16 cikk rendezése:
1. cikk / 16 Özvegyi nyugdíjban részesülő beltag járulékai
Kérdés: Van-e, illetve az elmúlt években volt-e valamilyen járulékfizetési kötelezettsége egy betéti társaság 1954-ben született beltagjának, aki a cégben az ügyvezetői teendőket is ellátja? Az érintett tag a cégben személyesen nem működik közre (a tevékenységet egy részmunkaidős alkalmazott végzi), csak osztalékot vesz ki, és egyéb jogviszonnyal máshol sem rendelkezik. A beltag 8 éve özvegyi nyugdíjban részesül.
2. cikk / 16 Betéti társaság beltagjának jogviszonyai
Kérdés: Kell kötni külön munkaszerződést az ügyvezetésre egy betéti társaság beltagja részére abban az esetben, ha gyógyszerész munkakörben, heti 40 órás munkaviszonyban már dolgozik a cégben? Be kell jelenteni az ügyvezetést a 'T1041-es nyomtatványon?
3. cikk / 16 Ausztráliában dolgozó beltag jogviszonya
Kérdés: Meg kell fizetni a minimumjárulékokat egy nem működő betéti társaság ügyvezető beltagja után, aki jelenleg Ausztráliában dolgozik, amit a Nemzeti Egészségbiztosítási Pénztár felé be is jelentett?
4. cikk / 16 Beltag személyes közreműködése
Kérdés: Köteles személyesen közreműködni egy kisadózó betéti társaság beltagja a társaság tevékenységében annak ellenére, hogy a Ptk. nem tartalmaz ilyen jellegű előírást, vagy a cég akkor is jogszerűen működik, ha a beltag személyesen nem működik közre, és a személyes közreműködés csak a kültag(ok) részéről valósul meg? Be kell jelenteni a cégbíróság felé azt a tényt, hogy a beltag nem működik közre a társaság tevékenységében? Be kell jelenteni főállású vagy nem főállású kisadózóként a beltagot ebben az esetben? Van lehetőség önellenőrzésre abban az esetben, ha a társaság főállású kisadózóként bejelentette a beltagot, és fizeti utána a havi 50 ezer forintos tételes adót, de kiderül, hogy nem is kellett volna megtenni a bejelentést?
5. cikk / 16 Beltag munkaviszonya
Kérdés: Elláthatja feladatait heti 20 órás munkaviszonyban egy betéti társaság beltagja, és ha igen, akkor az ennek megfelelő minimálbér (50 750 forint) megfizetésével eleget tesz a járulékfizetési kötelezettségeinek? A beltag emellett egy kft. tagja, munkát nem végez, jövedelmet nem kap, járulékot nem fizet.
6. cikk / 16 Bt. beltagjának jogviszonya
Kérdés: Milyen jogviszonyban végezheti az üzletvezetői tevékenységét egy bt. üzletvezetésre egyedül jogosult beltagja, aki személyesen közreműködik a cég tevékenységében, és eddig volt egy heti 30 órás másik munkaviszonya is, amely most megszűnt? Bejelenthető heti 35 órás munkaviszonyban eladóként és heti 5 órára társas vállalkozóként, vagy mindenképpen társas vállalkozóként kell megfizetnie a járulékokat a garantált bérminimum után?
7. cikk / 16 Beltag jogviszonya
Kérdés: Részt vehet-e megbízási jogviszonyban a betéti társaság tevékenységében a beltag, aki a cég üzletvezetését munkaviszony keretében látja el, és ezenkívül máshol nem rendelkezik semmilyen jogviszonnyal? A társasági szerződés szerint sem a beltag, sem a kültag nem kötelezett személyes közreműködésre, de a beltag szeretne munkát végezni a cégben.
8. cikk / 16 Korengedményes nyugdíjban részesülő beltag
Kérdés: Lehet-e egy betéti társaság beltagja egy korengedményes nyugdíjban részesülő személy, aki más munkáltatótól ment nyugdíjba, illetve keletkezik-e valamilyen járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha nem részesül jövedelemben, és a társaságban a tényleges munkát a kültag végzi?
9. cikk / 16 Betéti társaság beltagjának jogviszonya
Kérdés: Elegendő-e a betéti társaságban heti 6 órás munkaviszony után megfizetni a járulékot a beltag után abban az esetben, ha van egy heti 30 órás munkaviszonya, és a társasági szerződésben benne van, hogy munkaviszonyban is dolgozhat, vagy mindenképpen a minimálbért kell figyelembe venni?
10. cikk / 16 Beltag jogviszonyának utólagos megállapítása
Kérdés: Egy betéti társaságnál beltagváltás történt 2003. november 27-én. A társaságnak egy beltagja van, aki a cégvezetésre jogosult. A beltag semmilyen más biztosítási jogviszonnyal nem rendelkezik. Az APEH vizsgálatot tartott a bt.-nél a biztosítási jogviszony megállapítása céljából. Mivel a társaság 2003. és 2005. évben nem tevékenykedett, ezért erre a két évre nem állapított meg biztosítási kötelezettséget a beltagnak, így járulékfizetést sem a minimálbér figyelembevételével. 2004. és 2006. évre a tényleges és személyes közreműködés létrejött a beltag részéről, ekkor a minimálbér alapulvételével megállapították a biztosítási jogviszonyt, és előírták a járulékfizetést. Helyes-e ez a gyakorlat az APEH részéről? Véleményem szerint a beltagnak a létrejött tagsági viszonya után – kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó főállású tagként – 2003. és 2005. évben is legalább a minimálbér figyelembevételével a járulékokat meg kellett volna fizetnie.
