Külföldi állampolgárnak adott cafeteria szociális hozzájárulási adója

Kérdés:

Valóban szociálishozzájárulásiadó-alapot képez szeptembertől a német állampolgárságú ügyvezető részére adott cafeteriajuttatás? Hol található az erre vonatkozó jogszabály?

Részlet a válaszából: […] Indokolt a kérdés, mivel ezzel összefüggésben a közelmúltban (egészen pontosan augusztus 14-ével) módosult a Szocho-tv.A jogszabály 5. §-ának (6) bekezdése augusztus 13-ig akként rendelkezett, hogy nem terheli adófizetési kötelezettség a Tbj-tv. szerint külföldinek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Foglalkoztatott munkavállalók átlagos létszáma

Kérdés: Hogyan kell az Szt. szerinti átlagos létszámot számítani 2021. január 1-jétől, milyen jogviszonyok számítanak a foglalkoztatott munkavállalók átlagos létszámába? Hogyan számítanak például a felügyelőbizottsági tagok, akik tiszteletdíjat kapnak, de nem végeznek munkát, az egyszerűsített foglalkoztatottak vagy a fizetés nélküli szabadságon lévő kismamák?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. korábbi előírásai a különböző határértékek számításánál eltérő létszámfogalmakat (átlagos statisztikai létszám, átlagos állományi létszám) használtak. Az egyértelmű jogértelmezés és alkalmazás érdekében vált indokolttá és szükségessé egységesen az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 9.

Magyar-ausztrál kettős állampolgárságú tag osztaléka

Kérdés: Terheli szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség egy magyar kft. által magyar-ausztrál kettős állampolgárságú tagja részére kifizetett osztalékot abban az esetben, ha a tag Magyarországon született, de évtizedek óta Ausztráliában él, és ott rendelkezik biztosítási jogviszonnyal?
Részlet a válaszából: […] A Szocho-tv. 5. §-ának (6) bekezdése értelmében a Tbj-tv. szerint külföldinek minősülő személy által megszerzett,a) az 1. § (5) bekezdésének a)-d) pontja szerinti jövedelmet,b) az Szja-tv. szerint egyéb jövedelemnek minősülő jövedelmet ésc) az 1. § (4) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Koreai állampolgárságú kirendelt munkavállalók

Kérdés: Terheli valamilyen közteherfizetési kötelezettség a magyar leányvállalatot a koreai munkavállalók nettó bérének kifizetése, illetve az egyéb jövedelemnek minősülő adóköteles juttatások kifizetése után az alábbi esetben? Egy koreai anyacéggel munkaszerződésben álló munkavállalók az elkövetkezendő két évben kirendelési megállapodás alapján a cég magyar leányvállalatának telephelyén fognak munkát végezni. A kirendelt munkavállalók rendelkeznek KOR-HUN igazolással, mely szerint a biztosítottak Korea joghatósága alá tartoznak, de rendelkeznek Magyarországon lakcímkártyával és tartózkodási engedéllyel is. A munkáltatói és a munkavállalói tb-járulékokat a koreai anyacég fizeti és vallja be Koreában, amely alapján a magyar leányvállalat kiszámítja az szja-előleget (mivel magyar illetőségűnek számítanak az szja tekintetében), levonja, bevallja és megfizeti a magyar adóhatóság részére. A nettó munkabért ezután a magyar leányvállalat utalja át a kirendelt munkavállalóknak. Ezenfelül a kirendelési megállapodás alapján a magyar leányvállalatot terheli a kirendelés kapcsán fizetett költségtérítés a kirendelt külföldi munkavállalók részére (lakásbérletet, munkába járás, étkezés). Ezen tételek közül az adóköteles juttatások egyéb jövedelemnek minősülnek a magyar leányvállalatnál.
Részlet a válaszából: […] ...Eho-tv. 2. §-a úgy rendelkezik, hogy százalékos mértékű egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli az Art. szerinti munkáltatót, kifizetőt a Tbj-tv. szerinti belföldi magánszemélynek juttatott, az összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 25.

Egyesület által alapított díj

Kérdés: Egy egyesület irodalmi díjat alapított, amelyet egy zsűri véleménye alapján ad az arra érdemesnek talált íróknak, költőknek. Milyen elbírálás alá esik a juttatott jövedelem járulék és szja szempontjából, figyelembe véve, hogy a díjazottakkal az egyesület nem áll semmiféle munkavégzésre irányuló jogviszonyban? Hogyan változik az elbírálás, ha a díjazott magánszemély uniós állampolgár, harmadik országbeli állampolgár, magyar állampolgár, illetve belföldi adóalany? Elszámolható adómentesen a díjazottak számára a díjátadó helyszínén biztosított szállás, illetve az utazás költségének az egyesület általi biztosítása? A zsűriben megbízási szerződés keretében szintén a fenti háromféle adóalanyiságú személyek működnek közre. Részükre a megbízási díjon felül szállásköltség, utazási költség biztosítható-e? Az egyesület cél szerinti tevékenysége az irodalom népszerűsítése, az ünnepélyes díjátadó keretében kulturális műsorok, verseskönyvek kiadása is megvalósul. Helyes-e a kifizető értelmezése, hogy ez a rendezvény nem reprezentációs esemény, hanem cél szerinti működés érdekében történik, és a kapcsolódó költségeket is így értelmezik? Minősíthető reprezentációnak a díjátadóhoz kapcsolódó állófogadás?
Részlet a válaszából: […] Az adózási kötelezettség megállapítását nagyban befolyásolja, hogy az egyesület a célja szerinti tevékenység folytatásához milyen bevételi forrásokkal rendelkezik. Az Szja-tv. 7. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Indiai magánszemély részére fizetett díjazás közterhei

Kérdés: Nem önálló munkáért kapott díjazásként vagy egyéb jövedelemként kell elszámolni egy indiai magánszemélynek kifizetett 150 000 forint összegű juttatást, aki két hétre érkezik Magyarországra, hogy ellenőrizze az itteni munkát, értékelést, felmérést végezzen? Milyen közterheket kell fizetni a kifizetett díjazás után, amelyet az itteni tartózkodás kiadásainak fedezetére kap a magánszemély? Kell kérni adóazonosító jelet ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...Éppen ezért a szabad foglalkozásnak tekinthető magyarországi munkavégzéséből származó jövedelem Indiában válik adókötelessé. Az Art. 4. számú melléklete a külföldi személyek egyes jövedelmeire nézve tartalmaz sajátos szabályokat. A hivatkozott melléklet 2....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 24.

Etióp és izraeli állampolgárságú ügyvezető közterhei

Kérdés: Meg kell fizetni a főállású társas vállalkozóra előírt járulékokat egy magyar-etióp kft. etióp állampolgárságú ügyvezetője után, aki jelenleg sem tartózkodási, sem munkavállalási engedéllyel nem rendelkezik? Az engedélyek kiváltása folyamatban van, addig viszont nem tud taj-számot sem igényelni. Hogyan változik a jogviszony, ha megkapja az engedélyeket? Hogyan kell eljárni egy magyar-izraeli kft. izraeli állampolgárságú ügyvezetője esetében, aki jelenleg személyesen nem működik közre, de júniustól Magyarországra jön?
Részlet a válaszából: […]  A leírt körülményekre tekintettel sajátos jogi helyzetadódik az etióp ügyvezető biztosítási jogviszonya körül. A 355/2009. Korm.rendelet 2. §-a (1) bekezdésének 9. pontja értelmében a harmadik országbeliállampolgár Magyarország területén foglalkoztatásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 19.

Rendszeres és nem rendszeres jövedelem

Kérdés: A táppénzalap megállapításához rendszeres vagy nem rendszeres jövedelemnek számít-e a munkaviszony keretében esetenként, nem havi rendszerességgel, nem is teljes hónapot érintő külföldi kiküldetésre elszámolt adó- és járulékköteles napidíj?
Részlet a válaszából: […] A választ a rendszeres jövedelem fogalmának meghatározásávallehet megmagyarázni. Rendszeres jövedelem a havi rendszerességgel járó munkabér(illetmény), a pótlékok, továbbá a munkabér helyett kifizetett távolléti díj,átlagkereset, illetőleg a szerződés alapján havonta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 15.

Indiai állampolgárságú kiküldött közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a foglalkoztatónak, illetve a magánszemélynek abban az esetben, ha egy indiai állampolgár egy magyar vállalathoz jön egyéves kiküldetésbe, amely szeretne hozzájárulni az áttelepüléssel járó költségekhez? A munkabért és az egyéb juttatásokat a kiküldő cég fizeti, és az áttelepülési költséget is továbbszámlázzák a részükre. Van-e valamilyen egyezmény a kettős adózás elkerülésére, illetve van-e valamilyen speciális szabályozás erre az esetre?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett juttatás az Szja-tv. szerinti összevontadóalapba tartozó egyéb jövedelemnek minősül. Utána járulék, illetve – lévénszó külföldinek minősül személyről – százalékos eho fizetetésének akötelezettsége fel sem merülhet.A jövedelem az Indiával a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 7.

Változások 2009. július 1-jétől

Kérdés: Melyek az adó- és járuléktörvényeket, valamint az egészségbiztosítási és a nyugdíj-biztosítási ellátásokat érintő legfontosabb változások 2009. július 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] A folyamatosan életbe lépő törvényi változások szinte amunkaerő-foglalkoztatással kapcsolatos valamennyi törvényt érintik. Most csaknéhány fontos változást emelünk ki, amelyekről a későbbi kérdések kapcsántermészetesen részletesebb leírást is adunk.Szja-t érintő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 3.
1
2