Szociális hozzájárulási adó alapja

Kérdés: Miként kell értelmezni a Szocho-tv. 1. §-a (9) bekezdésének azt a rendelkezését, hogy adóalapot képez az a jövedelem is, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a Tbj-tv. alapján biztosítási jogviszony állt fenn, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától? Tudomásom szerint az összevont adóalapba tartozó adóelőleg-alapot képező jövedelmek - függetlenül attól, hogy milyen jogviszony alapján kerülnek kifizetésre - szociálishozzájárulásiadó-alapot képeznek.
Részlet a válaszából: […] Valóban, az esetek többségében nincs jelentősége annak, hogy az összevont adóalapba tartozó jövedelem biztosítási kötelezettségből származó jogviszony alapján került-e kifizetésre vagy sem. Így például, ha egy választott tisztségviselő vagy egy megbízási jogviszonyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Munkabérletiltás érvényesítése kormányzati tisztviselő gyermeknevelési támogatásából

Kérdés: A kormányzati tisztviselő jövedelméből a végrehajtó folyamatban lévő munkabérletiltást érvényesít. A foglalkoztatótól igényelt, várhatóan utalásra kerülő gyermeknevelési támogatásból is levonható a végrehajtás alá vont tartozás, vagy ez a típusú kifizetés mentes a végrehajtás alól?
Részlet a válaszából: […] A kormányzati igazgatás gyermeket nevelő és családot alapító tisztségviselői élethelyzetének javítása érdekében a Kit. keretein belül a jogalkotó évente egy alkalommal gyermeknevelési támogatásra való jogosultságról rendelkezett.A gyermeknevelési támogatás összege a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Szülés esetén járó ellátások három munkaviszony esetén

Kérdés: Szülés előtt egy munkavállaló 3 különböző munkahelyen dolgozott 4-4-4 órában naponta. Egyik munkahelyén, ahol 310 napot dolgozott a szülést megelőző két évben, a jogviszonya megszűnt a szülés előtti munkanapon. A másik kettő munkahelyen megigényelte a CSED-et, majd ennek lejártát követően a GYED-et. Ebben a két jogviszonyban jogosult az ellátásokra. Beszámításra kerülnek a harmadik munkahelyen befizetett járulékok a CSED, illetve GYED összegébe? Hogyan számítható az ellátások összege a fenti esetben? Hogyan informálódhat az igénylő a CSED, ezt követően a GYED megállapított, konkrét számított összegének helyességéről? A munkavállaló részére kiküldött határozatban a megállapított összeg részletezése nem szerepel.
Részlet a válaszából: […] A leírtak alapján a dolgozónak jelenleg két egyidejűleg fennálló biztosítási jogviszonya van. Az egyidejűleg több biztosítási jogviszonyban álló személy biztosításának fennállását mindegyik jogviszonyában külön-külön kell elbírálni.Ehhez kapcsolódik, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Osztalék szociális hozzájárulási adója

Kérdés:

Milyen összeg vehető figyelembe az osztalék után fizetendő szociális hozzájárulási adó alapjának meghatározásánál egy kft. tulajdonosa esetében, aki heti egyórás munkaviszony keretében, havi 20.000 forintért látja el az ügyvezetői teendőket?

Részlet a válaszából: […] A Szocho-tv. 2. §-ának (2) bekezdése értelmében az 1. § (5) bekezdésében említett jövedelmekből keletkező adóalap után maximum a minimálbér 24-szereséig (tehát 2023-ban 24×232.000 = 5.568.000 forintig) kell megfizetni a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Osztalék szociálishozzájárulásiadó-alapja

Kérdés:

Az osztalék maximális szociálishozzájárulásiadó-alapjának számítása során az átalányadózó egyéni vállalkozó jövedelmét, vagy csak ennek adómentes részét lehet figyelembe venni abban az esetben, ha a vállalkozó éves bevétele várhatóan 8 millió forint, amelyből a 40 százalékos költséghányad figyelembevételével 4,8 millió forint a jövedelem?

Részlet a válaszából: […] A Szocho-tv. 2. §-ának (2) bekezdése értelmében az 1. § (5) bekezdésének a)–e) pontjai alá tartozó jövedelmek esetében (e körbe tartozik az osztalék is) maximum a minimálbér összege huszonnégyszeresének megfelelő adóalap után kell megfizetni.Tehát a maximum-adóalap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Kivás kft. ügyvezetője

Kérdés:

Helyesen jár el egy kiva hatálya alá tartozó kft., amely csak személyi jövedelemadót fizet megbízási jogviszonyban álló ügyvezetője 60.000 forintos megbízási díja után, aki egy másik társaságban munkaviszonyban áll, ahol jelenleg GYED-ben részesül? Elláthatja ingyenesen a tevékenységet az ügyvezető ebben az esetben? Miként alakul a kisvállalati adó alapja?

Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt azt kell tisztáznunk, hogy a kérdésben említett ügyvezető tagja-e a kft.-nek?Amennyiben nem, akkor semmilyen társadalombiztosítási kötelezettség sem merül fel vele kapcsolatban, hiszen havi 60.000 forintos megbízási díja [amely jelen esetben 60.000 forintos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.

Munkavállalás céges rendezvényen

Kérdés:

Lehetséges, hogy egy betéti társaság háztartási munka keretében alkalmazzon valakit céges rendezvényen, vagy ez csak magánszemélyek között megengedett, és így az alkalmazó például csak a bt. ügyvezetője lehet?

Részlet a válaszából: […] A 2010. évi XC. tv. 1. §-ának (1) bekezdése értelmében háztartási munkának kizárólag a természetes személy és a háztartásában vele együtt élő személyek, továbbá közeli hozzátartozói mindennapi életéhez szükséges feltételek biztosítását szolgáló következő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Átalányadózó egyéni vállalkozó közterheinek alapja

Kérdés: Vonatkozik a minimálbér hatszoros összegében meghatározott kedvezmény a főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó járulék- és szociálishozzájárulásiadó-alapjára, vagy csak a személyi jövedelemadó számítása során vehető figyelembe?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 47. §-ának (4a) bekezdése értelmében az átalányadózó egyéni vállalkozó vállalkozói bevétele alapján nem állapít meg adóelőleget addig, amíg az adóelőleg alapja az adóévben az adóév elejétől összesítve az éves minimálbér felét nem haladja meg. Ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 22.

Átalányadózó egyéni vállalkozó 2023-ban

Kérdés:

Milyen lehetőségeik vannak azoknak az egyéni vállalkozóknak, akik 2023-ban átalányadózást akarnak választani?

Részlet a válaszából: […] A 2023-as év több változást hozott az átalányadózást választó egyéni vállalkozók számára. Az Szja-tv. 50. §-ának (1) bekezdése elhagyta a korábban rögzített feltételeket, így átalányadózás már a tárgyévet megelőző adóévben szerzett bevétel összegétől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 31.

Munkabérletiltás szakképzési munkaszerződés esetén

Kérdés: Érvényesíthető a munkabért terhelő munkabérletiltás a szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatott személy munkabéréből, ha személyijövedelemadóelőleg-levonás nem történt?
Részlet a válaszából: […] A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy és a képzési intézmény között szakképzési munkaszerződéssel munkaviszony jön létre. A képzésben részt vevő személy a szakképzési munkaszerződés alapján elvégzett munka ellenértékeként a tárgyhót követő hónap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.
1
2
3
…
18