Középiskolai tanár nyugdíjazása

Kérdés:

Megtudható valamilyen módon a társadalombiztosítási szervtől a nyugdíjazás pontos dátuma annak a középiskolai tanárnak az esetében, aki számításai szerint 2024. május 7-én szerzi meg a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időt, de nem biztos az időpontban? Az adategyeztetési eljárás során ezt az időpontot nem közölte a nyugdíjbiztosítási szerv. Dolgozhat tovább a nyugdíjazás után úgy, hogy megkapja az illetményét és a nyugellátását is? Amennyiben igen, akkor meg kell szüntetnie a közalkalmazotti (2024. január 1-jétől köznevelési) jogviszonyát a nyugdíjba vonulásra tekintettel, vagy folyamatosan megmaradhat a jogviszonya? Megköthető előre a munkáltatóval a megállapodás, hogy a nyugdíjazása miatti jogviszony megszűnése napját követő nappal folyamatosan dolgozik majd tovább? Mi lesz a nyugdíj számításának alapja ebben az esetben?

Részlet a válaszából: […] Akár kérelemre, akár hivatalból indult az adategyeztetési eljárás, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv első intézkedése az, hogy az ügyfél részére megküldi a kimutatást, amely a nyugdíjbiztosítási hatósági nyilvántartásban megtalálható, a nyugdíjjogosultsághoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 24.

Fizetés nélküli szabadságra küldött munkavállaló biztosítása

Kérdés: Hogyan alakul annak a munkavállalónak a biztosítása, akit a munkáltató a Covid-19 vírus elleni oltás felvételének a megtagadása miatt fizetés nélküli szabadságra küld? Van a munkaadónak vele kapcsolatban valamilyen bejelentési és járulékfizetési, illetve -átvállalási kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] Az 598/2021. Korm. rendelet alapján a foglalkoztatók jogot kaptak arra, hogy a munkavégzés feltételeként előírják a SARS-CoV-2 koronavírus elleni védőoltást.Amennyiben az erre vonatkozó felszólításnak a jogszabály alapján rendelkezésére álló 45 napon belül a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 14.

Bérgarancia

Kérdés: Milyen módon juthat hozzá elmaradt, kifizetetlen munkabéréhez egy felszámolás alá került gazdálkodó szervezet volt munkavállalója? Van eltérés a kielégítés mértékében és a kifizetési határidőben a munkavállalók és a vezető vagy tulajdonosok esetében?
Részlet a válaszából: […] Fizetésképtelen gazdálkodó szervezet felszámolását az ügyben eljáró illetékes bíróság végzéssel rendeli el. A felszámolás kezdő időpontjában a tulajdonosi menedzsment külön jogszabály által biztosított meghatározott jogosítványai megszűnnek, és a felszámolás alá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Kormánytisztviselő jogviszonya

Kérdés: Milyen szempontok alapján történt az illetmény és a szabadság megállapítása annak a kormánytisztviselőnek, aki korábban a Kttv. hatálya alá tartozott, de jogviszonya – beleegyezésével – a Kit. hatálya alá tartozó jogviszonnyá alakult át?
Részlet a válaszából: […] A Kit. hatálybalépése előtt alkalmazott Kttv. a hatálya alá tartozó foglalkoztatottak besorolását, ezáltal elérhető jövedelmét a megelőző, figyelembe vehető (beszámítható) jogviszonyok és az iskolai végzettség értékduál mentén teremtette meg.A korábban irányadó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 28.

Kormányzati tisztviselő felmentése

Kérdés: Milyen okok miatt kerülhetett sor egy évek óta kormányzati szolgálati jogviszonyban álló személy felmentésére 2018. október 31. nappal, amikor korábban semmilyen panasz nem volt a munkájára? Jogosult ebben az esetben végkielégítésre az érintett munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] A kormány 1535/2018. (X. 29.) számú határozatában a közigazgatás modernizációja érdekében létszámleépítésről rendelkezett.A közigazgatás szinte folyamatos és szakadatlan megújítása ellenére úgy tűnik, hogy a modernizáció még mindig elengedhetetlen, állandósult...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 27.

NAV munkavállalóinak jubileumi jutalma

Kérdés: Jogosultak törzsgárdapénzre a NAV dolgozói? Mennyi felmentés jár a fizikai dolgozónak abban az esetben, ha nyugdíjazás miatt szűnik meg a munkaviszonya?
Részlet a válaszából: […] A törzsgárdapénz az adott munkáltatónál eltöltött idő elismeréseként, belső munkáltatói szabályozáson alapuló jutalom, ezért erről a munkáltatójánál tájékozódhat.Jogszabályon alapuló, hasonló jellegű elismerés az ún. jubileumi jutalom, mely azonban nemcsak az adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 25.

Különadó

Kérdés: Valóban 75 százalékos mértékű különadó-fizetési kötelezettséggel kell számolnia annak a személynek, aki húsz évet töltött el a közigazgatásban, és most megszűnik a jogviszonya?
Részlet a válaszából: […] Az Országgyűlés kevés olyan szigorú jogszabályt alkotott, mint amely a magánszemélyek egyes jövedelmeinek különadójáról rendelkezik, és a 2010. évi XC. tv.-ben található meg.A jogalkotó nem titkolt szándékkal a jogviszony megszüntetésével összefüggésben kifizetett,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 11.

Fizetés nélküli szabadságról visszatérő közalkalmazott

Kérdés: Köteles a munkáltató a közalkalmazott kérése alapján a teljes munkaidős foglalkoztatás részmunkaidős foglalkoztatássá történő módosítására, illetve köteles-e a munkáltató a közalkalmazott részére másik olyan munkakört felajánlani, amelyben őt részmunkaidőben tudná foglalkoztatni az alábbi esetben? Egy pénzügyi ügyintéző munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott nő második gyermeke után gyermekgondozás céljából 2015. december 15-ig van fizetés nélküli szabadságon, ezért a munkáltató 2015. november hónapban értesíti, hogy a fizetés nélküli szabadsága lejár, és kéri, hogy tájékoztassa a munkáltatót arról, hogy milyen időponttól kíván munkát végezni, illetve hogy a részére járó ki nem adott éves rendes felhalmozott szabadság kiadása tekintetében mikor tud intézkedni a munkáltatói jogkör gyakorlója. A közalkalmazott írásban arról tájékoztatja a munkáltató gazdasági igazgatóját, hogy a kinevezési okiratában meghatározott teljes munka­idős foglalkoztatást a fizetés nélküli szabadság lejártát követő visszatérésekor nem tudja fenntartani, legfeljebb napi 4 órás részmunkaidős foglalkoztatásban tudná a munkáját végezni.
Részlet a válaszából: […] A közalkalmazotti jogviszonyban is irányadó Mt. 58. §-a értelmében a felek a kinevezést közös megegyezéssel módosíthatják. A kinevezés módosítására a megkötésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.A Kjt. 23/B. §-ában foglalt rendelkezések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 15.

Egyházi fenntartású oktatási intézmény munkavállalójának nyugdíjazása

Kérdés: Törvényesen jár el egy egyházi fenntartású oktatási intézmény akkor, amikor a nyugdíjazáskor nem biztosít felmentési időt? Az önkormányzattól történő átvételkor ígéret hangzott el a Kjt. betartására, most viszont az Mt.-re hivatkozva tagadják meg a felmentési idő biztosítását. Érdemes munkaügyi pert kezdeményezni ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A felmondási idő a munkaviszony ún. rendes – nem azonnali hatályú – megszüntetéséhez kötődő jogintézmény. A munkaviszony mind a munkáltató, mind a munkavállaló részéről felmondással megszüntethető. A felmondást mindkét fél írásban köteles közölni a másik féllel,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 4.

Önkormányzat által alapított egyszemélyes gazdasági társaság vezetőjének további jogviszonya

Kérdés: Hozzájárulhat a munkáltatói jogkör gyakorlója jogszerűen a további munkavégzésre irányuló jogviszony létesítéséhez egy helyi önkormányzat által alapított egyszemélyes gazdasági társaság munkaviszonyban álló vezetője esetében, ha munkaviszony létesítésekor létrehozott munkaszerződése további munkaviszony, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony tekintetében tilalmat állapított meg? Milyen további speciális munkajogi előírások vonatkoznak az érintett munkavállaló munkaszerződésére és munkaviszonyára?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 2012. július 1-jétől hatályos 204-207. §-aiban foglalt rendelkezések tartalmazzák a köztulajdonban álló munkáltatóval fennálló munkaviszonynak az általános rendelkezésektől eltérő speciális rendelkezéseit.E rendelkezések értelmében a kollektív szerződés vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 2.
1
2
3
4