Háztartási munka

Kérdés: Milyen módon tudja hivatalosan foglalkoztatni egy magánszemély azt a házaspárt, akik a ház körüli munkákban segítenek neki napi szinten? A férj a kerti munkákat végzi, a feleség pedig a takarítást, a mosást-vasalást, és alkalmanként főz is.
Részlet a válaszából: […] A magánszemély munkaviszony vagy esetleg alkalmi munkavállalás keretében is foglalkoztathat egy másik magánszemélyt, erre a helyzetre azonban létezik egy hivatalos foglalkoztatási forma, amely egy lényegesen kedvezőbb közteherfizetés mellett biztosítja a foglalkoztató és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.

Háztartási munka

Kérdés: Hogyan tudja a leggazdaságosabban foglalkoztatni egy magánszemély az édesanyja gondozását, valamint a házvezetést végző személyt úgy, hogy az megfeleljen a törvényi előírásoknak? A munkavállalás alkalmanként történik, az érintett munkavállaló máshol főfoglalkozásban dolgozik.
Részlet a válaszából: […] Pontosan az ilyen esetekre alkotta meg a törvényhozás a 2010. évi XC. tv.-t, amely már 2010. augusztus 15. napjától megteremtette a természetes személyek között háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony lehetőségét. Ez a jogviszony a szabályozás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 11.

Háztartási munka

Kérdés: Hogyan válhat beszámíthatóvá a szolgálati időbe a háztartási munka időtartama annál a munkavállalónál, aki heti két alkalommal jár egy idős asszonyhoz takarítani, illetve segíteni a háztartásban adódó egyéb munkák (pl. bevásárlás, vasalás) elvégezésében, és eddig AM könyvvel, majd egyszerűsített foglalkoztatásra kötött munkaszerződéssel végezte a háztartási munkát, ami számára nyugdíjba beszámító időt jelentett? A munkavállalónak nincs más munkája, csak ebből él, de a foglalkoztató úgy értelmezte az új törvényt, hogy háztartási munkával nem lehet szolgálati időt szerezni.
Részlet a válaszából: […] A kérdés kapcsán röviden összefoglaljuk a háztartási munkaúj szabályait. A 2010. évi XC. törvény I. fejezete alapján 2010. augusztus15-től a háztartási munka keretében történő foglalkoztatásból származó teljesjövedelem adórendszeren kívüli keresetnek számít, ezért sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 23.

Egyéni vállalkozó járulékfizetési alsó határa

Kérdés: Helyes-e a járulékfizetési alsó határ megállapítására vonatkozó számítás annak az egyéni vállalkozónak az esetében, akinek a tevékenységre jellemző keresete 140 000 forint, januárban 100 000 forint, februárban 20 000 forint, márciusban 0 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint átalányban megállapított jövedelmet realizált, és a járulékalap januárban 100 000 forint, februárban 45 000 forint, márciusban 73 500 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint volt? Kivét esetén miért nem vonható le az a járulékalap, amely után már megfizették a járulékokat akkor, amikor nem volt jövedelem? Vonatkozik-e ez a számítás a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjára, illetve a nem átalányadózó egyéni vállalkozóra is? Meg kell-e fizetni a teljes összeg után a járulékot abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó év közben nem vesz fel jövedelmet, decemberben viszont kétmillió forintot realizál?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozói kivét, illetve az átalányban megállapítottjövedelem nem éri el a tevékenységre jellemző keresetet, az egyéni vállalkozóaz Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban – a ténylegesjárulékalapot képező jövedelem feltüntetésével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 23.

Ekhós dolgozó szülése

Kérdés: Jogosult lesz-e terhességi-gyermekágyi segélyre és GYED-re az a munkavállaló, aki az ekho szerinti adózást választotta, és 2010-ben szeretne szülni? A biztosított bejelentése a minimálbér alapján megtörtént, az a fölötti rész pedig ekhós.
Részlet a válaszából: […] Az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás (ekho)szerinti adózást választó magánszemélynek rendelkeznie kell olyan jövedelemmel,amely után az általános szabályok szerint fizeti meg a közterheket. Ilyenjövedelem lehet a munkaviszonyból származó, egyéni vállalkozóként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 24.

Ekho adózási mód választása

Kérdés: Mire kell leginkább odafigyelnie annak a magánszemélynek, aki az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás fizetését szeretné választani?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre pontos választ ad az APEH által kiadotttájékoztató.Az Ekho-tv. szerinti adózási mód – az egyéb feltételekfennállása mellett – akkor alkalmazható, ha a közterhek megfizetése a hónapelső napján érvényes havi minimálbér után az általános szabályok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 15.

Nyugdíjba vonuló egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Meg kell-e fizetnie maga után a társadalombiztosítási közterheket annak a főfoglalkozású egyéni vállalkozónak, aki egy évig táppénzen volt, a táppénzjogosultsága 2009. március 13-án lejárt, de olyan egészségi állapotban van, hogy nem tud tovább dolgozni, ezért 2009. március 14-i hatállyal elindította az eljárást a rokkantsági nyugdíj igénybevételéhez? A nyugdíj-biztosítási igazgatóság tájékoztatása szerint az eljárás hosszadalmas, az igénylő valószínűleg hónapok múlva kapja meg a határozatot visszamenőleges hatállyal. Rendezheti-e a bevallott és befizetett járulékokat önellenőrzéssel a vállalkozó a nyugdíj-biztosítási igazgatóság határozatának kézhezvétele után?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 28. § (1) bekezdés értelmében a minimumjárulékfizetése alól akkor mentesül a társas vállalkozás, ha a társas vállalkozó– táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyisegélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Nyugdíjazással kapcsolatos munkáltatói feladatok

Kérdés: Milyen feladatai vannak a munkáltatónak a dolgozó nyugdíjba vonulásával kapcsolatban? Mit kell tennie akkor, ha a nyugellátást visszamenőlegesen állapították meg, de a dolgozó folyamatosan tovább dolgozik?
Részlet a válaszából: […] A munkáltatónak – a nála eltöltött szolgálati idő igazolásántúl – jogszabályban meghatározott feladatai nincsenek a dolgozója nyugdíjbavonulásával kapcsolatban, azonban szakszerű segítségével megkönnyítheti azügyintézést. A munkáltató a szolgálati időt a NYENYI...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 15.

Biztosítottak informálása

Kérdés: Hogyan szerezhet tudomást a biztosított arról, hogy a foglalkoztatója a tőle levont járulékokat befizette-e vagy nem? Érheti-e hátrány a nemfizetés miatt a biztosítottat? Mi történik a magán-nyugdíjpénztári tagdíj nemfizetése esetén?
Részlet a válaszából: […] Kérdezőnk megnyugtatására leírhatjuk, hogy a munkavégzésreirányuló jogviszonyban (pl. munka-, megbízási jogviszony) álló biztosítottszámára nincs jelentősége annak, hogy a foglalkoztatója a tőle levontjárulékokat ténylegesen megfizette-e. Ezért a munkavállalónak az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 13.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítási jogviszonyával kapcsolatos jogok és kötelezettségek tekintetében a külföldi munkáltató (foglalkoztató) képviseletére az Art. 7. §-át kell alkalmazni. A képviseletre vonatkozó meghatalmazás hiányában a külföldi munkáltató (foglalkoztató)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.
1
2