Külföldi művészek szerzői jogdíja

Kérdés: Külföldi művész magánszemélyek (Magyarországgal kettős adóztatást kizáró egyezménnyel rendelkező, illetve nem rendelkező országokban élők) szellemi termékeik felhasználásából származó szerzői jogdíját egy magyarországi székhelyű, Magyarországon tevékenykedő ügykezelő alapítvány szedi be a felhasználóktól. A jogdíjra jogosult magánszemélyek között vannak aktív korú, saját országukban biztosítási jogviszonnyal rendelkezők, illetve nem rendelkezők, adószámos magánszemélyek, nyugdíjasok, örökösök is. A biztosítotti jogviszony igazolására az ügykezelő alapítvány A1 igazolást kér a művészektől az adózás rendjének megállapítása érdekében, ami többször problémát okoz. Közösségen belüli országokban élőktől csak és kizárólag A1 igazolás fogadható el, vagy más biztosítotti jogviszonyra vonatkozó igazolással is élhetnek? Közösségen kívüli országokban élők esetében elfogadható valamilyen más igazolás az A1 igazolással egyenértékűként? Saját államukban nyugdíjas személyek esetén mi az elfogadható igazolás módja? A havi '08-as járulékbevalláson kiket kell szerepeltetnie az alapítványnak? Csak azokat a külföldi személyeket, akiknek a jogdíját valamilyen adó terheli, vagy azokat is, akiktől semmilyen levonás nem történik?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelmet a havi '08-as bevallásban szerepeltetni kell [Szja-tv. 2. § (4) bekezdés, 16. §, 28. §, 7. számú melléklet, Art. 50. § (2) bekezdés 26. pont].Ami a kérdés társadalombiztosítási részét illeti: Az EGT-államban fennálló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén

Kérdés: Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?
Részlet a válaszából: […] A kérdezett személynek egyidejűleg fennálló két biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya van. A Tbj-tv. 42. §-ának (4) bekezdése értelmében, ha a társas vállalkozóként biztosított több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja vagy ügyvezetője, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Bt. beltagjának üzemorvosi vizsgálata

Kérdés: Kötelező a munkavállalók üzemorvosi munkaköri alkalmassági vizsgálatának elvégzése egy kft. öregségi nyugdíjban részesülő beltagja esetében, aki a cég ügyvezetésén kívül részmunkaidőben személyesen is dolgozik a vállalkozásban? Hogyan módosult az ezzel kapcsolatos törvényi szabályozás?
Részlet a válaszából: […] Az Mvt. 1. §-a értelmében munkavédelem: a szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munkaegészségügyi követelmények, továbbá e törvény céljának megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások rendszere, valamint mindezek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Biztosítási jogviszony több uniós tagállamban

Kérdés: Mi a helyes eljárás az alábbi esetben? Egy életvitelszerűen Németországban élő kutatónak a Magyarországon fennálló 20 órás munkaviszonya mellett van egy 40 órás munkaviszonya Németországban 2020 óta. Mivel a kutatónő bemutatott egy A1-es igazolást, munkabérének számfejtésénél a magyar cég csak adóelőleget vont le, társadalombiztosítási járulékot nem, és a cég szociális hozzájárulási adót sem fizet. A számfejtés a KIRA rendszeren keresztül a Magyar Államkincstárnál történik, amelyen, ha beállítják az A1-es igazolást, akkor másként nem is tudnának számfejteni. A kutatónő azonban azzal a problémával fordult a magyar munkaadójához, hogy az általuk be nem fizetett járulékot és szociális hozzájárulási adót neki meg kell fizetnie Németországban. Tájékoztatása szerint azért rajta hajtja be a német rendszer a közterheket, mert a magyar kutatóközpontnak nincs Németországban bejegyzett pénzügyi ügyintézője. A kutató azt nehezményezi, hogy azáltal, hogy a munkaadói közterhet is neki kell befizetnie Németországban, jóval kevesebb pénz marad nála. A kutató - a német biztosító tájékoztatása alapján - azt állítja, hogy a szociális hozzájárulás összegét a magyarországi munkáltatónak kötelessége megtéríteni a számára. Jogos a munkavállaló követelése a 2021-2023. évi szociális hozzájárulási adó tekintetében?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett kutatóra - Németországban fennálló biztosítására, illetve az ez alapján bemutatott A1-es igazolásra tekintettel - Magyarországon valóban nem terjed ki a biztosítás, és munkabére után társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

A szakszervezeti tagdíj levonási sorrendje a munkabérletiltások levonási rendszerében

Kérdés: Csökkenti a letiltás alapját képező munkabér-jövedelmet az érdekképviseleti tagdíj összege?
Részlet a válaszából: […] Az elmúlt időszak jogalkotási folyamatában kiemelt figyelmet érdemelt a jogalkotónak az 1991. évi XXIX. tv. rendeltetésétől gyökeresen eltérő rendelkezése, mely szerint egyes foglalkozási csoportok vonatkozásában a foglalkoztatott jövedelméből szakszervezeti vagy egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Elhunyt beltag osztaléka

Kérdés: Kinek és milyen feltételekkel fizethető ki egy betéti társaság elhunyt beltagja részére járó jóváhagyott osztalék abban az esetben, ha az összeg nem szerepelt a hagyatékban, illetve az elhunyt adóhatóság által elkészített személyijövedelemadó-bevallásában sem? Kinek kell adóznia az osztalék után ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...§-a alapján póthagyatéki eljárásnak van helye.Az osztalék közterheinek megállapításáról a kifizetőnek nem kell intézkednie.Az Art. 147. §-a szerint, ha az adókötelezettség az adózó halála miatt szűnik meg, az adóhatóság az adót határozattal állapítja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Egyszemélyes kft. tagjának külföldi munkaviszonya

Kérdés: Elláthatja ingyenes megbízási jogviszonyban az ügyvezetői teendőket egy egyszemélyes kft. tagja abban az esetben, ha a társasági szerződés nem tartalmaz semmilyen rendelkezést a jogviszonnyal kapcsolatban? A kft. utoljára 2022. február hónapban bocsátott ki számlát, azóta semmilyen tevékenységet nem végez. Az érintett tag 2021. október hónap végéig Ausztriában dolgozott munkaviszonyban, 2021. november 1-jétől pedig Németországban van főállású munkaviszonya, mindkét helyen biztosítottnak minősül(t), kapott tajszámot, de a magyar tajszáma is érvényes, magyar lakcímmel rendelkezik. Biztosítottnak minősül a magyar kft.-ben az ügyvezetői jogviszonyra tekintettel? Be kell jelenteni a 'T1041-es nyomtatványon a társas vállalkozói jogviszonyát? Kell valamilyen közterhet fizetni utána, ha semmilyen jövedelemmel nem rendelkezik, illetve be kell adni a '08-as bevallás "M" lapját is, vagy elegendő havonta beküldeni a nullás bevallást? Meg kell szüntetnie a magyar tajszámát, vagy továbbra is jogosult Magyarországon az egészségügyi ellátásokra?
Részlet a válaszából: […] Abban az esetben, ha az ügyvezető jogviszonyát a társasági szerződés nem határozza meg, munkaviszonyban, illetve megbízási jogviszonyban is végezheti tevékenységét a Ptk. 3:112. §-ának (1) bekezdése értelmében. Megbízási szerződés esetén nem kötelező a díjfizetés, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 22.

Felsőfokú tanulmányokat folytató egyéni vállalkozó

Kérdés:

Terheli minimumjárulék-fizetési kötelezettség az egyéni vállalkozót abban az esetben, ha esti tagozaton folytat tanulmányokat? Júniustól vagy szeptembertől kell megfizetni a minimumközterheket abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó nappali tagozatos hallgató, de szeptembertől nem kívánja folytatni a tanulmányait?

Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 42. §-a (2) bekezdésének b) pontja értelmében nem terheli az egyéni és társas vállalkozót a minimumjárulék-fizetési kötelezettség abban az esetben (sem), amennyiben "...a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

CSED-jogosultság

Kérdés:

CSED-jogosultságot kizáró keresőtevékenységnek minősül, ha a biztosított munkavállaló munkaviszonya mellett társasházi számvizsgáló tag, és ezért a tevékenységért havi 13.450 forint tiszteletdíjban részesül? 2022. évben az ebből származó bevétel összesen 161.400 forint volt, mely az szja-bevallás nem önálló tevékenységből származó jövedelmek sorában szerepelt. A tiszteletdíj mértéke előreláthatólag a 2023-as évben nem fog változni.

Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv. 41. §-a korlátozó rendelkezést tartalmaz a CSED folyósításával kapcsolatban, oly módon, hogy nem jár az ellátás, ha a biztosított bármilyen jogviszonyban keresőtevékenységet folytat. A keresőtevékenység meghatározása a Tbj-tv. 6. §-ában meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

Számítási időszakban elért jövedelem módosításának hatása a GYED napi összegére

Kérdés:

Valóban minimális összegű gyermekgondozási díjra lesz jogosult az a hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személy, aki késedelmesen terjesztette elő a szülési szabadság iránti igényét, ezért öt hónapon keresztül változatlanul illetményben részesült, amit a munkáltató visszavont, majd egy összegben számfejtette a szülési szabadság idejére járó ellátást? Ez az eljárás hátrányosan érinti a GYED összegét, mert kiesik a számítási időszakból. Helyesen járt el a foglalkoztató ebben az esetben? Érveik szerint az Eb-tv.-ben foglaltak alapján végezték a számfejtést, és a bevallás adattartalma is ennek megfelelő. Az érintett édesanya több mint hét év folyamatos társadalombiztosítási jogviszonnyal rendelkezik.

Részlet a válaszából: […] A hivatásos szolgálati jogviszonyban álló biztosított a foglalkoztatás körülményeinek eltérősége miatt alkalmazott Hszt. speciális rendelkezései szerint nem csecsemőgondozási díjban, hanem a szülési szabadság tartamában távolléti díjban részesül. A hivatásos állomány...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.
1
2
3
46