Járulékfizetési alsó határ

Kérdés: Milyen esetekben kell megfizetni a járulékfizetési alsó határ után a járulékokat, és mikor mentesül a foglalkoztató a fizetési kötelezettség alól? Minden munkavállaló esetén a minimálbért kell alapul venni a minimumjárulék megállapításakor, vagy a középfokú végzettségűeknél már a garantált bérminimumot? Meg kell fizetni a járulékokat a járulékfizetési alsó határ után abban az esetben is, ha a munkavállaló részmunkaidőben dolgozik?
Részlet a válaszából: […] 2020. szeptember 1-jétől a munkaviszonyban álló biztosítottak esetében a járulékot havonta legalább a minimálbér 30 százaléka, azaz 48 300 forint után akkor is meg kell fizetni, ha a foglalkoztatott tényleges járulékalapot képező jövedelme ennél kevesebb. Ez a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Tevékenységre jellemző kereset megállapítása

Kérdés: Milyen szankciói lehetnek annak, ha egy társas vállalkozás 2010. évre helytelenül állapította meg a tevékenységre jellemző keresetet? Kell-e foglalkozni a kivétkiegészítéssel, illetve a személyes közreműködőidíj-kiegészítéssel?
Részlet a válaszából: […] A vállalkozók esetében 2010-től bevezetésre került akivétkiegészítés, személyes közreműködői-díjkiegészítés és a tevékenységrejellemző kereset szabálya, amely meghatározott esetekben a személyijövedelemadó és a járulékalap minimumaként szolgált. A 2010. évi CXXIII....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 18.

Részmunkaidős munkavállaló minimum-járulékalapja

Kérdés: Milyen összeg után kell megfizetni a járulékokat annak a részmunkaidős munkavállalónak az esetében, aki heti 20 órás részmunkaidőben dolgozik, és ténylegesen a minimálbér felét keresi?
Részlet a válaszából: […] ...a biztosított részére ténylegesen kifizetett járulékalapot képezőjövedelem után kell megfizetnie, feltéve hogy erre vonatkozóan az Art. 17/A.§-ában meghatározott bejelentést az adóhatóság felé benyújtotta. Az Art. 17/A.§-ában előírtak alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 14.

Minimum-járulékalap részmunkaidős munkavállaló esetében

Kérdés: Amennyiben egy biztosítottnak 2 munkahelye közül az egyik 6 órásban megfizetik a 125 000 forint minimum-járulékalap utáni járulékot, akkor a másik 2 órás munkahelynek is kell-e a 125 000 forint arányosított része után fizetni, illetve lehet-e erről kedvezményt kérni, ha igen, hogyan?
Részlet a válaszából: […] ...és a biztosítottat terhelőjárulékokat abban az esetben, ha a járulékalap nem éri el aminimum-járulékalapot, és ezt a foglalkoztató az Art. szabályai szerint azállami adóhatósághoz bejelentette [Tbj-tv. 20. § (2) bekezdése]. A 2006. július17-étől hatályos Art. 17/A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 31.

Minimum-járulékalap magán-nyugdíjpénztári tag esetében

Kérdés: Hogyan kell alkalmazni a minimum-járulékalapot a magán-nyugdíjpénztári tagok esetében? A 125 000 forint után kell bevallani és befizetni a tagdíjat, illetve milyen módon kell bejelenteni, ha nem ez lesz a tagdíj alapja?
Részlet a válaszából: […] ...része – után köteles megfizetni. Ha a járulékalapotképező jövedelem nem éri el ezt a minimum-járulékalapot, a foglalkoztatónak azArt. 17/A. §-ában meghatározott bejelentés esetén a társadalombiztosításijárulékot a ténylegesen kifizetett járulékalapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 31.