Munkavállalói érdekképviseleti szervezet által adott juttatás adómentessége

Kérdés: Milyen feltételekkel adhatja adómentesen és kifizetői terhek nélkül a nem pénzben adott juttatást, illetve a pénzben adott támogatást a magánszemélynek egy munkavállalói érdekképviseleti szervezet?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 3.3 pontja értelmében a közcélú juttatások körében adómentesnek minősül – többek között – a munkavállalói érdekképviseleti szervezet által magánszemélynek nem pénzben adott juttatás értéke (ide nem értve az Szja-tv. szerint béren...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 27.

Egyházközség kifizetései

Kérdés: Fizethet-e havi rendszerességgel adómentes szociális segélyt egy filiaként működő katolikus egyházközség egyik hívének, akinek a rászorultságát az illetékes önkormányzat igazolta, de a lakóhelye nem az egyházközségben, hanem az anyaegyház székhelyén van? Milyen jogviszonyban foglalkoztathatja az egyházközség a szentmisén részt vevő kántori teendőket ellátó személyeket, akik rendelkeznek egyéb jogvi­szonnyal, és alkalmanként kapják meg a járandóságukat? Kifizethető-e adómentesen a részükre járó jövedelem?
Részlet a válaszából: […]  Az első kérdés eldöntéséhez nézzük meg közelebbről azSzja-tv. vonatkozó szabályait. Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 1.3. pontjaszerint adómentes az egyház és az egyházi karitatív szervezetek által nyújtottszociális segély. Az Szja-tv. 3. §-ának 39. pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 10.

Egyházközség dolgozójának jogállása

Kérdés: Egy egyházközség ez ideig nem foglalkoztatott alkalmazottat, a sekrestyési teendőket ellátó személyt a hívek közvetlenül honorálták. Február 1-jétől azonban felmerült egy nyugdíjas személy félállásban történő alkalmazása. Adó-, illetve járulékköteles-e a dolgozó javadalmazása, tekintve hogy annak forrása – noha a kifizetése az egyházközségen keresztül történik – továbbra is a hívek adományaiból származik?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 4.8. pontja értelmébenadómentes bevételnek minősül az egyházi személynek egyházi szertartásért vagyegyházi szolgálatért magánszemély által közvetlenül vagy közvetve – ígykülönösen perselypénz, egyházfenntartói járulék vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 7.

Személyi jövedelemadózás 2005. évi változásai

Kérdés: 2005. évben melyek a személyi jövedelemadót érintő legfontosabb változások?
Részlet a válaszából: […] A könnyebb érthetőség kedvéért címszavakba szedtük aszemélyi jövedelemadózást érintő lényeges és kevésbé lényeges változásokat.AdótáblaA személyi jövedelemadót érintő legfontosabb változás, hogyaz adótábla kétkulcsossá válik. A 26 százalékos (eddig középső)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 25.

Egyházi személy közterhei

Kérdés: Milyen társadalombiztosítási és adófizetési kötelezettség áll fenn az egyházi személyek (lelkészek) tekintetében, és mi az alapja a fizetendő járulékoknak? Az egyházat mint foglalkoztatót terheli-e tételes eho-fizetési kötelezettség a lelkészek után? Különbözik-e az egyház tevékenységében egyházi és világi alkalmazottként résztvevők társadalombiztosítási helyzete?
Részlet a válaszából: […] ...egyházi személynek, illetőlegszerzetesrend tagjának tekinteni, akit az egyház belső törvényeiben ésszabályzataiban annak minősít. Az Art. szerint az egyházi személytmunkaviszonyban állónak kell tekinteni.Az egyházi személyek részére kifizetett járandóság,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 25.

Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári tagdíj

Kérdés: Amennyiben a munkáltató úgy határoz, hogy a munkavállalója javára önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetéseket teljesít, akkor minden munkavállalója számára kell fizetnie, vagy lehetséges csak egyes munkavállalóknak? Ha mindenkinek fizetni kell, lehet különböző összeg, vagy a hozzájárulásnak egységesnek kell lennie? Mi minősül adománynak? Felveheti-e a munkavállaló egy összegben? Milyen gyakorisággal lehet adni? Milyen adó-, illetve járulékkötelezettség terheli? Azonosnak kell-e lenniük az egyes munkavállalóknak adott összegeknek?
Részlet a válaszából: […] ...– korcsoportonként egységesen – felfelé eltérhet azon alkalmazottai tekintetében, akik 15 éven belül betöltik a nyugdíjkorhatárt. Amennyiben a tag azt a munkáltatótól írásban kéri, a munkáltató a kérelmező tag javára vállalt munkáltatói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.