Határ menti munkavállalók

Kérdés: Melyik országban kell megfizetnie a társadalombiztosítási járulékot, illetve melyik országban lesz jogosult az ellátásokra az a Sopronban élő személy, aki Ausztriában dolgozik?
Részlet a válaszából: […] A 883/2004/EK rendelet külön fejezetben rendelkezik az ún. határ menti munkavállalók helyzetéről, a végrehajtási szabályokat pedig a 987/2009/EK rendelet tartalmazza.A 883/2004/EK rendelet alapján ilyen munkavállalónak minősül egy adott tagállamban (jelen esetben Ausztriában)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Nők nyugdíjazása

Kérdés: Hány évesen mehet nyugdíjba az a nő, aki nem rendelkezik 40 év szolgálati idővel, és jelenleg nem dolgozik?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nők nem szereznek kellő jogosultsági időt, a nyugdíjba vonulásra – a férfiakhoz hasonló módon – a nyugdíjkorhatár betöltésekor van lehetőségük.A társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Nyugdíj összegének meghatározása

Kérdés: Mi az oka annak, hogy az öregségi nyugdíj megállapítása során figyelmen kívül hagyták a rehabilitációs ellátás időszakát, annak ellenére, hogy az ellátásból levonásra került a nyugdíjjárulék?
Részlet a válaszából: […] Vélhetően azért hagyták figyelmen kívül az öregségi nyugdíj összegének meghatározásánál a rehabilitációs ellátás összegét, mert főszabály szerint azt, valamint az ellátás folyósításának időtartama alatt szerzett, biztosítással járó jogviszonyból származó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Kisadózó egyéni vállalkozó munkavégzése szociális szövetkezetben

Kérdés: Végezhet munkát köztehermentesen egy szociális szövetkezet tagja a szövetkezetben abban az esetben, ha egyidejűleg kisadózó egyéni vállalkozóként működik?
Részlet a válaszából: […] ...közfoglalkoztatási jogviszonyban áll.A kérdésben kisadózóról van szó, tehát a fentiek tükrében a tagi munkavégzés esetében kizárt.Munkaviszonyban vagy alkalmi munkavállalóként – az általános szabályok szerinti közterhekkel – természetesen dolgozhat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 6.

Őstermelői időszak beszámítása a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges jogosultsági időbe

Kérdés: Van valamilyen lehetősége a nyugdíjba vonulásra annak a nőnek, aki jelenleg 62 éves, és 2023-ban meglesz a 40 év szolgálati ideje, de az adategyeztetési eljárás szerint a nők nyugdíjához csak 35 év jogosultsági ideje van, mert azt az időt, ami alatt őstermelőként dolgozott, és megállapodás alapján fizette a járulékokat, nem veszik figyelembe? Mi az oka annak, hogy nem ismerik el azt az időszakot, amely alatt a járulékok rendben megfizetésre kerültek?
Részlet a válaszából: […] A nők kedvezményes nyugdíja attól kedvezményes, hogy a nyugdíjba vonulással nem kell megvárni a nyugdíjkorhatár elérését, hanem 40 év jogosultsági idő megléte esetén bármikor kérhető a nyugdíjazás. Jogosultsági időként azonban nem minden – egyébként a korhatár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.

Külföldi biztosítási idő

Kérdés: Biztosításban töltött időnek minősül a magánbiztosítónál töltött időszak annak a munkavállalónak az esetében, aki a gyermeke születését megelőző két éven belül Hollandiában állt biztosítási jogviszonyban, amiről nem tudott igazolást benyújtani, de a munkáltató beszerezte az S041-es igazolást, amin leközölték a kötelező biztosítási státuszt, és a magánbiztosítónál töltött időszakot is? Az időszakok között nincs átfedés, a kötelező biztosítási státusz 2020. január 27-től 2020. szeptember 5-ig, a magánbiztosítónál töltött időszak 2020. november 2-től 2021. január 7-ig állt fenn. Figyelembe vehető a magánbiztosítás időszaka a munkavállaló által igényelt GYED-re való jogosultság elbírálása során?
Részlet a válaszából: […] Az EU-hoz történő csatlakozásunk óta nálunk is alkalmazni kell a szociális biztonsági rendszerek koordinációját szabályzó rendeleteket.A rendeletek alapelvei:– Egy állam joghatósága alá tartozás elve;– Egyenlő bánásmód elve;– Szerzett jogok megtartásának elve;–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

Folyamatos biztosítási idő igazolása

Kérdés: Elfogadhatja a táppénz számfejtése során a kifizetőhely a munkaügyi központok által kiállított igazolást a folyamatos biztosítási jogviszony igazolására, tekintettel arra, hogy a pandémiás helyzet miatt a tb-kiskönyvbe nem pecsételik be a munkanélküli-ellátás időtartamát? Amennyiben az igazolás nem elegendő, mi a kifizetőhely teendője ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv. R. 37. §-ában foglaltak értelmében a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony létesítésekor a tb-kiskönyvét (Igazolvány a társadalombiztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról elnevezésű nyomtatvány) a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.

Nyugdíj összege

Kérdés: Hogyan fogják kiszámolni a nyugdíj összegét egy 1956-ban született és 38 év szolgálati idővel rendelkező személynek, aki jelenleg munkanélküli, és a nyugdíjkorhatár eléréséig előreláthatóan már nem is fog dolgozni?
Részlet a válaszából: […] Az első és legfontosabb dolog, amit az öregségi nyugdíj összegéről tudni kell, hogy az a nyugdíjjárulék alapját képező átlagkereset összegéhez és az elismert szolgálati időhöz igazodik. A nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresetet főszabály szerint az 1988. január...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 10.

Álláskeresési támogatásban részesülő nő szülése

Kérdés: Jogosult táppénzre az a kismama, aki 2020. május hónap végéig álláskeresési támogatásban részesül és veszélyeztetett terhes? Milyen ellátásokat kaphat a gyermek születése után, amelynek várható időpontja 2020. július 5.?
Részlet a válaszából: […] A munkanélküli-ellátásban részesülő személy az ellátás folyósításának időtartama alatt biztosítottnak minősül.A táppénzjogosultság feltétele azonban nemcsak a biztosítás, hanem az is, hogy a biztosított a Tbj-tv.-ben meghatározott mértékű pénzbeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Közalkalmazotti jogviszony

Kérdés: Helyesen járt el a munkáltató egy óvodában dajka munkakörben foglalkoztatott, 1973-ban született közalkalmazott szabadságának és fizetési fokozatának megállapítása során abban az esetben, ha 5 év 5 hónap közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján C besorolási osztály 2. fizetési fokozatába sorolták, éves szabadságát pedig 20 nap alap- és 2 nap fizetési fokozattal járó pótszabadság figyelembevételével 22 napban állapították meg, tekintettel arra, hogy egyéb jogcímen pótszabadságra nem jogosult? A közalkalmazott a nyugdíjbiztosítási szerv által kiállított biztosítási jogviszonyairól szóló tájékoztatásban feltüntetett összes szolgálati időre jogosító idejét (beleértve az 1992. jú-lius 1-jét megelőzően keletkezett és 1992. december 31-ig tartó munkaviszonya utáni Mt. hatálya alá tartozó munkaviszonyait, alkalmi foglalkoztatási, közfoglalkoztatási jogviszonyait, munkanélküli-ellátásban töltött idejét) figyelembe véve kevésnek tartja a megállapított szabadságát. A?dolgozó 1989-től fennálló biztosítási ideje alatt 2008. január 1-jétől június 29-ig munkanélküli-ellátásban részesült, 2008. június 30-tól 2011. november 30-ig pedig semmilyen biztosítási idővel nem rendelkezett.
Részlet a válaszából: […] A közalkalmazottak szabadsága alap- és pótszabadságból áll.Az alapszabadság mértékét a Kjt. – két kivételtől eltekintve – alapvetően a fizetési osztályhoz köti. A?közalkalmazottat az A, B, C és D fizetési osztályban évi húsz munkanap, az E, F, G, H, I és J fizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 28.
1
2
3
16