Nyugdíjas személy ekhója

Kérdés: Módosult az ekho szerinti adózást választó nyugdíjas munkavállaló jogállása, tekintve, hogy továbbra is fizeti az 1,6 százalékos egészségbiztosítási járulékot? Be kell őt jelenteni biztosítottként?
Részlet a válaszából: […] Ez nagyon érdekes kérdés, hiszen úgy tűnik, mintha a jogalkotó bizonyos tekintetben megfeledkezett volna az ekho szerinti adózást választó nyugdíjas munkavállalóról, akitől annak ellenére kell továbbra is 11,1 százalékos (tehát az 1,6 százalékos egészségbiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 26.

Költségtérítés bérré nyilvánítása

Kérdés: Behajthatja a volt munkavállalóján a személyi jövedelemadót és az egyéni járulékokat egy cég abban az esetben, ha egy NAV-ellenőrzés a jelenleg már nyugdíjas dolgozó gépkocsi-költségtérítését bérré nyilvánította, és megbüntette a foglalkoztatót? Kaphat új jövedelemigazolást a munkavállaló, ami alapján újra megállapíttathatja a nyugellátását?
Részlet a válaszából: […] ...Art. 170. §-ának (6) bekezdése értelmében, ha a munkáltató (kifizető) a magánszemélyt terhelő járulékmegállapítási, -levonási és ezzel összefüggésben -bevallási kötelezettségének nem, vagy nem a törvényben meghatározottak szerint tesz eleget, az adóhatóság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 7.

Külföldi állampolgár magyarországi jogállása

Kérdés: Kell személyi jövedelemadót fizetni egy Magyarországon élő kolumbiai állampolgár jutaléka után, amelyet az itteni kereskedelmi tevékenysége után kap egy kanadai cégtől, amelynek Magyarországon nincs bejegyzett székhelye, sem telephelye? A kereskedelem után a vevőkkel szembeni számlázási, szállítási feladatokat a kanadai cég végzi. A kolumbiai állampolgár Magyarországon él magyar feleségével, tartózkodási kártyával és magyar lakcímkártyával rendelkezik. Hogyan kell ezt a tevékenységet bejelenteni az adóhatósághoz? Keletkezik ez után a tevékenység után biztosítási jogviszony Magyarországon?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal összefüggő bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget alapesetben az Art. 9. §-ában meghatározott pénzügyi képviselő útján, ennek hiányában közvetlenül saját maga köteles teljesíteni. Ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Külföldi foglalkoztató részére végzett ügynöki tevékenység közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie annak az ügynöki tevékenységet végző magyar állampolgárságú munkavállalónak, aki egy angol tulajdonban lévő MLM rendszerű cégnek végez munkát, és a jutalékát utalva, közvetlenül a foglalkoztató cégtől kapja minden hónapban?
Részlet a válaszából: […] ...a biztosítási kötelezettséggel járójogviszonnyal összefüggő bejelentési, járulékfizetési és bevallásikötelezettséget az Art. 8. és 9. §-ában meghatározott fióktelep, illetvepénzügyi képviselő, ennek hiányában közvetlenül saját maga...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 20.

Le nem vont egyéni járulékok utólagos behajtása

Kérdés: Valóban igaz-e az a hír, hogy az APEH az idei évtől közvetlenül a munkavállalótól követeli azokat a le nem vont és be nem vallott egyéni járulékokat, amelyek hiányát utólag, a foglalkoztató ellenőrzése során állapítják meg? Hogyan megy ez végbe a gyakorlatban?
Részlet a válaszából: […] ...előírásokból következően ezt a kockázatotegyértelműen a munkáltatónak kellett viselnie. Mind a társadalombiztosításitörvény, mind az Art. szabályai egybecsengtek ugyanis abban a tekintetben, hogya munkavállaló járulékfizetési kötelezettségének teljesítését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 11.

"Napszámosok" foglalkoztatása

Kérdés: Kell-e az APEH-tól adószámot, illetve a tb-től törzsszámot kérni, és ha igen, milyen tevékenységre abban az esetben, ha egy magánszemély a tulajdonát képező ingatlan felújítására, illetve a ház körüli tevékenység ellátására két magánszemély segítségét veszi igénybe? A két személy e feladatot kb. havi 40 órában végzi, de egyéb munkahellyel nem rendelkeznek, bérezésük bruttó 15 900 forint. A magánszemély ugyanolyan munkaszerződést köteles-e kötni, mintha vállalkozó volna? Kell-e közterheket fizetni, illetve van-e adatszolgáltatási kötelezettség az OEP, illetve az APEH felé?
Részlet a válaszából: […] ...11 százalék egészségügyi hozzájárulás terheli, amit – tekintve, hogy a magánszemély foglalkoztató e tekintetben nem minősül az Art. 178. § 18. pontjában meghatározott kifizetőnek – az érintettnek kell a személyi jövedelemadóval egyetemben bevallania...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.

Gépjárműoktatók jogviszonya

Kérdés: Gépjárműoktatással foglalkozó kft. oktatóinak egy részét megbízási szerződéssel foglalkoztatja. Közülük van, akinek csak ez az egy jogviszonya áll fenn. Van, aki emellett rendelkezik heti 36 órás munkaviszonnyal, illetőleg van közöttük nyugdíjas személy is. A szerződések határozatlan időre szólnak. Egy hónapon belül nem mindennap dolgoznak. A bérük az oktatási órabérből, valamint a gépkocsival való oktatás miatt a gépkocsi térítési díjából áll, ami szintén órabérben van meghatározva. Az oktatási díjból nem az 50 százalékos, illetve a 90 százalékos költséghányad figyelembevételével számolják el a díjat, hanem 100 százalék alapulvételével. A gépkocsitérítést az erre meghatározott órabér és az oktatási óra szorzataként állapítják meg. Ez után sem adót, sem járulékot nem fizetnek. Az oktatás mindenkinek a saját gépjárműjével történik. Helyes-e ez így? Önálló tevékenységnek tekinthető-e ez? Minden hónapban külön kell vizsgálni a biztosítási jogviszony fennállását és ki-, illetve bejelentését? A heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal nem rendelkező személyek után – mivel határozatlan idejű szerződésről van szó – meg kell-e fizetni a tételes egészségügyi hozzájárulást, akkor is, ha nem dolgoztak?
Részlet a válaszából: […] A kérdéses tevékenység tekinthető önálló és nem önálló tevékenységnek is. Az ismertetett esetben a nem önálló tevékenységből származó bevételre vonatkozó szabályok szerint történt az oktatói díjból – annak 100 százalékát alapul véve – a jövedelem, illetve az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.

Túlvont nyugdíjjárulék

Kérdés: Egy munkavállaló 2002 januárjában lépett ki, most pedig a 2001. évre vonatkozó nyugdíjjárulék-többletének visszafizetését kéri arra hivatkozva, hogy ezt elfelejtette szja-bevallásában rendezni. A túlvonás ténye a bemutatott bizonylatok alapján valóban fennáll. Ennek elszámolása kinek a feladata?
Részlet a válaszából: […] ...benyújtását követően szintén 15 napja van az elszámolásra, míg a foglalkoztatottat semmilyen határidő nem sürgeti azok bemutatására.Az Art. 19/A. §-ának (4) bekezdése lehetőséget ad – a fentiekből értelemszerűen következően csak egyidejűleg fennálló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.