Betéti társaság végelszámolója II.

Kérdés: Kell járulékot fizetnie a betéti társaságban a korábbi beltagnak, aki a 2022. szeptember 1-jén indult egyszerűsített végelszámolás végelszámolójaként ingyenesen végzi a tevékenységét, és mellette ugyanettől az időponttól indított egy új egyéni vállalkozást, amelyben a kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti közteherfizetést választotta? Módosítani kell a társasági szerződést abban az esetben, ha a vezető tisztségviselő munkaviszonyban látná el a tevékenységét? Végezhető a végelszámolói tevékenység heti 5 órás részmunkaidőben?
Részlet a válaszából: […] Az Ev-tv. 3. §-a (2) bekezdésének d) pontja kimondja, hogy nem lehet egyéni vállalkozó, aki egyéni cég tagja, vagy gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja. A 297/2022. Korm. rendelet azonban lehetővé teszi, hogy ha a legfeljebb 2022. augusztus 31-éig kisadózó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Végelszámoló jogállása

Kérdés: Helyesen járt el egy végelszámolás alatt álló betéti társaság abban az esetben, ha az egyéb jogviszonnyal nem rendelkező, nyugellátásban nem részesülő végelszámolójának, aki a társaság korábbi tagi jogviszonyban személyesen közreműködő beltagja, a végelszámolás kezdőnapjával megszüntette a biztosítási jogviszonyát? Az érintett végelszámoló díjazás nélkül, ingyen látja el a feladatait, és jelenleg saját maga után havonta megfizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
Részlet a válaszából: […] A Ctv. 98. §-ának (2) bekezdése szerint a végelszámolás kezdő időpontjában a cég vezető tisztségviselőjének megbízatása megszűnik, és ettől az időponttól a cég önálló képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselőjének a végelszámoló minősül. A Ctv. 99....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 9.

Betéti társaság és egyszemélyes kft. ügyvezetése

Kérdés: Működhet ügyvezető nélkül egy betéti társaság vagy egy egyszemélyes kft. abban az esetben, ha az ügyvezetést munkaviszony keretében ellátó egyedüli beltag, illetve a kft. egyetlen tagja szülési szabadságon és GYED-en van? Átadhatja a képviseleti jogosultságot meghatalmazással az ügyvezető a kültagnak, a könyvelőjének, az alkalmazottjának vagy esetleg valamelyik családtagjának? Kötelező a társasági szerződésben szerepeltetni, hogy az ügyvezető milyen jogviszonyban látja el a tevékenységét? A hatályos jogszabályok alapján a betéti társaság kültagja milyen esetekben lehet ügyvezető?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 3:156. §-a a kérdésben (látszólag) egyértelműen rendelkezik, rögzítve, hogy kültag nem lehet a társaság vezető tisztségviselője. Ám ez a szabály diszpozitív, ami azt jelenti, hogy a társasági szerződés ettől eltérhet, és kültagot is megjelölhet ügyvezetőnek....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 21.

Betéti társaság nyugdíjas végelszámolója

Kérdés: Felveheti egy összegben a megbízási díját a végelszámolás befejezése előtt a társaság végelszámolását végző nyugdíjas beltag, aki megbízási jogviszonyban végzi feladatait? Be lehet egy alkalommal vallani a '08-as bevallásban a megbízási díjat és járulékait?
Részlet a válaszából: […] A Ctv. 98. §-ának (2) bekezdése értelmében a végelszámolás kezdő időpontjában a cég vezető tisztségviselőjének megbízatása megszűnik. A végelszámolás kezdő időpontjától a cég önálló képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselőjének a végelszámoló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Kültag jogviszonya

Kérdés: Milyen szabályokat kell figyelembe venni egy betéti társaság kültagjának foglalkoztatása során? Kötelező ténylegesen közreműködnie a társaság tevékenységében?
Részlet a válaszából: […] A betéti társaság létesítésére irányuló társasági szerződéssel a társaság tagjai üzletszerű, közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget oly módon, hogy legalább egy tag (beltag) felelőssége a társasági vagyon által nem fedezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 21.

Beltag járulékfizetési kötelezettsége végelszámolás esetén

Kérdés: Kell-e járulékot fizetni egy végelszámolás alatt álló betéti társaság beltagja után, aki az eljárás kezdetéig, 2011. július 31-ig biztosított volt a társaságban, és azóta sincs máshol egyéb jogviszonya? A társaságnak a végelszámolás megkezdése óta nincs bevétele.
Részlet a válaszából: […]  Két eset lehetséges, vagy külső személy (nem bt.-tag), vagy- ami valószínűbb – a társaság beltagja lesz a végelszámoló. Az első esetben abeltag részéről a végelszámolás kezdő időpontjától a társaságban ténylegesszemélyes közreműködés nem történik, így a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 21.

Betéti társaság nyugdíjas beltagjának kötelezettségei

Kérdés: Milyen kötelezettségeket kellett volna teljesítenie annak az évekkel ezelőtt létesített betéti társaságnak, amelynek beltagja egy jelenleg 74 éves nyugdíjas, aki semmilyen jövedelmet nem vesz fel a társaságtól? A társaság néhány éve már az eva hatálya alá tartozik, de jelentős bevétele nincs, csak az evajogosultság fenntartása miatt nyújt kis összegű számlás szolgáltatást.
Részlet a válaszából: […] A kérdésből sajnos nem derül ki, hogy a betéti társaságáltal nyújtott "kis összegű számlás szolgáltatás" kinek a munkavégzése, vagymelyik tagjának a személyes közreműködése révén valósul meg. Tekintettel arra,hogy a járulékfizetési kötelezettség az érintett személy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 29.

Személyesen nem közreműködő beltag

Kérdés: Valóban nem kell-e járulékot fizetni egy büfét üzemeltető betéti társaság üzletvezetője után abban az esetben, ha a cég a téli időszakra bezár, alkalmazott nincs, jövedelemszerző tevékenység nem történik? Lehet-e ezt az időszakot kieső időként jelölni a 08-as bevallásban, mint munkavégzés alóli felmentést?
Részlet a válaszából: […] Az valóban igaz, hogy a betéti társaság tagja esetében – hanem munka- vagy megbízási jogviszony keretében tevékenykedik – a biztosítási ésa járulékfizetési kötelezettség a tényleges és személyes közreműködésikötelezettség kezdete napjától annak megszűnése napjáig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 10.

Beltag jogviszonyának utólagos megállapítása

Kérdés: Egy betéti társaságnál beltagváltás történt 2003. november 27-én. A társaságnak egy beltagja van, aki a cégvezetésre jogosult. A beltag semmilyen más biztosítási jogviszonnyal nem rendelkezik. Az APEH vizsgálatot tartott a bt.-nél a biztosítási jogviszony megállapítása céljából. Mivel a társaság 2003. és 2005. évben nem tevékenykedett, ezért erre a két évre nem állapított meg biztosítási kötelezettséget a beltagnak, így járulékfizetést sem a minimálbér figyelembevételével. 2004. és 2006. évre a tényleges és személyes közreműködés létrejött a beltag részéről, ekkor a minimálbér alapulvételével megállapították a biztosítási jogviszonyt, és előírták a járulékfizetést. Helyes-e ez a gyakorlat az APEH részéről? Véleményem szerint a beltagnak a létrejött tagsági viszonya után – kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó főállású tagként – 2003. és 2005. évben is legalább a minimálbér figyelembevételével a járulékokat meg kellett volna fizetnie.
Részlet a válaszából: […] Egyetértünk olvasónkkal, hiszen az adóhatóság ezzelellentmond saját maga a 2000/28. és 2000/134. adózási kérdésekben taglaltálláspontjának.A problémát az okozza, hogy az eljáró ellenőrvisszamenőlegesen alkalmazta az új Gt. 91. § (2) bekezdését, mely szerint nemminősül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 16.

Nem működő bt. nyugdíjas beltagjának közterhei

Kérdés: Meg kell-e fizetni a tételes egészségügyi hozzájárulást és az egészségügyi szolgáltatási járulékot egy betéti társaság nyugdíjas beltagja után akkor, ha a társaság nem működik, így a beltag sem részesül semmilyen díjazásban?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységet folytató tagja esetében a tényleges személyesközreműködési kötelezettség kezdete napjától annak megszűnése napjáig tart. Azúj Gt. 91. § (1) bekezdése alapján a társaság bármely tagja a társaságiszerződés rendelkezése vagy a többi taggal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 29.
1
2
3