Egyesület által alapított díj

Kérdés: Egy egyesület irodalmi díjat alapított, amelyet egy zsűri véleménye alapján ad az arra érdemesnek talált íróknak, költőknek. Milyen elbírálás alá esik a juttatott jövedelem járulék és szja szempontjából, figyelembe véve, hogy a díjazottakkal az egyesület nem áll semmiféle munkavégzésre irányuló jogviszonyban? Hogyan változik az elbírálás, ha a díjazott magánszemély uniós állampolgár, harmadik országbeli állampolgár, magyar állampolgár, illetve belföldi adóalany? Elszámolható adómentesen a díjazottak számára a díjátadó helyszínén biztosított szállás, illetve az utazás költségének az egyesület általi biztosítása? A zsűriben megbízási szerződés keretében szintén a fenti háromféle adóalanyiságú személyek működnek közre. Részükre a megbízási díjon felül szállásköltség, utazási költség biztosítható-e? Az egyesület cél szerinti tevékenysége az irodalom népszerűsítése, az ünnepélyes díjátadó keretében kulturális műsorok, verseskönyvek kiadása is megvalósul. Helyes-e a kifizető értelmezése, hogy ez a rendezvény nem reprezentációs esemény, hanem cél szerinti működés érdekében történik, és a kapcsolódó költségeket is így értelmezik? Minősíthető reprezentációnak a díjátadóhoz kapcsolódó állófogadás?
Részlet a válaszából: […] Az adózási kötelezettség megállapítását nagyban befolyásolja, hogy az egyesület a célja szerinti tevékenység folytatásához milyen bevételi forrásokkal rendelkezik. Az Szja-tv. 7. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Más cégnél biztosított magánszemélyek juttatásainak közterhei

Kérdés: Egy nagyvállalat a termékeit értékesítő üzletlánc munkatársai között értékesítést ösztönző felhívást tesz közzé. A felhívás szerint az üzletlánc azon munkatársa, aki meghatározott számítási rendszer szerint a legtöbb, a társaság által előállított tartós fogyasztási eszközt értékesíti, meghatározott tárgyjutalomban részesül 2010-ben. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a vállalatot, amely tulajdonképpen nem a saját, hanem az üzletláncát üzemeltető cégek alkalmazottait honorálja ilyen módon? Továbbra is alkalmazható-e erre az esetre a PM 1387/3/2008.; APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 1559726074/2007. számú tájékoztatója?
Részlet a válaszából: […] Az említett tájékoztató továbbra is alkalmazható, tekintvehogy a benne szereplő jogszabályi helyek – az ügy lényegét érintően – nemváltoztak.A kérdésben említett vállalat a Tbj-tv. 4. § a) pontjábanfoglaltaknak megfelelően foglalkoztatónak minősül a juttatással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 23.

Munkaviszonyra tekintettel, nem a munkáltatótól kapott tárgyjutalom adó- és járulékkötelezettsége

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a nem munkáltató által, de a munkaviszonyra tekintettel adott tárgyjutalmat?
Részlet a válaszából: […] ...igazoláson felkell hívnia a magánszemély figyelmét arra, hogy az adóelőleg-fizetésikötelezettség őt terheli. Ezen túlmenően az Art. 31. § (2) bekezdés 19. és 20.pontjai alapján a le nem vont adóelőleg összegét – mint megállapítottadóelőleget -, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 6.

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] A jelenleg hatályos jogszabályok szerint az 1950-benszületett férfi társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra a 62. életévebetöltésétől lesz jogosult, amennyiben abban az időpontban legalább húsz évszolgálati idővel fog rendelkezni. (A kérdésben szereplő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Német állampolgárságú ügyvezető jutalma

Kérdés: A 90 százalékos költséghányad figyelembevételével kell-e elszámolni egy magyar cég német állampolgárságú ügyvezetője részére év végén fizetett jutalmat? Az ügyvezetőnek Németországban teljes munkaidős állása van, évente 3-4 alkalommal jön Magyarországra, és a magyar cégtől tiszteletdíjban részesül. Kell-e utána ehót fizetni Magyarországon, ha Németországban teljes munkaidőben dolgozik, és ott biztosított?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben tiszteletdíjban részesülő választotttisztségviselőről (ügyvezetőről) van szó, akinek esetleges év végi "jutalma" is- alapul véve a felek között fennálló jogviszonyt – szintén tiszteletdíjnakminősül. A tiszteletdíj az Szja-tv. 25. §-a értelmében nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 19.

Járulékalapot képező jövedelem bejelentése

Kérdés: Hogyan kell a szeptember 1-jétől érvényes bejelentési kötelezettséggel élnie a foglalkoztatónak abban az esetben, ha nem tudja megfizetni a munkavállalói után a 125 ezer forint minimum-járulékalap szerinti járulékokat, eleget tesz az Art. 17/A. §-ában meghatározott bejelentési kötelezettségének, de teljesítménybérezés, túlóra, jutalom stb. kifizetése esetén változik a járulékalap? Minden hónapban be kell-e jelenteni a járulékalapot képező jövedelmet?
Részlet a válaszából: […] ...Art. 17/A. §-ában előírtak alapján a foglalkoztató és abiztosított egyéni vállalkozó elektronikus úton az Art. 31. § (2) bekezdésébenmeghatározott bevallásában a tényleges járulékalap feltüntetésével tesz elegetbejelentési, illetőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 3.

Eho-fizetési kötelezettség szabadságmegváltás után

Kérdés: Kell-e százalékos eho-t fizetni a munkaviszony megszűnése miatt szabadságmegváltás címen kifizetett összeg után? A munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát "rendes felmondással" szüntette meg.
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíjjárulékot (vagy nyugdíjjárulékot és magán-nyugdíjpénztári tagdíjat is), ám ez esetben tekintetbe kell venni a felső határt. Például a GYES letelte után közvetlenül történt felmondás esetében nem kizárt, hogy csak néhány egészen rövid...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 26.

Tiszteletdíjban részesülő tisztségviselő jutalmazása

Kérdés: Kaphat-e jutalmat a bérköltség terhére a tiszteletdíjban részesülő választott tisztségviselő, és ha igen, milyen járulékok terhelik az ilyen címen fizetett juttatást?
Részlet a válaszából: […] Természetesen semmilyen akadálya nincs annak, hogy a választott tisztségviselő tiszteletdíját a cég esetenként megnövelje. E "jutalom" címén kifizetett összeg – tekintettel az alapjogviszonyra – ugyanúgy tiszteletdíjnak minősül, mint a rendszeresen kapott összeg, melyből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 23.

Versenydíj utáni közterhek

Kérdés: Társadalmi szervezet különböző versenyek díjaként pénz- és tárgyjutalmat oszt ki. Kell-e a díjazás után járulékot fizetni, és ha igen, menynyit, ha a díjat- magánszemély, – nyugdíjas, – vállalkozó, illetőleg- csoport kapja?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben felvetettek megválaszolásához a versenyen, vetélkedőn elért helyezés okán megszerzett vagyoni érték formájának és összegének (pl. tárgyjutalom, pénzbeli juttatás, trófea), a vagyoni értéket megszerző személyének, valamint a biztosítási jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 23.