Betéti társaság végelszámolója I.

Kérdés: Lehet egy betéti társaság végelszámolója egy olyan beltag, aki a végelszámolás kezdetétől egyéni vállalkozóvá is vált? Milyen fizetési kötelezettség keletkezik a végelszámoló után, akinek ezen túlmenően van egy kft.-je is, melyben ügyvezetőként társas vállalkozó, és végelszámolóként nem vesz fel jövedelmet? Mentesülhet a minimumjárulék-fizetési kötelezettség alól átalányadózó egyéni vállalkozóként az érintett személy, abban az esetben, ha a kft.-ben megfizeti a minimumjárulékokat?
Részlet a válaszából: […] Igen, bt.-beltagsága ellenére lehet egyéni vállalkozó a végelszámoló. Ezt a 297/2022. Korm. rendelet 4. §-ának (1) bekezdése egyszerűsített végelszámolás választása esetén teszi lehetővé, feltéve, ha a legfeljebb 2022. augusztus 31-éig kisadózó vállalkozások tételes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkező társas vállalkozó szakképzési hozzájárulása

Kérdés: Kell szakképzési hozzájárulást fizetnie a társas vállalkozásnak a heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkező tagja után? A kérdést az teszi indokolttá, hogy az egyéni vállalkozó saját maga után nem köteles ezt a közterhet fizetni. Amennyiben mégis, akkor mi az alapja?
Részlet a válaszából: […] A Szakhoz-tv. 2. §-ának (1) bekezdése alapján a társas vállalkozások közül a gazdasági társaságnak minősülő formációk, az ügyvédi iroda, végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, szabadalmi ügyvivői iroda és az egyéni cég alanya a szakképzési hozzájárulásnak.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 28.

Evás bt. beltagjának járulékai

Kérdés: Hogyan alakul a bevételi nyilvántartást vezető evás bt. beltagjának járulékfizetési kötelezettsége a társaságban, ha a mellette fennálló 36 órás munkaviszonyában megfizeti a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] Az evás társas vállalkozások társas vállalkozónak minősülő tagjai társadalombiztosítási kötelezettségei vonatkozásában – ellentétben az evás egyéni vállalkozóval – nincsenek speciális szabályok. Ebből következően az e körbe tartozó társas vállalkozók...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 18.

Eva hatálya alá tartozó bt. GYES-en lévő beltagja

Kérdés:

Kell-e jövedelmet kivennie, illetve kell-e járulékot fizetni egy eva hatálya alá tartozó, bevételi nyilvántartást vezető betéti társaság beltagja után, aki harmadik gyermeke születése miatt jelenleg GYES-en van? Főállású munkahelyén tanárnőként dolgozik, de a társaságban ő végzi a munkát. Elég ha a kiállított számlák után befizeti az evát? Amennyiben kell jövedelmet kivennie, azt minden hónapban meg kell-e tennie, vagy elég egyszer egy évben? A beltag a társaságban fordítási munkát végez saját otthonában. Dolgozhat-e továbbra is a társaságban, ha a GYES letelte után főállású anya szeretne lenni? Milyen közterheket kell megfizetnie, illetve milyen jövedelmet kell felvennie ebben az esetben?

Részlet a válaszából: […]   A gyermekgondozási segélyben, illetve a gyermeknevelési támogatásban részesülő személy keresőtevékenységet heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik (Cst. 24. §). Tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 6.

Gyermeknevelési támogatásban részesülő személy munkavégzése

Kérdés: Mit kell tudni foglalkoztatói, illetve munkavállalói szempontból a gyermeknevelési támogatás melletti munkavégzésről, és a tagi jogviszonyban végzett személyes közreműködésről?
Részlet a válaszából: […] ...– de havonta legalább aminimálbér kétszerese, illetőleg ha a ténylegesen kifizetett (juttatott)jövedelem ennél kevesebb, akkor az Art. 31. § (2) bekezdés szerintijárulékbevallásban ezt a tényleges jövedelmet feltüntetve, de ez esetben is legalábba minimálbér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 27.

Több jogviszony egy vállalkozásban

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettségei keletkeznek 2008. január 1-jétől a cégnek és a magánszemélynek az alábbi esetben? A vállalkozás egyik tagja 2004. májustól heti 36 órás munkaviszony mellett látta el a cég ügyvezetését, társas vállalkozóként havi fix összegű jövedelmet vett fel. 2007. március 1-jétől megszűnt a főállása, ezért saját vállalkozásával kötött munkaszerződést műszaki igazgató munkakörben, az ügyvezetői feladatok ellátásáért viszont díjazást nem vett fel. Az új Gt. előírásai alapján az ügyvezetői munkakörre kíván 4 órás munkaszerződést kötni havi 69 000 forint munkabérért, és mellette társas vállalkozóként is közreműködne, de nem venne fel jövedelmet, és járulékokat sem fizetne.
Részlet a válaszából: […] A járulékfizetési kötelezettség megállapítása érdekébenmindenekelőtt a fennálló jogviszonyokat kell tisztáznunk.Amennyiben jól értelmezzük a kérdést, olyan kft. tagról vanszó, aki – heti 20 órás munkaviszony keretében látja el az ügyvezetőiteendőket és emellett–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 22.

Társas vállalkozó bejelentése

Kérdés: Miért van bejelentési kötelezettség annak a társas vállalkozónak az esetében, aki tevékenységét heti 36 órás munkaviszony mellett folytatja, nem vesz ki jövedelmet, így nem esik biztosítási kötelezettség alá. A törvényekből ez nem derül ki egyértelműen. Amennyiben a biztosított fizet járulékot, a bejelentési kötelezettség egyértelmű.
Részlet a válaszából: […] Olvasónk felvetése logikus, ám pontosításra szorul. A kérdésben egy társas vállalkozás – a személyes közreműködésére tekintettel a Tbj-tv. 4. § d) pontja értelmében – társas vállalkozónak minősülő tagjáról van szó, aki e tevékenységéért egyébként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 9.

Gyermeknevelési támogatás

Kérdés: A társas vállalkozás tagja után milyen járulékfizetési kötelezettség áll fenn, ha a tag gyermeknevelési támogatásban részesül? Úgy minősül-e a GYET, mint a heti 36 órás munkaviszony, hiszen a folyósító szerv a foglalkoztató, és a járulékokat megfizeti?
Részlet a válaszából: […] Mielőtt választ adnánk a kérdésre, röviden összefoglaljuk a gyermeknevelési támogatás lényegesebb ismérveit, az igényjogosultság főbb szabályait. Bevezetésére az 1993-as Szoc-tv.-ben jövedelemhatártól függő szociális juttatásként került sor, ahonnan a Cst. 1999. január...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.

Járulékfizetési mentesség

Kérdés: Van-e lehetőségük járulékfizetési mentességre azoknak a társaságoknak, illetve egyéni vállalkozóknak, akik tényleges tevékenységet nem folytatnak, bevételük nincs?
Részlet a válaszából: […] A társas vállalkozók többségének (bt., kkt., kft., egyesülés, közös vállalat, kht., szabadalmi ügyvivői társaság tagjainak) biztosítási kötelezettsége a személyes közreműködési kötelezettség tartama alatt, míg az egyéni vállalkozó biztosítási kötelezettsége a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.

36 órás munkaviszony több jogviszonyból

Kérdés: Összegyűjthető-e a heti 36 órás munkaviszony több, egyidejűleg fennálló jogviszonyból is?
Részlet a válaszából: […] A több, részmunkaidős munkaviszony munkaidejének összeszámítási lehetőségét a Tbj-tv. 2001. január 1-jétől megadja. Korábban erről a kérdésről a jogszabály nem rendelkezett.Az Mt. hatálya – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – kiterjed minden olyan munkaviszonyra,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.