Bt. beltagjának üzemorvosi vizsgálata

Kérdés: Kötelező a munkavállalók üzemorvosi munkaköri alkalmassági vizsgálatának elvégzése egy kft. öregségi nyugdíjban részesülő beltagja esetében, aki a cég ügyvezetésén kívül részmunkaidőben személyesen is dolgozik a vállalkozásban? Hogyan módosult az ezzel kapcsolatos törvényi szabályozás?
Részlet a válaszából: […] Az Mvt. 1. §-a értelmében munkavédelem: a szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munkaegészségügyi követelmények, továbbá e törvény céljának megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások rendszere, valamint mindezek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Prémium

Kérdés: Szabadon dönthet a munkáltató a prémium kifizetéséről és összegéről abban az esetben, ha a munkaszerződésben az szerepel, hogy mérlegelési jogkörében eljárva prémiumot adhat a dolgozónak, vagy van valamilyen korlátja ennek a juttatásnak?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a munkáltató úgy dönt, hogy a munkavállalónak teljesítményére tekintettel prémiumot fizet, akkor a juttatás teljesítése nem az Mt. által támasztott kötelezettség teljesítése, hanem a munkáltató egyoldalú kötelezettségvállalása, amit az Mt. 16. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Sztrájk befolyása a nyugdíjra

Kérdés: Hogyan befolyásolják a nyugdíjra jogosultságot, illetve az ellátás összegét egy hamarosan nyugdíjba vonuló személy esetében azok a napok, amelyeken a szakszervezet által szervezett sztrájkban vett részt?
Részlet a válaszából: […] ...alapján járó egyéb juttatás nem illeti meg. Szolgálati idő elismerése szempontból nincs jelentősége annak, hogy a sztrájk meddig tart. A jogszerű sztrájk időtartama akkor is szolgálati időnek minősül, ha az meghaladja a 30 vagy akár a 45 napot.Amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

GYED-jogosultság

Kérdés: Jogosult lehet GYED-re az édesapa a 2023. augusztus 4-én született gyermeke után, ha a jelenlegi munkaviszonya 2022. október 3-án kezdődött, és jelenleg is tart, de belépéskor nem adta le a társadalombiztosítási kiskönyvét, és semmilyen módon nem igazolta az előző jogviszonyai adatait? A kormányhivatal határozata szerint az anya részére 2024. február 3-ig folyósítottak gyermekgondozást segítő ellátást, ezért az apa 2024. február 4-ei dátummal nyújtotta be az igényét. Amennyiben fennáll a jogosultság, milyen összegű ellátásra lesz jogosult a munkavállaló, ha az alapbére magasabb, mint 373.520 forint, azaz meghaladja a GYED maximálisan adható összegét?
Részlet a válaszából: […] Először is nézzük meg a GYED jogosultságának feltételeit. Az a biztosított szülő jogosult GYED-re, aki a gyermek születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és a gyermeket saját háztartásában neveli. A 365 napi előzetes biztosítási időbe be kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Végelszámoló kisadózó egyéni vállalkozása

Kérdés: Választhatja a kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti közteherfizetést egy újonnan induló egyéni vállalkozó abban az esetben, ha egy végelszámolás alatt álló kft. tagjaként jelenleg ellátja a végelszámolói tevékenységet is?
Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozó az Ev-tv. szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban rögzített tevékenysége(i) alapján keletkező adó- és más közteherfizetési kötelezettségének kizárólag akkor tehet eleget a Kata-tv. szabályai szerint, ha főfoglalkozásúnak minősül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

A csecsemőgondozási díjra való jogosultsághoz szükséges biztosítási idő

Kérdés: Milyen időszakok számíthatók be a csecsemőgondozási díjhoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe? Folyamatosnak kell lennie a biztosításnak, vagy az egyes időszakok között lehet 30 napnál hosszabb megszakítás is?
Részlet a válaszából: […] A csecsemőgondozási díjra jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani- a Tbj-tv. 6. §-a szerinti biztosításban töltött időt,- a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Jogosultság rokkantsági ellátásra

Kérdés: Meg kell szüntetnie a munkaviszonyát egy megváltozott munkaképességű munkavállalónak annak érdekében, hogy jogosulttá váljon rokkantsági ellátásra?
Részlet a válaszából: […] Egészen 2023. december 31-jéig a rehabilitációs ellátás és a rokkantsági ellátás megállapítása érdekében meg kellett szüntetni a keresőtevékenységet. 2024. január 1-jétől azonban erre már nincs szükség. A 15. életév betöltésétől 60 százalékos vagy kisebb mértékű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Angliából hazaköltöző magyar állampolgár GYED-e

Kérdés: Jogosult lesz Magyarországon GYED-re az a magyar állampolgárságú nő, akinek a gyermeke 2023 augusztusában született, a jelenlegi munkaviszonya Angliában 2015-ben kezdődött, de 2024. január 31-én megszüntetésre kerül? Az érintett a külföldi jogviszony megszüntetése után visszaköltözik Magyarországra és itthon létesít munkaviszonyt.
Részlet a válaszából: […] Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló megállapodás (Kilépési Megállapodás) hatálya alá tartozik – többek között – az az uniós állampolgár, aki 2021....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Műszakpótlék beépítése az alapbérbe

Kérdés: Megfelel a jogszabályi előírásoknak, ha a munkáltató úgy tesz eleget a kötelező minimálbérre vonatkozó követelményeknek, hogy a műszakpótlékokat beépíti az alapbérbe, és a dolgozó bére a pótlékokkal együtt éri el a mindenkori minimálbér összegét?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 145. §-ának (1) bekezdése valóban lehetővé teszi, hogy a felek bizonyos pótlékokat is magában foglaló alapbért állapítsanak meg. Ezeket a pótlékokat tételesen felsorolja a törvény, tehát nem minden bérpótlékfajtára alkalmazható ez a rendelkezés. Ilyennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Munkavállaló kártérítési felelőssége

Kérdés:

Hogyan tudja megtéríttetni a munkavállalóval az okozott kárt a munkáltató abban az esetben, ha figyelmetlensége miatt tönkrement a céges telefon? A dolgozó nem tartotta be a telefon kezelésére vonatkozó munkahelyi szabályokat, és ez okozta a kárt. Milyen munkajogi lehetőségei vannak ebben az esetben a munkáltatónak? Levonhatja a dolgozó béréből a kárt?

Részlet a válaszából: […] Igen gyakran fordul elő az, hogy a munkáltatónak valamilyen okból kifolyólag követelése van a munkavállalójával szemben. Tipikusan ilyen lehet az, hogyha a munkavállaló a munkáltatónak kárt okoz, mert például figyelmetlenségből az átadott eszközt, például egy munkahelyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.
1
2
3
63