalkozó közterheinek alapja

Kérdés: Köteles a garantált bérminimum alapján megfizetni a járulékokat, illetve megfelelő a minimálbér figyelembevétele egy burkoló fő tevékenységű egyéni vállalkozó esetében, tekintetbe véve, hogy a burkolói tevékenységhez már nem kell szakképesítés? Ezzel összefüggésben további kérdés, hogy ugyanez a vállalkozó élhet-e a szakképzettséget nem igénylő munkavállalók után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel a burkoló munkakörben foglalkoztatott alkalmazottja vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük a második kérdéssel, amelyre határozott nem a válasz. A Szocho-tv. említett kedvezményre vonatkozó 10. szakasza ugyanis meglehetősen pontosan megfogalmazza, hogy mely munkavállalók tartoznak e rendelkezés alapján kedvezményezett körbe. E szerint a kedvezményt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 8.

Apákat megillető pótszabadság

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a szociális-hozzájárulásiadó-alapot a gyermek születése esetén az apát megillető pótszabadságra kifizetett távolléti díjhoz kapcsolódó visszaigénylés során, ha az érintett után a cég adókedvezményt vesz igénybe?
Részlet a válaszából: […] A 350/2014. Korm. rendelet 1. §-ának (2) bekezdése értelmében a munkáltató részére a költségvetésből a pótszabadság idejére járó távolléti díj és munkáltatói közteher összege kerül megtérítésre. A jogalkotó szándéka tehát világos, a cég apanappal kapcsolatos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 16.

Szlovák állampolgár szociálishozzájárulásiadó-kedvezménye

Kérdés: Jogosult a munkaerőpiacra lépők után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény érvényesítésére a munkáltató a 2021. október 1-jén belépett munkavállalója után abban az esetben, ha az érintett már 6 hónapja – a minimálbér 30 százalékát meghaladó jövedelemmel járó – megbízási jogviszonyban állt új munkaadójánál? Amennyiben fennáll a jogosultság, akadálya a kedvezmény igénybevételének, ha az újonnan felvett munkavállaló szlovák állampolgár?
Részlet a válaszából: […] A Szocho-tv. 11. §-ának (2) bekezdése értelmében a kedvezményre vonatkozó rendelkezések alkalmazása során munkaerőpiacra lépőnek az a személy tekintendő, aki a NAV rendelkezésére álló adatok szerint a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 275...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 5.

25 év alatti munkavállaló szociálishozzájárulásiadó-kedvezménye

Kérdés: Hogyan kell eljárnia az adókedvezmény tekintetében annak a betéti társaságnak, amely 2018. december 5-től alkalmaz egy dolgozót, aki 2021. év végén lesz 25 éves? A társaság igénybe vette utána a 25 év alatti pályakezdőkre vonatkozó szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt, amellyel – tudomásunk szerint – az átmeneti szabályok alapján az érintett 25. életévének a betöltéséig élhetnek, a NAV tájékoztatása szerint viszont a kedvezmény már nem jár.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben a 2011. évi CLVI. tv. 462/B. §-ának (2) bekezdése szerinti legfeljebb 180 nap – biztosítási kötelezettséggel járó – munkaviszonnyal rendelkező, huszonöt év alatti, pályakezdő munkavállaló adókedvezményéről van szó, amely 2 évig illette meg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 13.

Rokkantsági ellátásban részesülő megbízott

Kérdés: Kell valamilyen egyéb közterhet vonni a személyi jövedelemadón túl egy rokkantsági ellátásban részesülő személy megbízási jogviszonyára tekintettel kifizetett díjazásból, amely a 10 százalékos költséghányad levonása után nem éri el a minimálbér 30 százalékát? A dolgozó egészségi állapota 50 százalékos. Igénybe veheti a foglalkoztató a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatása esetén érvényesíthető szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt? Hogyan változik a kötelezettség, ha a megbízási jogviszonyban foglalkoztatott személy nyugdíjas?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben megbízási jogviszonyban alkalmazott személyről van szó, akire főszabály szerint [Tbj-tv. 6. § (1) bekezdés f) pontja] akkor terjed ki a biztosítás, ha a megbízási díjából származó havi járulékalapot képező (az Szja-tv. szerinti összevont adóalapba tartozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatása

Kérdés: Van valamilyen kötelezettsége a munkáltatónak egy megváltozott munkaképességű munkavállalója esetében azon túl, hogy igénybe veszi utána a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt, valamint 5 nap pótszabadságot biztosít a számára? Kell nyilvántartást vezetni abban az esetben is, ha a munkáltató csak egy megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztat? Valóban nem kell rehabilitációs hozzájárulást fizetnie annak a cégnek, ahol a munkavállalók létszáma nem éri el a 25 főt?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszonyban foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személy után a foglalkoztató a Szocho-tv. 13. §-a alapján valóban szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt vehet igénybe. A jogszabályi hely alkalmazásában megváltozott munkaképességűnek az minősül,– akinek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Megváltozott munkaképességű egyéni vállalkozó

Kérdés: Élhet szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel a vállalkozói osztalékalap után egy megváltozott munkaképességű egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] Nem. A Szocho-tv. 13. szakasza szerinti kedvezmény ugyanis a megváltozott munkaképességű egyéni vállalkozót csak a saját maga után fizetendő adóból illeti meg.A vállalkozói osztalékalap után fizetendő szociális hozzájárulási adót viszont az érintett nem egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Szociálishozzájárulásiadó- kedvezmény

Kérdés: Igénybe veheti a munkáltató a belépés napjától a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt egy 2019. december 9-től mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállaló után, vagy csak január 1-jétől lesz jogosult a kedvezményre?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben a Szocho-tv. 10. szakasza szerinti kedvezményről van szó. Ezzel akkor élhet a munkaadó, ha a FEOR-08 9. főcsoportjába tartozó foglalkozás szerinti munkakörben (tehát szakképzettséget nem igénylő munkakörben), vagy a 6. főcsoport 61. csoportjába tartozó, a 7....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 17.
1
2
3
5