Jogosultság álláskeresési járadékra

Kérdés: Jogosult álláskeresési járadékra az a személy, aki egy évet meghaladóan szakképzési munkaszerződéssel került foglalkoztatásra?
Részlet a válaszából: […] Álláskeresési járadékra az Flt. 25. §-ának (1) bekezdése értelmében az jogosult, aki1. álláskereső,2. az álláskeresővé válását megelőző három éven belül legalább 360 nap jogosultsági idővel rendelkezik,3. munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

Foglalkoztatott munkavállalók átlagos létszáma

Kérdés: Hogyan kell az Szt. szerinti átlagos létszámot számítani 2021. január 1-jétől, milyen jogviszonyok számítanak a foglalkoztatott munkavállalók átlagos létszámába? Hogyan számítanak például a felügyelőbizottsági tagok, akik tiszteletdíjat kapnak, de nem végeznek munkát, az egyszerűsített foglalkoztatottak vagy a fizetés nélküli szabadságon lévő kismamák?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. korábbi előírásai a különböző határértékek számításánál eltérő létszámfogalmakat (átlagos statisztikai létszám, átlagos állományi létszám) használtak. Az egyértelmű jogértelmezés és alkalmazás érdekében vált indokolttá és szükségessé egységesen az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 9.

Magyar munkavállaló külföldi munkavégzése

Kérdés: Milyen összegű bért kell számfejteni a magyar munkavállaló részére abban az esetben, ha a magyar foglalkoztatója által elvállalt munkát Ausztriában kell elvégeznie? Be kell jelenteni a külföldi munkavállalást?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban utalnunk kell arra, hogy az európai uniós országokat érintő kiküldetésekre (posting) vonatkoznak a kiküldetésről szóló 96/71/EK irányelv (Kiküldetési Irányelv), valamint az annak végrehajtásáról szóló 2014/67/EU irányelv előírásai. A Kiküldetési Irányelv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 20.

Külföldi napidíj összege

Kérdés: Mennyi a kötelezően adandó, legkisebb külföldi napidíj azoknak a mérnököknek az esetében, akik időszakonként külföldre utaznak a munkáltatójuk által értékesített berendezések telepítése érdekében? Milyen összegtől adóköteles a napidíj, illetve van felső korlátja a kifizetésnek?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalót nem érheti hátrány a díjazásban, ha munkáltatói utasításra a szokásos munkavégzés helyétől eltérő helyen (pl. kiküldetésben) végzi a munkáját. Az Mt. ezért szabályozza a kiküldetés díjazását, mely a munkaszerződésben rögzített alapbér alapján –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 23.

Nemzetközi fuvarozásban dolgozó munkavállalók

Kérdés: Kell pótlékot fizetni a vasárnapi munkavégzés után, illetve a rendelkezésre állási idő után milyen díjazás illeti meg a nemzetközi fuvarozásban dolgozó munkavállalókat? Lehet alkalmazni háromhavi munkaidőkeretet ebben az esetben? Levonható a kiküldetési díj a kötelező német minimálbérből?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. lehetővé teszi, hogy a törvény – ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel – a rendelkezéseitől eltérjen. A közúti szállításban utazó munkavállalók esetén tevékenységük jellegénél fogva az Mt. munkaidőre vonatkozó szabályai számos esetben nem értelmezhetők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 24.

Béren kívüli juttatások

Kérdés: Adhat béren kívüli juttatásként étkezési jegyet, bérletet, illetve SZÉP kártyát egy gazdasági társaság a tagjainak, illetve a munkavállalók házas­társainak?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre vonatkozóan egy NAV-tájékoztató alapján tudjuk megadni a pontos választ.A béren kívüli juttatások körét az Szja-tv. 71. §-a határozza meg. Ezen juttatásokat főszabály szerint munkáltató juttathat a munkavállaló részére. A munkáltató fogalma 2015-től...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 28.

Harmadik országbeli állampolgárok biztosítása

Kérdés: Valóban biztosítottá válik az a jemeni állampolgárságú munkavállaló, aki 2013. január 1-jétől dolgozik Magyarországon kiküldetés keretében, és eddig nem kellett bejelenteni a magyar társadalombiztosítás hatálya alá?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozásnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyhoz kapcsolódó bejelentési, bevallási és fizetési kötelezettségeit az Art. 8-9. §-aiban meghatározott képviselő útján, ennek hiányában pedig közvetlenül magának kell teljesítenie. Amennyiben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 14.

Külföldi munkavállalók foglalkoztatása munkaerő-kölcsönzés keretében

Kérdés: Helyesen jár el az a magyar vállalkozás, amelyik a román ügyfeleinél végzett munkára évek óta egy román munkaerő-kölcsönző cégtől bérel román állampolgárságú munkavállalókat, ha az Mt.-ben a kölcsönzés ideiglenességére megállapított 5 évet az új törvény hatálybalépésétől számítja, tekintettel arra, hogy a régi Mt. nem tartalmazott ilyen szabályozást? Alkalmazni kell ebben az esetben a Tbj-tv. 11. §-ának b) pontját, illetve az 56/A. § (4) bekezdésének rendelkezéseit? A román munkavállalók két évet meghaladóan dolgoznak a magyar vállalkozásnak, de csak Románia területén. Kit terhel ebben az esetben a bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási és járulékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] Az ideiglenességre vonatkozó rendelkezéseket már a korábbi Mt. is tartalmazta, 2011. december 1-jén került bevezetésre ez a szabály. A 2012. évi LXXXVI. tv. 11. §-ának (2) bekezdése a régi Mt. korábbi átmeneti szabályát átvéve [1992. évi Mt. 211. § (7a) bek.] kimondja,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 26.

Külföldi állampolgárok foglalkoztatása munkaerő-kölcsönzés keretében

Kérdés: Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha egy cég munkaerő-kölcsönzés keretében hosszú távra alkalmaz európai uniós, illetve harmadik országbeli állampolgárokat?
Részlet a válaszából: […] A munkaerő-kölcsönzés nem tekinthető olyan foglalkoztatásiformának, amely a közösségi szabályok vagy a szociális egyezmények szerintkiküldetésnek minősül. Ebből következően a munkavégzés helye szerinti biztosításelve érvényesül, így a munkaerő-kölcsönzés keretében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 10.

Németországba kiküldött munkavállalók jelenléti íve, bérszámfejtése

Kérdés: Hogyan kell vezetni a jelenléti ívet azoknak a munkavállalóknak az esetében, akiket belföldi munkáltatójuk Németországba küld kiküldetésbe, amelynek időtartama nem éri el a 183 napot? Hogyan kell figyelembe venni azokat a napokat, amelyek Magyarországon fizetett ünnepnek minősülnek, de Németországban nem, vagy fordítva?
Részlet a válaszából: […] A munkaidő nyilvántartására, valamint a munkaszüneti napokmegítélésére vonatkozó válasz megadása előtt szükséges felhívni a figyelmet,hogy amennyiben a magyar cég egy másik uniós tagállamban a Magyarországonbejelentett munkavállalóit kívánja foglalkoztatni kiküldetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 28.
1
2
3