Cukorbeteg munkavállaló kedvezménye

Kérdés:

Kérdés: Valóban jogosultak magasabb bérbesorolásra azok a munkavállalók, akik szövődményes cukorbetegként munkát végeznek? Amennyiben igen, milyen jogszabályok alapján? Milyen igazolást fogadhat el a munkáltató ebben az esetben? Egy cég munkavállalói az interneten olvastak a jogosultságról, és erre hivatkozva kérték a béremelést.

Részlet a válaszából: […] A cukorbetegséggel élők nehéz helyzetét valóban méltányolja az Szja-tv., ezért bizonyos esetekben lehetőséget nyújt adókedvezmény érvényesítésére, a magasabb bérbesorolásra való jogosultság azonban valószínűleg egy téves információ, amely helytelenül található meg az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 17.

Magyar munkavállaló külföldi munkavégzése

Kérdés: Milyen összegű bért kell számfejteni a magyar munkavállaló részére abban az esetben, ha a magyar foglalkoztatója által elvállalt munkát Ausztriában kell elvégeznie? Be kell jelenteni a külföldi munkavállalást?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban utalnunk kell arra, hogy az európai uniós országokat érintő kiküldetésekre (posting) vonatkoznak a kiküldetésről szóló 96/71/EK irányelv (Kiküldetési Irányelv), valamint az annak végrehajtásáról szóló 2014/67/EU irányelv előírásai. A Kiküldetési Irányelv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 20.

Külföldi ügyvezető járulékai

Kérdés: Hogyan kell eljárni a külföldi ügyvezetők esetében, ha nem tartózkodnak Magyarországon, de tagjai a társaságnak, és nem tudnak egyéb jogviszonyt igazolni? Mi a különbség az uniós és a harmadik állam polgárai között?
Részlet a válaszából: […]  Ebből a szempontból különbséget kell tennünk:a) EGT-tagállam,b) nemzetközi (szociálpolitikai vagy szociális biztonsági)egyezménnyel érintett állam ésc) harmadik állampolgára között.Az a) pont alatti esetre társadalombiztosítási szabályainkata közösségi rendeletek, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 13.

Kiküldetés idejének meghosszabbítása

Kérdés: Van-e valamilyen tennivalója a kiküldő foglalkoztatónak abban az esetben, ha kiküldött munkavállalóinak 12 hónapos kiküldetési ideje hamarosan lejár, de szeretnék 24 hónapra meghosszabbítani? A cég úgy értesült, hogy megváltoztak az erre vonatkozó rendelkezések.
Részlet a válaszából: […] Valóban az eddigi 1408/71/EGK rendeletet május 1-jétől újkoordinációs rendelet, a 883/04/EK rendelet váltotta fel. (Csak közbevetőlegjegyezzük meg, hogy a korábbi rendelet is tovább alkalmazandó Izland, Norvégia,Liechtenstein és Svájc esetében.) Az új rendelet valóban 24...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 10.

Kiküldetés igazolásának szabályai

Kérdés: Milyen szabályokat kell alkalmaznia annak a cégnek, amely 2010. július hónaptól Hollandiában létesített telephelyére küldi a dolgozók egy részét munkavégzésre, melynek időtartama előreláthatólag fél, illetőleg egy év lesz? A cég értesülései szerint megváltoztak a kiküldetés igazolásának szabályai, és szeretnék, ha a dolgozóik kiküldetését a hollandiai hatóságok is elfogadnák.
Részlet a válaszából: […] Olvasónk jól értesült, ugyanis 2010. május 1-jétől valóbanjelentősen módosultak az ún. közösségi koordináció szabályai. Ekkortól az1408/71/EGK rendeletet felváltotta a 883/04/EK rendelet a végrehajtásárakiadott 987/2009/EK rendelettel együtt, melyek a korábbiaktól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 20.

Külföldi anyavállalat dolgozóinak magyarországi kirendelése

Kérdés: Jogosan járt-e el az APEH az alábbi esetben? Egy németországi anyavállalat dolgozói kirendelés keretében végeztek munkát egy magyar leányvállalatnál 2006-ban. A cég ezek után a – többségében török állampolgárságú – dolgozók után Magyarországon járulékot és adót nem fizetett, mert azt az anyacég fizette be Németországban. Magyarországon a kirendelt külföldi munkavállalók díjazásban nem részesültek, munkabérüket közvetlenül az anyacégtől kapták, aki azt a németországi folyószámlájukra utalta. A dolgozók bérét és egyéb költségeket az anyacég a magyar leányvállalatnak kiszámlázta. Az APEH-ellenőrzés arra hivatkozva, hogy a munkavállalók nem rendelkeztek E101-es igazolással, illetve hogy a német-magyar szociális egyezmény 6. és 7. cikkei alapján a dolgozókra a magyar jogszabályokat kell alkalmazni, a magyar céget akarja a kirendelt munkavállalók után járulékfizetésre kötelezni.
Részlet a válaszából: […] A kérdés eldöntésénél főszerepet játszik az a körülmény,hogy a Németországból kirendelt munkavállalók munkaszerződésében a felek melyikország (Németország vagy Magyarország) jogát kötötték ki. Mivel errevonatkozóan kérdezőnk információval nem szolgált, mindkét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 29.

Romániában is foglalkoztatott magyar állampolgár biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Melyik államban lesz biztosított az a magyar állampolgár, aki Romániában áll határozott idejű munkaviszonyban 2008. december 1-jétől 2010. november 31-ig havi 150 000 forint munkabérért, de 2010. február 17-től Magyarországon is ellátja egy cég ügyvezetői teendőit havi 470 000 forint tiszteletdíj ellenében? A dolgozó Romániában is rendelkezik állandó lakóhellyel.
Részlet a válaszából: […] A vázolt esetben – figyelembe véve az EGT idevágó szabályait- a munkavállalóra Romániában terjed ki a biztosítás.Magyarországon fennálló jogviszonyában ez alapján – aromániai E101-es igazolás bemutatásával – nem terjed ki rá a biztosítás, ígytiszteletdíja után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Kirendelés külföldi leányvállalathoz

Kérdés: Mentesül-e a magyarországi járulékfizetés alól az a magyarországi székhelyű cég, amelyik munkavállalóját franciaországi leányvállalatához küldi ki dolgozni 3 vagy 4 heti munkavégzésre, és Franciaországban végzett munkája után a dolgozó ott részesül munkabérben?
Részlet a válaszából: […] Kirendelésnek minősül, ha a munkavállalót a munkáltatókközött létrejött megállapodás alapján, más munkáltatónál – külföldön – történőmunkavégzésre is kötelezi a munkáltató. Ennek feltétele, hogy a munkavállalókirendelésére ellenszolgáltatás nélkül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 9.

Olasz állampolgárságú beltag közterhei

Kérdés: Keletkezik-e járulék- vagy eho-fizetési kötelezettség egy kizárólag olasz tulajdonosokkal működő magyarországi betéti társaság üzletvezetésre jogosult olasz állampolgárságú beltagja után, aki Olaszországban rendelkezik biztosítással?
Részlet a válaszából: […] Két okból sem keletkezik az olasz állampolgárságú beltagután Magyarországon járulékfizetési kötelezettség. Az egyik ok, hogy az EUkoordinációs szabályai alapján az uniós polgár csak egy tagállamban válhatbiztosítottá. Amennyiben az üzletvezetésre jogosult beltag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 7.

Magyar kft. olaszországi fióktelepén dolgozó munkavállalók közterhei

Kérdés: A magyar vagy az olasz törvények alapján kell-e bejelenteni egy magyarországi székhellyel bejegyzett kft. Olaszországban létesített fióktelepének magyar állampolgárságú munkavállalóit? A dolgozók a kft. és az olasz cég között kötött vállalkozási szerződés alapján végeznének munkát Olaszországban.
Részlet a válaszából: […] Magyarország 2004. május 1-jei uniós csatlakozása óta aközösségi jog hatálya alá tartozik. Társadalombiztosítási szempontból ez aztjelenti, hogy a magyar munkavállalók Közösségen belüli munkavégzése esetén az1408/71/EGK rendelet szabályait kötelezően alkalmazni kell. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 16.
1
2
3
4