Középiskolai tanár nyugdíjazása

Kérdés:

Megtudható valamilyen módon a társadalombiztosítási szervtől a nyugdíjazás pontos dátuma annak a középiskolai tanárnak az esetében, aki számításai szerint 2024. május 7-én szerzi meg a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időt, de nem biztos az időpontban? Az adategyeztetési eljárás során ezt az időpontot nem közölte a nyugdíjbiztosítási szerv. Dolgozhat tovább a nyugdíjazás után úgy, hogy megkapja az illetményét és a nyugellátását is? Amennyiben igen, akkor meg kell szüntetnie a közalkalmazotti (2024. január 1-jétől köznevelési) jogviszonyát a nyugdíjba vonulásra tekintettel, vagy folyamatosan megmaradhat a jogviszonya? Megköthető előre a munkáltatóval a megállapodás, hogy a nyugdíjazása miatti jogviszony megszűnése napját követő nappal folyamatosan dolgozik majd tovább? Mi lesz a nyugdíj számításának alapja ebben az esetben?

Részlet a válaszából: […] Akár kérelemre, akár hivatalból indult az adategyeztetési eljárás, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv első intézkedése az, hogy az ügyfél részére megküldi a kimutatást, amely a nyugdíjbiztosítási hatósági nyilvántartásban megtalálható, a nyugdíjjogosultsághoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 24.

Nyugdíj összegének emelése

Kérdés:

Van valamilyen lehetőség az öregségi nyugdíj összegének növelésére, ha az egyedülálló nyugdíjas személynek nincsenek gyermekei, illetve rokonai, és nem tud megélni a jelenlegi ellátásából?

Részlet a válaszából: […] A nyugdíjtörvény nem ad sok lehetőséget a már megállapított öregségi nyugdíj összegének emelésére. A már megállapított nyugdíj összegét havi szinten az évenkénti rendszeres és kiegészítő nyugdíjemelés, a kivételes nyugdíjemelés növeli.Rendszeres nyugdíjemelésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 22.

Időskorúak járadékában részesülő munkavállaló

Kérdés:

Kell társadalombiztosítási járulékot vonni egy kft. újonnan belépett munkavállalójától abban az esetben, ha időskorúak járadékában részesül?

Részlet a válaszából: […] Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott szociális támogatás.A Szoc-tv. 32/B. szakasza alapján a járási hivatal időskorúak járadékát annak a személynek állapítja meg, akia) a reá irányadó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 18.

Szociális szövetkezet ügyvezetője

Kérdés: Van elvárt járulékfizetés abban az esetben, ha egy szociális szövetkezet ügyvezetői feladatokat ellátó tagja munkaviszony keretében közreműködött a szövetkezet tevékenységében is, de ez a munkaviszony megszűnt, és a 'T1041-es nyomtatványon kijelentésre került? Az ügyvezetői teendők ellátásáért jövedelemkifizetésre nem kerül sor.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 6. §-ának (2) bekezdése értelmében a szociális szövetkezet vezető tisztségviselője munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végzőnek minősül. Ez a hatályos jogszabályok alapján azt jelenti, hogy a szociális szövetkezetnek csak akkor keletkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.

Felmondási védelem

Kérdés: Mikor nem lehet felmondást közölni a munkavállalóval? Milyen felmondási védelmek léteznek?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel a munkaviszony hierarchikus jellegére, az Mt. a munkavállalók és a munkáltatók közötti pozícióbeli egyensúly-eltolódást azzal is törekszik ellensúlyozni, hogy egyes különleges helyzetben lévő munkavállalók részére egyfajta védelmet nyújt az elbocsátásokkal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

Csoportos létszámcsökkentés

Kérdés: Mikor minősül több munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése csoportos létszámcsökkentésnek? Milyen szabályok vonatkoznak erre?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 71. §-ának (1) bekezdése alapján csoportos létszámcsökkentésnek minősül, ha a munkáltató a döntést megelőző fél évre számított átlagos statisztikai létszám szerint húsznál több és száznál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább tíz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 11.

Német állampolgár ügyvezető

Kérdés: Német állampolgár magánszemély megbízási jogviszony keretében ügyvezetőként történő foglalkoztatása mellett mire figyeljen az a kettő nem kapcsolt viszonyban álló magyarországi társas vállalkozás, akik nem rendelkeznek külföldön telephellyel? A német ügyvezető Magyarországon lakcímmel nem rendelkezik, állandó lakóhelye és a létérdek központja Németországban van. Németországban nem rendelkezik állami egészségbiztosítással, csak magánnal, jövedelmet csak a kettő magyarországi székhelyű vállalkozás juttat részére, mindketten a minimálbér összegét többszörösen meghaladó összegben. A német ügyvezető tevékenységét a magyarországi jelenlétén túl az Unió területén több országból el tudja látni home office keretében, de egyik országban sem tölt 183 napot. Van valamilyen kötelezettsége a német állampolgárnak annak nyilvántartására, hogy az egyes országok területén milyen mértékű munkavégzés történt részéről? A1-es igazolás hiányában a magyar munkáltatókat milyen adók és járulékok terhelik? Van jelentősége annak, hogy az önálló jogkörű német ügyvezető egyedül vagy más, szintén önálló jogkörrel rendelkező magyar állampolgár ügyvezető mellett látja el tevékenységét?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt kezdjük az adózással. A kérdésben említett körülmények alapján – a német-magyar kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény (2011. évi LXXXIV. tv.) 14. cikkének előírásait figyelembe véve – a kapott jövedelem után az adófizetési kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Kivételes nyugellátás-emelés és egyszeri segély

Kérdés: Milyen támogatást tud igénybe venni az az egyedül élő nyugdíjas személy, aki a folyamatos áremelkedések miatt előreláthatóan nem tud majd megélni a nyugdíjából?
Részlet a válaszából: […] Az alacsony összegű öregségi és özvegyi nyugdíjban, valamint az árvaellátásban részesülő személy élethelyzetén a kivételes nyugellátás-emelés, illetve az egyszeri segély segíthet.A kivételes nyugdíjemelés annak az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött nyugdíjasnak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Praxisjog átruházása

Kérdés: Kell szociális hozzájárulási adót fizetnie egy nyugdíjas orvosnak a praxisjog átruházásából származó jövedelme után?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 28. §-ának (6) bekezdése értelmében egyéb jövedelemnek minősül az önálló orvosi tevékenység-ről szóló törvény szerinti praxisjog átruházásából származó bevételnek a korábban értékcsökkenési leírás címén költségként el nem számolt szerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 12.

Társadalombiztosítási megállapodások

Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak 2022-ben a társadalombiztosítási ellátásokkal kapcsolatos megállapodáskötés díjaira?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 48. §-a alapján megállapodást köthet a nyug-ellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából az a belföldi nagykorú személy, aki nem saját jogú nyugdíjas, és biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban nem áll,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 12.
1
2
3
9