Minimálbér, garantált bérminimum

Kérdés: A minimálbér vagy a garantált bérminimum alkalmazandó egy általános irodai adminisztrátor munkakörben foglalkoztatott munkavállaló után abban az esetben, ha a munkavállaló semmilyen szakképzettséggel nem rendelkezik, csak az általános iskolát fejezte be? A minimálbér vagy a garantált bérminimum 30 százaléka alapján kell megfizetni a járulékokat 2020. július 1. után egy részmunkaidőben foglalkoztatott mérlegképes könyvelő munkavállaló után, aki egy másik cégben heti 36 órás munkaviszonyára tekintettel a garantált bérminimumot kapja? A munkavállaló részmunkaideje nem éri el a teljes munkaidő 30 százalékát. A dolgozó munkabéréből kell levonni a többletjárulékot abban az esetben, ha az egyébként nem éri el a minimumként meghatározott összeget az alacsony munkaidő miatt, vagy ez a munkáltató kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] A kormányrendelet úgy határozza meg a garantált bérminimum feltételét, hogy a legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére jár alapbérként a megállapított garantált bérminimum. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Bértámogatás

Kérdés: Hogyan számít bele a társadalombiztosítási ellátások alapjába a bértámogatás címén kapott díjazás, illetve az egyéni fejlesztőidőre járó díjazás? Figyelembe lehet-e venni a heti 36 órát elérő foglalkoztatás megállapításánál az egyéni fejlesztési időt?
Részlet a válaszából: […] A bértámogatás igénylésének egyik meghatározó feltétele, hogy a felek csökkentett munkaidőben állapodjanak meg, ami alapján az új munkaidőnek a korábbi munkaidő legalább 25 százalékát el kell érnie, de nem haladhatja meg annak 85 százalékát. Arra az esetre, ha a munkaadó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Versenytilalmi megállapodás egyszerűsített foglalkoztatottakkal

Kérdés: Köthet versenytilalmi megállapodást a munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatás keretében dolgozó munkavállalóival? A munkáltató speciális tevékenysége indokolttá teszi a megállapodást minden dolgozó esetében, akivel a cég kapcsolatba kerül. Milyen közterheket kell megfizetni az ilyen címen kifizetett juttatás után?
Részlet a válaszából: […] Az Efo-tv. 4. §-ának (1) bekezdése szerint az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszonyra az Mt. rendelkezéseit, valamint a kötelező legkisebb munkabérről és a garantált bérminimumról szóló külön jogszabály rendelkezéseit az Efo-tv.-ben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 26.

Munkabér-kifizetés egyszerűsített foglalkoztatás esetén

Kérdés: A mentesített keretösszeg számításakor mikor kell figyelembe venni az egyszerűsített foglalkoztatott részére az esedékesség évét követő évben kifizetett munkabért?
Részlet a válaszából: […] A mentesített keretösszeg tulajdonképpen az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevételnek az a része, amelynek eléréséig az egyszerűsített foglalkoztatottnak nem kell bevallást benyújtania. Az Efo-tv. 9. §-ának (2) bekezdése fogalmazza ezt meg, amely szerint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 29.

Nők kedvezményes nyugdíjában részesülő munkavállaló

Kérdés: Teljes jogú öregségi nyugdíjnak minősül a negyven év jogosultsági idő alapján nyugdíjba vonult nők ellátása? Figyelembe kell venni a kereseti korlátként a mindenkori minimálbér tizennyolcszorosát abban az esetben, ha egy cég részmunkaidőben szeretné foglalkoztatni a kedvezményes nyugdíjban részesülő nőt? Amennyiben van kereseti korlát, figyelembe kell venni a jutalom összegét a számításkor?
Részlet a válaszából: […] A negyven év jogosultsági idő alapján nyugdíjba vonult nők öregségi nyugellátása öregségi teljes nyugdíjnak minősül. Ami pedig a nők kedvezményes nyugdíja melletti keresőtevékenységet illeti, a jövedelemkorlátozás valóban él. Az öregségi nyugellátás mellett csak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Kiküldetésben lévő munkavállaló közterhei

Kérdés: Helyesen jár el az építőipari tevékenységet végző foglalkoztató azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik Ausztriában dolgoznak évi 183 napot meghaladó kiküldetésben, ahol ezért a cég adó­számot igényelt, és megfizeti a személyi jövedelem­adót az érintett munkavállalók után? A magyar­országi alapbér és a számfejtett napidíj kifizetése itthon történik, valamint Magyarországon kerül sor a társadalombiztosítási közterhek megfizetésére is a személyi alapbér után. A munkavállalók rendelkeznek A1-es nyomtatvánnyal. Hogyan kell eljárni azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik a 183 nap letelte előtt megszüntetik a munka­viszonyukat? Keletkezik pótlólagos bevallási, illetve befizetési kötelezettség ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...járulékot, a nyugdíjjárulékot megállapítani, és a biztosítottat terhelő járulékot levonni. A megállapított tárgyhavi járulékot az Art. 31. §-ának (2) bekezdésében és 2. számú mellékletében meghatározottak szerint kell a tárgyhónapot követő hónap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 15.

USA-ba kirendelt munkavállaló közterhei

Kérdés: Hogyan kell levonni a közterheket annak a kirendelt munkavállalónak az esetében, aki 2011. augusztus 19-től 2012. augusztus 18-ig az Amerikai Egyesült Államokban, az ottani leányvállalatnál végzi a munkáját, és a fizetését itthonról kapja? Tavaly Magyarországon fizette meg az adót és a járulékokat, de ebben az évben az USA-ban adózik. Adóelőleget jelenleg nem vonnak tőle, de 18,5 százalék járulékot igen. Helyes-e ez az eljárás? Hogyan változik abban az esetben, ha októberig maradnia kellene?
Részlet a válaszából: […]  Az Amerikai Egyesült Államokkal hazánknak egyelőre nincsszociálpolitikai megállapodása, így az oda kiküldött munkavállalók az általánosszabályok szerint biztosítottak Magyarországon. Ennek megfelelően az USA-bakirendelt munkavállalóra Magyarországon terjed ki a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 8.

Kiküldött munkavállaló közterhei

Kérdés: Hogyan kell megállapítani az adófizetési kötelezettséget abban az esetben, ha egy magyar cég szerződést köt egy EU-tagállamban bejegyzett külföldi társasággal, amelynek keretében 18 hónapra németországi munkára küldi az egyik alkalmazottját? A munkavállaló havi bruttó munkabére 350 000 forint, a napidíja pedig 85 euró. A társaság havi 500 euróért bérel egy lakást a munkavállalójának, aki havonta egyszer utazik haza.
Részlet a válaszából: […] A válasz azzal a vélelemmel készült, hogy az érintett,külföldi kiküldetésben lévő munkavállaló belföldi (magyar) illetőségű.(Külföldi illetőségű munkavállalóra eltérő szabályok vonatkoznak.) Az Szja-tv. 2. § (4) bekezdése szerint a belföldi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Alkalmi munkavállaló jogorvoslati lehetőségei

Kérdés: Kihez fordulhat jogorvoslatért az a 17 éves gimnáziumi tanuló, aki március-május hónapokban alkalmi munkavállalói kiskönyvvel dolgozott, de a május havi fizetésének csak a töredékét kapta meg, mert a foglalkoztató szerint kárt okozott? A munkavállaló nem ismeri el a károkozást. A dolgozó és a foglalkoztató között munkaszerződés nem jött létre, csak egy emlékeztetőt írt alá a munkavállaló.
Részlet a válaszából: […] A fenti ügyben először is azt kellene tisztázni, hogy amunkaviszony hogyan létesült. Arról van szó a feltett kérdésben, hogymunkaszerződést nem kötöttek, de alkalmi munkavállalói kiskönyvvel történt afoglalkoztatás. Mivel a kérdés feltevője az emlékeztető tartalmát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 28.

Amerikai és angol állampolgárok biztosítása

Kérdés: Milyen engedélyek alapján foglalkoztathatja egy 100 százalékos magyar tulajdonban lévő nyelviskolát működtető gazdasági társaság munkáltató az angol és amerikai állampolgárságú nyelvtanárait? Biztosítottá válnak-e valamilyen államközi vagy egyéb egyezmény alapján? Milyen közterheket kell megfizetni a részükre kifizetett jövedelem után, illetve kell-e utánuk tételes vagy százalékos ehót fizetni? A magyarországi tartózkodás munkáltató által átvállalt költségeinek van-e adózási, társadalombiztosítási terhe?
Részlet a válaszából: […] ...megfelelően a megállapított, levonttársadalombiztosítási, egészségbiztosítási járulékot és a nyugdíjjárulékot(tagdíjat) az Art. 31. §-ának (2) bekezdésében, és a 2. számú mellékletbenrészletezettek szerint kell a tárgyhónapot követő hónap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 30.
1
2