SZÉP-kártya-juttatás két munkáltató esetén

Kérdés: Melyik munkaadónak kell megfizetni a keretösszegen felül adott juttatás utáni közterheket abban az esetben, ha egy munkavállaló párhuzamosan két munkáltatónál dolgozik, mindkettőnél kap SZÉP-kártya-juttatást, amelynek éves összege így meg fogja haladni a 450 ezer forintos rekreációs keretet? Az "A" munkáltató, amely a munkavállaló főállása, havi 20 ezer forintot, a "B" munkáltató pedig havi 25 ezer forintot utal a kártyára.
Részlet a válaszából: […] A SZÉP-kártyára a munkáltató által kedvezményes adózással adott béren kívüli juttatás összege több juttatótól származóan együttvéve sem haladhatja meg a rekreációs keretet, melynek összege 2024-ben éves szinten 450 ezer forint. A munkáltatónak az egyidejűleg több...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

SZÉP-kártyára utalt összeg közterhei

Kérdés: Hogyan kell bevallani és megfizetni a közterheket abban az esetben, ha a munkáltató havonta 45.000 forintot utal a dolgozói SZÉP-kártyájára, amelyből az időarányos rekreációs keret 37.500 forint béren kívüli juttatás, az e feletti 7500 forintos rész pedig egyes meghatározott juttatás? A béren kívüli juttatás után negyedévente, az egyes meghatározott juttatás után pedig havonta kell leróni a kötelezettségeket?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató által a magánszemély javára Széchenyi Pihenőkártyára utalt összeg a rekreációs keret összegéig béren kívüli juttatásnak, rekreációs kereten felüli összege egyes meghatározott juttatásnak minősül. Az éves rekreációs keret 450 ezer forint. Ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Kivaalap-kedvezmény

Kérdés: Csökkenthető a mentesített körbe tartozó kisvállalati adóalany vállalkozás adóalapja a megbízási jogviszonyban foglalkoztatottak megbízási díjával, vagy a rendelkezés kizárólag a munkaviszonyban dolgozók bérére terjed ki? A cég eseti és állandó megbízottakat is foglalkoztat, akik közül a kifizetett megbízási díjak alapján a legtöbben biztosítottak, és néhányan nem esnek biztosítási kötelezettség alá.
Részlet a válaszából: […] A 485/2020. Korm. rendelet 4. §-a valóban hatalmas kedvezményt nyújt a kisvállalati adóalanyoknak azzal, hogy a kedvezményezett tevékenységével összefüggésben a törvényben meghatározott mentesítő időszakra történő kisvállalati adókötelezettsége megállapításánál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 27.

Elmaradt cafeteriajuttatás kifizetése

Kérdés: Kifizetheti egy Kttv. hatálya alá tartozó munkáltató az előző években elmaradt cafeteriajuttatást az általa foglalkoztatott tisztviselőnek SZÉP kártyára történő utalással? Abban az esetben, ha igen, milyen járulék- és adóvonzata lesz a juttatásnak? A kifizetendő összeg, az idei összeggel együtt, meghaladja az éves keretösszeget.
Részlet a válaszából: […] ...vagy nem teljes adóévben fennálló jogviszony esetén időarányosan meghaladják a béren kívüli juttatásra meghatározott értékhatárt. Ugyancsak egyes más meghatározott juttatásként adózik az éves vagy a jogviszony fennállására tekintettel időarányosított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 10.

Cafeteria 2019

Kérdés: Milyen juttatások adhatók a cafeteria keretében, illetve milyen közterheket kell megfizetni az egyes juttatások után 2019-ben?
Részlet a válaszából: […] A 2019/5. Adózási kérdés részletesen bemutatja a cafeteriaelemek adózására vonatkozó szabályozást, ezért ezt az alábbiakban szó szerint idézzük:"Tájékoztató a cafeteria egyes juttatási elemeinek adózására vonatkozó szabályok változásáról [az Szja tv. 71. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 26.

Kártérítés munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a volt munkáltatónak abban az esetben, ha a munkaügyi bíróság ítélete szerint egyik munkavállalója munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, ezért elmaradt jövedelem címén 7?137?500 forint, cafeteriajuttatás címén 62?500 forint kártérítést kell fizetnie? A kártérítés összege pontosan megegyezett a munkavállaló 12 havi távolléti díjának összegével. Mi lesz a közterhek alapja ebben az esetben? A volt munkáltató a megítélt kártérítést nem fizette ki, a dolgozó végül végrehajtási eljárás keretében kapta meg a járandóságát.
Részlet a válaszából: […] A kérdésre választ találunk a Kúria Közigazgatási--Munkaügyi Kollégiumának (KMK) 3/2014. (III. 31.) számú véleményében. Ebben a KMK kifejti, hogy az elmaradt jövedelem tételeit a kereset szerinti jogcímenként kell vizsgálni, és ebből következően azt a bíróság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 11.

Oktatási intézmény által juttatott étel közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni abban az esetben, ha egy iskola saját döntése alapján ingyenesen ételt juttat a tanulóinak, illetve a tanárainak? Van különbség a diákoknak, illetve a tanároknak juttatott étel adójogi megítélése között? A tényleges beszerzési árat vagy a piaci árat kell figyelembe venni az esetleges közterhek megállapítása során? Az iskola jelenleg is bonyolítja a gyermekek étkeztetését úgy, hogy megveszi az ételt, és normál áron vagy a jogszabályi kedvezményekkel eladja a diákoknak.
Részlet a válaszából: […] A gyermekeknek biztosított étkezés adójogi megítélése egyszerű, mivel az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.6 pontja alapján adómentes jövedelem az ingyenesen vagy kedvezményesen a gyermeknek vagy rá tekintettel más magánszemélynek a Köznev-tv. alapján nem pénzben biztosított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 8.

Munkavállalói érdekképviseleti szervezet által adott juttatás adómentessége

Kérdés: Milyen feltételekkel adhatja adómentesen és kifizetői terhek nélkül a nem pénzben adott juttatást, illetve a pénzben adott támogatást a magánszemélynek egy munkavállalói érdekképviseleti szervezet?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 3.3 pontja értelmében a közcélú juttatások körében adómentesnek minősül – többek között – a munkavállalói érdekképviseleti szervezet által magánszemélynek nem pénzben adott juttatás értéke (ide nem értve az Szja-tv. szerint béren...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 27.

Cafeteriajogosultság

Kérdés: Jogszerű a cafeteriaszabályzatban a munkáltató azon rendelkezésre, mely szerint a cafeteria a próbaidő időtartamára és a felmondási időre nem jár? Amennyiben egy ilyen rendelkezés esetlegesen nem jogszerű, akkor elfogadható az a rendelkezés, amely szerint a próbaidő tartamára cafeteria nem jár, azonban a sikeres próbaidő leteltét követően a munkavállaló visszamenőlegesen megkapja a juttatásokat?
Részlet a válaszából: […] A cafeteria-rendszer célja a munkavállaló motiválása. A munkáltató szabadon eldöntheti, hogy a munkavállalónak milyen feltételek teljesülése esetén – munkakör, munkaidő, munkában töltött idő stb., ide nem értve az egyéni munkateljesítményt – ad juttatást a cafeteria...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 23.

SZÉP kártya lejárata

Kérdés: Visszaigényelheti a SZÉP kártyára utalt juttatás után befizetett közterheket a munkáltató abban az esetben, ha a munkavállaló nem használja fel a teljes összeget az utalvány lejártáig?
Részlet a válaszából: […] Erre a kérdésre a 2014/69. Adózási kérdés adja meg a pontos választ:"2014/69. Adózási kérdéstájékoztató a Széchenyi Pihenő Kártyán fel nem használt munkáltatóhoz visszautalt juttatások elszámolásáról[a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 2.
1
2