Jogosultság rehabilitációs ellátásra keresőképtelenség ideje alatt

Kérdés: Mi a helyes eljárás az alábbi esetben annak érdekében, hogy az érintett vállalkozó mindenben eleget tegyen a törvényi előírásoknak, és a számára legkedvezőbb módon lehessen jogosult az őt megillető ellátásokra is? Egy főállású kisadózó egyéni vállalkozó 2023. október 25. óta folyamatosan kórházi ápolás alatt áll, és ez az állapot előreláthatóan még hosszú ideig fennáll, időközben azonban 85 százalékos egészségkárosodást állapítottak meg nála, így rehabilitációs ellátásra is jogosulttá vált. Meg kell szüntetnie vagy szüneteltetnie kell az egyéni vállalkozást annak érdekében, hogy ne legyen jogosult táppénzre, és így megigényelhesse a rehabilitációs ellátást? A rehabilitációs ellátás igénylése során az ügyintéző azt a felvilágosítást adta, hogy ameddig a kórház kiállítja a keresőképtelenségről szóló igazolást, és a táppénzjogosultság fennáll, addig az ellátás nem igényelhető.
Részlet a válaszából: […] Az Mm-tv. 2. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás egyik jogosultsági feltétele valóban az, hogy az érintett ne részesüljön rendszeres pénzellátásban. E körbe tartozik a táppénz is, azzal, hogy az ellátás megállapítása után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Szolgálati idő rokkantsági ellátáshoz

Kérdés:

Melyek azok a szolgálati idők, amelyeket a rokkantsági ellátás megállapításához figyelembe vesznek?

Részlet a válaszából: […] A rehabilitációs és a rokkantsági ellátás (együtt: megváltozott munkaképességű személyek ellátása) feltételeia) a kérelem benyújtásakor a betöltött 15. életév,b) 60 százalékos vagy kisebb mértékű egészségi állapot,c) biztosítási idő,d) keresőtevékenység...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Részmunkaidős munkavállaló nyugdíja

Kérdés:

Milyen hátránnyal jár a nyugdíjra nézve, ha egy munkavállaló nem teljes munkaidőben, hanem pl. napi 6 órás részmunkaidőben dolgozik?

Részlet a válaszából: […] Természetesen az elért kereset nagysága és a szolgálati idő mennyisége befolyásolja az öregségi nyugdíj összegét, de a teljes munkaidőtől eltérő, csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás nem feltétlenül jelent hátrányt. Nézzük meg jobban, hogyan számolják...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Kisadózó vállalkozók tételes adója

Kérdés: Választhatja továbbra is a kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti közteherfizetést az a vállalkozó, aki jelenleg is kisadózó, 2022. június 15-én államvizsgázott, de a diákigazolványa október 31-ig érvényes?
Részlet a válaszából: […] Az új Kata-tv. 2. §-a 2. pontjának j) alpontja szerint nem minősül főfoglalkozású vállalkozónak – és így nem választhatja a kisadózást – az a vállalkozó, aki köznevelési intézményben, szakképző intézményben vagy felsőoktatási intézményben, az Európai Gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Főállású kisadózó szolgálati ideje

Kérdés: Valóban csak fél év jogosultsági időt szerez a főállású kisadózó egyéni vállalkozó, ha egy évig minden hónapban fizeti a havi 50 000 forintos tételes adót? Az érintettnek 360 nap hiányzik a 40 év jogosultsági időhöz, és igénybe szeretné venni a nők kedvezményes nyugdíját.
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához fontos tudni, hogy a nyugellátás megállapítása szempontjából elkülönül a nyugdíjjogosultsághoz figyelembe vehető szolgálati idő számításának és a nyugellátás összegéhez figyelembe vehető szolgálati idő számításának a módja. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Ellátások többes jogviszony esetén

Kérdés: Valóban nem lesz jogosult egyik jogviszonyában sem a gyermek születésére tekintettel járó ellátásokra az az édesanya, aki 2018 óta egy kisadózó betéti társaság főállású kisadózó tagja, és 2021. október 1-jétől a férje által működtetett kft.-ben napi 8 órás munkaviszonyban áll? A bt. végelszámolásáról 2021. decemberben döntés született, és 2022. január 1-jétől folyamatban van, a végelszámoló a korábbi kisadózó tag. A kismamát az orvos veszélyeztetett terhességgel 2021. december 1-jétől táppénzre vette, 2022. április hónapban pedig megszületett a gyermek. A táppénzigénye benyújtásakor kapta azt az információt, hogy nem lesz jogosult a szülés után járó ellátásokra, és táppénzre is csak két hónapra, mert a tagi jogviszonyát nem szüntette meg 2021. szeptember 30-án.
Részlet a válaszából: […] A kisadózó vállalkozások tételes adójáról a Kata-tv. ad eligazítást. Ennek alapján a betéti társaság is lehet kisadózó vállalkozás.A társaság főállású kisadózó tagja – többek között – az, aki nem áll legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

Egyéni vállalkozás szüneteltetése

Kérdés: Teljes hónapra vagy csak az adott naptári napokra kell megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot abban az esetben, ha egy egyéni vállalkozását szüneteltető egyéni vállalkozó hónap közben kezdi a szüneteltetést, illetve nem a hónap első napjától folytatja ismét a tevékenységét?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 43. §-ának (1) bekezdése értelmében az egészségügyi szolgáltatási járulékot az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megszűnését követő naptól a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony első napjáig, vagy a 22. § (1) bekezdés a)-u)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 22.

Táppénzjogosultság

Kérdés: Mennyi ideig és milyen összegű táppénzre lesz jogosult a munkaviszonyában az a munka-vállaló, aki 2021. július 1-jétől heti 40 órás munkaviszony keretében dolgozik jelenlegi munkáltatójánál havi 350 000 forint munkabérért, és július 23-ától keresőképtelen? A munkavállaló 2019. ápri-lis 1-jétől kisadózó egyéni vállalkozó. Befolyásolja ez valamilyen mértékben az ellátását?
Részlet a válaszából: […] Mielőtt az igénylő táppénzre való jogosultságát vizsgálnánk, először a biztosításban töltött idejével kell tisztában lenni. Az ismert adatok alapján főállású kisadózó volt 2019. április 1-jétől 2021. június 30-ig. E jogállásának időtartama alatt biztosítottnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 19.

Szülés egyéni vállalkozás szünetelése alatt

Kérdés: Valóban nem jogosult semmilyen ellátásra a 2021. május 26-án született gyermekére tekintettel az az édesanya, aki 2014. július 15-től főfoglalkozású egyéni vállalkozó volt, közteherfizetési kötelezettségét a kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alatt teljesítette, de a pandémiás helyzet miatt 2021. május 1-jétől a vállalkozás szüneteltetésére kényszerült, és ugyanezen időponttól munkaviszonyba állt egy kft.-nél? A kormányhivatal elutasította az igényt arra való hivatkozással, hogy egyik jogviszonyban sem jogosult az ellátásra, mert alkalmazottként csak 25 nap biztosítási idővel rendelkezik, egyéni vállalkozóként pedig a biztosítása szünetel. Milyen lehetőségei vannak, ha valóban nem jogosult CSED-re és GYED-re?
Részlet a válaszából: […] ...az egyéni vállalkozói nyilvántartásba való bejegyzés napjától az egyéni vállalkozói nyilvántartásból való törlés napjáig tart.Ugyanakkor jogosultságok és kötelezettségek nem társulnak ebben az időszakban a biztosítási jog-viszonyhoz, azaz a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 10.

Babaváró hitel igénylése

Kérdés: Elfogadható biztosítási időként a kisadózó egyéni vállalkozó GYES-ideje a babaváró hitel igénylése során, ha erre az időszakra szüneteltette vállalkozását, és nem fizetett adót?
Részlet a válaszából: […] A 44/2019. Korm. rendelet 4. §-a határozza meg a babaváró támogatás igénybevételének a feltételeit. Ezek közé tartozik, hogy a házasfelek legalább egyike minimum három éve folyamatosan rendelkezzék a Tbj-tv. 6. §-a szerinti biztosítási jogviszonnyal.A főállású...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 13.
1
2
3
10