Részmunkaidős megváltozott munkaképességű munkavállaló

Kérdés: Hogyan kell figyelembe venni a részmunkaidős megváltozott munkaképességű munkavállalót a rehabilitációs hozzájárulás összegének meghatározása során?
Részlet a válaszából: […] Az Mm-tv. 23. §-ának (4) bekezdése értelmében a rehabilitációs hozzájárulás meghatározása során létszámon a Központi Statisztikai Hivatal munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott útmutatójában foglaltak szerinti tárgyévi átlagos statisztikai állományi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Degresszálás

Kérdés: Mi az oka annak, hogy egy nyugdíjkorhatárt elért, öregségi nyugdíjat igényelt személy részére megküldött határozatban a nyugdíj összegéül nem az átlagkereset 90 százalékát, hanem a kiszámított átlagkereset csökkentett összegének 90 százalékát állapították meg? A szolgálati idő és az átlagkereset alapján az érintett magasabb összegű ellátásra számított.
Részlet a válaszából: […] Ami a kérdésben szereplő nyugdíjszámítás során történt, azt úgy hívják, degresszálás. A degresszálás a nyugellátások összegének megállapítása során azt jelenti, hogy ha a nyugellátás alapját képező havi nettó átlagkereset 372 ezer forintnál több, akkor az ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Rehabilitációs hozzájárulás

Kérdés: Figyelembe kell venni a részmunkaidős munkavállalókat is a létszám meghatározása során a rehabilitációs hozzájárulás összegének megállapításához, és ha igen, akkor hogyan?
Részlet a válaszából: […] A 2011. évi CXCI. tv. 23. §-ának (4) bekezdése értelmében a munkavállalók és a megváltozott munkaképességű munkavállalók tekintetében létszámon a Központi Statisztikai Hivatal munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott útmutatójában foglaltak szerinti tárgyévi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

Díjazás elszámolása munkaidőkeretben

Kérdés: Helyesen jár el a munkáltató, ha a munkaidőkeret összes munkaóráját az általános munkarend szerint határozza meg a napi 7 órás részmunkaidőben dolgozó portások esetében (pl. október hónapra 7 óra × 1,5 × 21 nap), tekintettel arra, hogy a munkakör készenléti jellege miatt a napi munkaidő 12, majd 24 órára lett megemelve? A dolgozók beosztás szerinti munkaideje a 2021. október 1-jétől december 31-ig tartó 3 havi munkaidőkeret tartama alatt 648 óra volt (240 óra+192+216), az általános munkarend szerinti munkaórák száma pedig 682,5 óra. Havonta kell számfejteni az állásidőre járó díjazást, vagy csak a munkaidőkeret végén? Hogyan kellene elszámolni az esetleges túlórát? Az éjszakai pótlék számítása során felfelé vagy lefelé kell kerekíteni a 228,375 osztószámot [(174 óra/8 × 7) × 1,5]?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 93. §-ának (2) bekezdése értelmében a munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével kell megállapítani.A kérdés megválaszolásához viszont pontosítanunk kell két fogalmat. Meg kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 18.

Szülés a biztosítás megszűnése után

Kérdés: Jogosult lesz a második gyermek után CSED-re és GYED-re egy édesanya, akinek az első gyermeke 2016. szeptember végén lesz 2 éves, a GYED folyósításának ideje alatt a gyermek 15 hónapos korában, 2015. december 1-jén visszament dolgozni 8 órás munkaviszonyban, amely 2016. augusztus 31-én megszűnt, így most nem biztosított, és a szülés várható időpontja 2017. év áprilisa? Igényelhető GYES mellett az álláskeresési járadék?
Részlet a válaszából: […] ...érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart.Az Flt. 27. §-ában meghatározott jogosultsági időnek minősül az álláskeresővé válást megelőző 3 évben meglévő munkaviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 11.

Részmunkaidős megváltozott munkaképességű munkavállaló

Kérdés: Rehabilitációs hozzájárulás számításánál levonható-e az a 2002 óta rokkantsági nyugdíjban részesülő munkavállaló, akit a munkáltató napi 5 órás munkaidőben foglalkoztat? A dolgozó szerepel az átlagos statisztikai állományi létszámban.
Részlet a válaszából: […] A munkaadó akkor kötelezett a rehabilitációs hozzájárulásfizetésére, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 20 főt meghaladja, és azáltala foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el akötelező foglalkoztatási szintet, mely a létszám 5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 9.

Kölcsönzött munkaerő és a rehabilitációs járulék

Kérdés: Munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönbe adó vagy a kölcsönbe vevő munkáltatónál kell-e figyelembe venni a kölcsönzött állományt a rehabilitációs járulék számításánál? A kölcsönző cég a KSH szerinti állományi létszám számításánál figyelembe veszi a kölcsönzött állományt is.
Részlet a válaszából: […] Az Flt. 41/A. §-ának (2) bekezdésének 2010. január 1-jétőlhatályos szövege szerint a munkaadó létszámának megállapítása során a közhasznúmunkavégzés, a közcélú munkavégzés, valamint a közmunka keretébenfoglalkoztatott munkavállalókat, továbbá a fegyveres szervek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 9.

Természetbeni családi pótlék

Kérdés: Valóban lehetséges-e a családi pótlékot természetben nyújtani azok számára, akik nem gondoskodnak megfelelően a gyermekeikről? Milyen feltételek szükségesek ehhez?
Részlet a válaszából: […] Ez az ellátásrendszer olyan átmeneti esetekre ad megoldást,amikor a gyámügyekkel foglalkozók, a családsegítők azt a véleményt alakítjákki, hogy a gyermekek ugyan nem a megfelelő körülmények között nevelkednek, devéleményük alapján a család még megmenthető. Mindannyian...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 9.

Egészségbiztosítási járulék bevallása

Kérdés: Külön-külön kell-e ezer forintra kerekítve bevallani és befizetni a 4 százalék természetbeni és a 2 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint a 11 százalékos egészségbiztosítási járulékot?
Részlet a válaszából: […] Az Art 1. számú mellékletének A) fejezet 1) pontja alapjánaz adózónak a bevallás adatait – a 31. § (2) bekezdésben meghatározottbevallást, a magánszemélynek a jövedelemadójáról, az egészségügyihozzájárulásáról és a járulékáról benyújtott adóbevallását...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 14.

Álláskeresési járadékra való jogosultság idejének megállapítása

Kérdés: Az álláskeresési járadék jogosultsági idejének megállapításához az álláskereső utolsó négyéves munkaviszonyát veszik figyelembe. Ez a négy év a jogosultságtól visszafelé, tehát pl. 2006. augusztus 1-jétől 2002. augusztus 1-jéig, vagy 2006. augusztus 1-jétől 2002. január 1-jéig áll fenn?
Részlet a válaszából: […] ...és– a megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadja, és– akit a munkaügyi központ kirendeltsége álláskeresőkéntnyilvántart.Az Ftv. 25. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésértelmében álláskeresési járadék illeti meg azt, aki álláskereső...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 14.
1
2