Megváltozott munkaképességű személy szociálishozzájárulásiadó- kedvezménye

Kérdés: Milyen teendői vannak annak a múlt hónap végéig rehabilitációs ellátásban részesült személynek, aki az ellátás mellett napi 8 órás munkaviszonyban dolgozott a saját kft.-jében, de most megtudta, hogy csak napi 4 órában tehette volna ezt? Milyen szankcióra számíthat a dolgozó, illetve a munkaadó egy esetleges ellenőrzés esetén? Hogyan kell eljárni a vele kapcsolatban igénybe vett szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel? Igénybe vehető utána a 100 százalékos szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény, ha 2016. május 10-től rokkantsági ellátásban fog részesülni, és a minimálbér 150 százaléka alatt lesz a bruttó bére? Beleszámít a jövedelemkorlátba az osztalék, valamint a lakás bérbeadásából származó jövedelem?
Részlet a válaszából: […] A 2011. évi CXCI. tv. 7. §-ának (4) bekezdése a rehabilitációs ellátásban részesülő személy keresőtevékenységével összefüggésben egyértelműen fogalmaz, miszerint az ellátás folyósítását szüneteltetni kell arra az időtartamra, amikor az ellátott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 10.

Ügyvezető szociálishozzájárulásiadó-kedvezménye

Kérdés: Jár a 27 százalékos kedvezmény egy kft. rehabilitációs kártyával rendelkező ügyvezetője után, ha ő egyben többségi tulajdonosa a cégnek, vagy csak alkalmazottak foglalkoztatása után jár a kedvezmény?
Részlet a válaszából: […] A rehabilitációs kártyával rendelkező személy után szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt csak az adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyára tekintettel vehet igénybe a kifizető a Pf-tv. 16/B. §-a alapján.Amennyiben tehát az említett ügyvezető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 22.

Megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatása

Kérdés: Alkalmazható napi 4 órát meghaladó munkaviszonyban egy rehabilitációs kártyával rendelkező személy abban az esetben, ha lemond a járadékáról? Figyelembe vehető továbbra is megváltozott munkaképességű munkavállalóként ez a dolgozó, illetve igénybe veheti a munkáltató a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A Pf-tv. 16/A. §-ának (1) bekezdése értelmében rehabilitációs kártyára az a megváltozott munkaképességű személy jogosult, akinek a rehabilitációs hatóság által végzett komplex minősítés szerint – foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 10.

Szociálishozzájárulásiadó- kedvezmények 2015

Kérdés: Hogyan változtak a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető kedvezményekre vonatkozó szabályok 2015-ben?
Részlet a válaszából: […] A NAV által 2015. január 9-én kiadott tájékoztató pontos választ ad erre a kérdésre:"Tájékoztató a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető kedvezmények változásárólAz egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 3.

Szociálishozzájárulásiadó- kedvezmény GYET-ben részesülő munkavállaló után

Kérdés: Meghosszabbodik két évvel a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményre jogosultság, vagy csak a GYET melletti munkavégzés kezdetétől számított 45 hónapig tart annak a munkavállalónak az esetében, aki 3 kiskorú gyermeket nevel, 2011. március 5-től gyermeknevelési támogatásban részesül, 2011. március 6-tól napi 4 órás munka­viszonyban áll a munkáltatónál, aki 2013. január 1-jétől a Magyar Államkincstár igazolása alapján érvényesítette a kedvezményt?
A gyermekek születési ideje 1997. 11. hó, 2002. 09. hó és 2008. 03. hó, mindhárom gyermek közoktatási intézmény nappali tagozatán tanul, és a Kincstár 2014-ben kiadott igazolása szerint az anya három gyermek után jogosult családi pótlékra.
Részlet a válaszából: […] A gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt (vagy folyósításának megszűnését követően) adókötelezettséget eredményező munkaviszonyban álló személyt foglalkoztató kifizető az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő szociális hozzájárulási adóból adókedvezményt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 16.

Szociálishozzájárulásiadó- kedvezmény

Kérdés: Kell igazolást kérni a NAV-tól abban az esetben, ha a munkáltató egy 25 év alatti pályakezdő munkavállalót vesz fel a céghez, vagy a 14,5 százalékos szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény automatikusan igénybe vehető?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben két különböző szociálishozzájárulásadó-kedvezményről van szó.Az utóbb említett, a bruttó munkabér, de maximum havi 100 ezer forint 14,5 százalékának megfelelő, a 2011. évi CLVI. tv. 462/B. §-ának (3) bekezdése szerinti adókedvezmény a 25 év alatti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 25.

Szociálishozzájárulásiadó- kedvezmény időtartama

Kérdés: Igénybe veheti az egyéni vállalkozó a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt az után a munkavállaló után, akinek a gyermeke 4 éves múlt, és a GYES lejártát követően fél évet dolgozott egy cégnél, azután három hónapig munkanélküli volt, és most helyezkedik el a vállalkozónál, vagy kizáró ok, hogy korábban egy másik munkáltató már igénybe vette az adókedvezményt? Amennyiben igen, mennyi időre jogosult a kedvezményre az egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük a kedvezmény időtartamával, előrebocsátva, hogy a pontos dátumok ismeretének híján csak hozzávetőleges időpontokat tudunk rögzíteni.A 2011. évi CLVI. tv. 462/D. §-ának (4) bekezdése a kedvezmény időtartamára vonatkozóan két korlátot szab. E szerint a kedvezmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 21.

Szociálishozzájárulásiadó- kedvezmény két munkáltató esetén

Kérdés: Igénybe veheti mindkét munkáltató a GYED, GYES, illetve GYET után visszatérő munkavállalók foglalkoztatása esetén járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt abban az esetben, ha a munkavállaló az egyik cégnél napi 8 órában, a másiknál pedig napi 2 órában dolgozik?
Részlet a válaszából: […] A 2011. évi CLVI. tv. nem tartalmaz semmilyen korlátozást a szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény igénybevételére vonatkozóan, mint ahogy az adó megfizetésére sem. Tehát ha valakinek kettő vagy több jogviszonya van, mindegyik munkáltatónak meg kell fizetnie az adót, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 4.

Munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény

Kérdés: Igénybe veheti-e a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezményt az a társaság, amelyik 2012-ben alakult, illetve a 2013-ban belépő új dolgozók esetében az a vállalkozás, amelyik 2012-ben valamennyi dolgozója esetében végrehajtotta a bérkompenzációt?
Részlet a válaszából: […] Igen, a munkabérek nettó megőrzésével összefüggő szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt igénybe veheti a kérdésben említett vállalkozás. Ennek magyarázata, hogy a 2011. évi CLVI. tv. 460. § (6) bekezdése b) pontjának bb) alpontja szerint a kedvezmény 2013-ban történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 30.

Munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény másodállású munkavállaló esetében

Kérdés: Igénybe veheti a munkáltató a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezményt az után a másodállású munkavállalója után, akinek a munkabére nem éri el a havi 135 000 forintot, a főállású jövedelme azonban meghaladja ezt az összeget?
Részlet a válaszából: […] Az elvárt béremeléssel kapcsolatos szociálishozzájárulásiadó-kedvezményre – ráadásul immár a szociális hozzájárulási adóról szóló 2011. évi CLVI. törvény 460. §-ának (1) bekezdésében meghatározott, elvárt béremelésre vonatkozó feltételek teljesítése nélkül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 16.