Rokkantsági ellátás

Kérdés: Beadhatja 2018. május 26-a után a rokkantsági ellátás iránti kérelmet a magánszemély abban az esetben, ha a komplex felülvizsgálaton 2015-ben "C2" minősítést kapott, foglalkoztatási rehabilitációja nem javasolt, de a kérelmét elutasították a szükséges biztosítási idő hiánya miatt? Az igénylő időközben megszerezte a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül szükséges 1095 nap biztosítási időt. Hogyan kell benyújtania az igénylést, és mennyi lesz az ellátás összege? Meg kell jelennie újra az orvosi bizottság előtt, ha a 2015-ös kérelem elutasításában az szerepel, hogy a felülvizsgálat ideje 2018. november hó?
Részlet a válaszából: […] A hatályos rendelkezések gyakorlatilag korlátozás nélkül lehetővé teszik az ügyfelek számára a kérelem benyújtását, függetlenül attól, hogy részesülnek-e már megváltozott munkaképességű személyek ellátásában, vagy sem. Az ellátásra való jogosultság megállapítása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 17.

Egyszemélyes kft. tagjának közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni egy egyszemélyes kft. tagja után abban az esetben, ha személyesen semmilyen formában nem működik közre a társaságban, az ügyvezetést pedig egy nem magánszemély tag látja el? A tag semmilyen biztosítási jogviszonnyal nem rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] A kft. természetes személy tagja a személyes közreműködés tekintetében három lehetőség közül választhat:– egyáltalán nem működik közre a társaságban, ami azt jelenti, hogy tagsága semmilyen társadalombiztosítási jogviszonyt sem hoz létre, és semmilyen járulékfizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 16.

Túlvont járulékok visszafizetése

Kérdés: Mi a teendője a foglalkoztatónak, illetve mit kell tennie a foglalkoztatottnak abban az esetben, ha tévedésből a járulékfizetési felső határ elérése után is történt járuléklevonás? Hogyan kaphatja vissza a munkavállaló a túlvont járulékokat? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha több különböző foglalkoztatónál történtek a levonások?
Részlet a válaszából: […] A foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) ajáru­lék­alapul szolgáló jövedelme, legfeljebb azonban az egy naptári naprameghatározott összeg naptári évre számított összege után fizeti meg(járulékfizetési felső határ).2011. évben a járulékfizetés felső határa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 11.

Foglalkoztatás alkalmi munkavállalói könyvvel

Kérdés: Mik a szabályai az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásnak, illetve milyen fizetési, valamint bejelentési kötelezettségek terhelik a vállalkozót ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztat azáltalános szabályok alapján is – az alkalmi munkavállalói könyvvel történőfoglalkoztatással összefüggésben az Art. 31. § (2) bekezdés 27. pontja szerintiadatokról bevallást (0808) kell teljesítenie. A 08T1041 jelű bejelentőtellenben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 8.

Egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy alkalmi munkavállalása

Kérdés: Milyen jelentési kötelezettsége van a munkáltatónak, illetve a munkavállalónak a Tbj-tv. 16. § (1) bekezdés a)-p) és s)-t) pontja alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy alkalmi munkavállalása esetén, illetve hogyan jelenti és fizeti meg a munkavállaló – vagy átvállalás esetén a munkáltató – a napi 145 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt egy félreértést kell tisztáznunk: az alkalmimunkavállalónak alapesetben nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékotfizetnie, csak akkor, ha ennek fizetésére egyébként is kötelezett. Az érintettdolgozó egészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 8.

Egészségügyi ellátás és a jogviszony-ellenőrzés

Kérdés: Hová fordulhat az ingyenes orvosi ellátás érdekében az a magánszemély, aki az orvosnál tudta meg, hogy nem jogosult egészségügyi ellátásra, de erről semmilyen hivatalos értesítést nem kapott az egészségbiztosítási pénztártól?
Részlet a válaszából: […] Egészségügyi szolgáltatásra az a belföldi személy jogosult,aki– biztosított (tehát biztosítási kötelezettséggel járójogviszonyban áll) vagy– a Tbj-tv. 16. §-a alapján – biztosítás híján – ismegilleti őt az egészségügyi szolgáltatás.Ez utóbbiak körébe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 20.

Eltartott nagykorú állampolgárok egészségügyi ellátása

Kérdés: Pontosan mely eltartott magánszemélyeknek, és milyen összegben kell járulékot fizetniük annak érdekében, hogy jogosultak legyenek az egészségügyi ellátásra?
Részlet a válaszából: […] Az állam nem fizet tovább az eltartott nagykorúakegészségügyi ellátásáért. 2007. április 1-jétől a minimálbér 9 százalékának megfelelőösszegű egészségügyi szolgáltatási járulék ellenében jogosultak az alapvetőtermészetbeni ellátásra.A Tbj-tv. 16. §-a az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 8.

Eltartott és eltartó

Kérdés: Ki lehet eltartó? Milyen szolgáltatásra jogosult az eltartott hozzátartozó, és milyen feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] Tévhitként él a köztudatban, hogy akinek taj-száma van, azmár biztosított, és jogosult az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére.Minden magyar állampolgár 18. életévének betöltése napjáig állampolgári jogonveheti igénybe az egészségügyi ellátást, azt követően,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 13.

Jogalap nélkül felvett ellátások

Kérdés: Hogyan téríttetheti meg a túlfolyósított ellátást egy általános kifizetőhelyet működtető cég, amelynél az utóbbi időben többször is előfordult ilyen hiba?
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv. 66. § (1) bekezdése értelmében a jogalap nélkülfelvett egészségbiztosítási pénzellátást, baleseti járadékot, balesetitáppénzt, illetve az utazási költségekhez nyújtott támogatást a magánszemélyabban az esetben köteles visszafizetni, ha erre a felvételtől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 19.

Kezdő egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie 2006. évre annak az egyéni vállalkozónak, aki 2006. szeptember 4-én váltotta ki vállalkozói igazolványát?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozói személyi jövedelemadót, vállalkozói osztalékalapjaután az Szja-tv. szerint előírt adót fizet), vagy az Szja-tv.-ben és azArt.-ben meghatározott feltételekkel az átalányadózás között.A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyénivállalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.
1
2