Külföldön munkaviszonyban álló vállalkozó biztosítása

Kérdés: Milyen igazolást kell bekérnie a minimumjárulék-fizetés elkerüléséhez a külföldi munkahelyétől annak az eva hatálya alá tartozó betéti társaság beltagjának, aki eddig a cég ügyvezetői feladatait látta el, de most kitelepül Angliába dolgozni? Az ügyvezetői feladatokat a nyugdíjas beltag veszi át, aki jövedelmet nem vesz fel. Elegendő-e, ha csak a tételes ehót fizeti meg utána a társaság?
Részlet a válaszából: […] Az 1408/71/EGK rendelet egyik alapelve, hogy EGTállampolgára lehetőség szerint csak egy EGT-tagállam biztosítása hatálya alátartozhat. Ennek megfelelően, amennyiben az említett beltag Angliában,munkaviszonyban álló dolgozóként biztosított, akkor Magyarországon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

E101-es igazolás

Kérdés: Milyen igazolás kérhető a magyarországi járulékfizetés elkerülésére egy magyar munkajog szerint megkötött munkaszerződéssel lengyelországi telephelyen dolgozó, már nem kiküldött munkavállaló részére, akinek a helyi hatóság nem ad ki E101-es igazolást az ott levont járulékokról?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem derülnek ki a foglalkoztatás konkrétkörülményei. Az viszont tény, hogy az 1408/71/EGK rendelet egyik legfontosabbalapelve, hogy a rendelet hatálya alá tartozó személyek lehetőség szerint csakegy országban legyenek biztosítottak, ahogy az is előírás, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 19.

Magyarországra kiküldött olasz állampolgárságú munkavállaló jogviszonya

Kérdés: Milyen kötelezettségei vannak a magyarországi cégnek abban az esetben, ha egy külföldön biztosított olasz állampolgárságú munkavállaló Magyarországra jön kiküldetésbe, és 183 napot meghaladóan dolgozik hazánkban? A dolgozó Magyarországon semmilyen juttatást sem kap.
Részlet a válaszából: […] Az 1408/71. EGK rendelet azokat a szociális biztonságravonatkozó közösségi koordinációs szabályokat tartalmazza, amelyeket atagországokból érkező migráns munkavállalók tekintetében európai unióscsatlakozásunk első napjától alkalmaznunk kellett. E rendelet a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 22.

Külföldön dolgozó nagykorú gyermek biztosítási jogviszonya

Kérdés: Egy technikumot végzett 19 éves gyermeket a szülő bejelentette mint eltartott nagykorú hozzátartozót, mivel a gyermek nem tudott elhelyezkedni. Mi a szülő teendője abban az esetben, ha időközben a gyermek kiment Angliába dolgozni egy étterembe? Magyarországon be kell-e lépnie magánnyugdíjpénztárba annak a pályakezdőnek, akinek az első munkahelye külföldön van?
Részlet a válaszából: […] ...a kötelezettség keletkezésétől, illetve megszűnésétől számított 15napon belül kell bejelenteni az adóhatóság részére [Art. 20. § (6) bekezdése].A fizetési kötelezettséget a 07T1011 számú adatlapon, annak megszűnését a07T1021 számú adatlapon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 24.

Magyar cég román megbízottjának romániai munkavégzése

Kérdés: 2007. január 1. után hogyan adózik az a román állampolgárságú magánszemély, aki egy magyar székhelyű közhasznú társaság tevékenysége érdekében Romániában végez tevékenységet megbízási jogviszonyban. A megbízott Magyarországon egyáltalán nem tartózkodik, E106-os nyomtatvánnyal rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] Románia uniós csatlakozása következtében állampolgáraira2007. január 1-jétől a közösségi jog erre vonatkozó általános szabályait[1408/71/EGK rendelet, valamint a végrehajtására kiadott 574/72/EGK rendelet]kell alkalmazni. Az 1408/71/EGK rendelet 14c. cikkének előírása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 24.

EU-kártya használata

Kérdés: Hogyan használható a gyakorlatban az EU-kártya, és milyen sajátosságok vannak a különböző országokban?
Részlet a válaszából: […] Az EU társadalombiztosítási joga a harmonizáció helyett akoordinációra épül.Az Unió arra törekszik, hogy a személyek szabad mozgásánakjogával élő, EU-tagállamokban utazó állampolgárok és családtagjaik részérebiztosítsa az ellátások igénybevételére való jogosultságot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 30.

Romániában bejegyzett társaság magyarországi fióktelepén dolgozó munkavállalók társadalombiztosítási kötelezettsége

Kérdés: Romániában bejegyzett társaság magyarországi fióktelepén dolgozó román állampolgárok az anyacéggel vannak munkaviszonyban, kiküldetés alapján dolgoznak Magyarországon. Hogyan kell értelmezni ebben az esetben a 2006. évi II. tv. II. részének alábbi 7., illetve 8. cikkének rendelkezéseit? "7. cikk Általános rendelkezés: Valamely jövedelemszerző tevékenységet folytató személyre, ha a jelen egyezmény előírásai másként nem rendelkeznek, annak a szerződő félnek a jogszabályai vonatkoznak, amelynek területén az érintett személy a jövedelemszerző tevékenységet végzi. Ez akkor is érvényes, ha a foglalkoztatott lakóhelye vagy a foglalkoztató székhelye a másik szerződő fél területén található." "8. cikk Különleges rendelkezések: (1) Amennyiben az egyik szerződő fél területén székhellyel rendelkező foglalkoztató foglalkoztatottját a másik szerződő fél területére küldi, úgy a kiküldetés kezdetét követő 24 naptári hónap végéig továbbra is az első szerződő fél jogszabályai alkalmazandók, mintha az érintett személyt még ennek a területén foglalkoztatnák. Az önálló vállalkozó abban az esetben, ha az egyik szerződő fél felségterületén biztosított, és a másik szerződő fél területén folytatja önálló vállalkozói tevékenységét, akkor e tevékenység kezdetétől számított 24 naptári hónap végéig továbbra is az első szerződő fél szabályai szerint van biztosítva, mintha az érintett személy továbbra is ennek a félnek a jogszabályai szerint folytatná a tevékenységét." A fenti két cikkely alapján a törvény hatálybalépését – 2006. november 1. – követően a fióktelepen dolgozó munkavállalók után Magyarországon köteles-e a fióktelep társadalombiztosítási járulékot fizetni? További kérdés, hogy a kiküldetés időpontját a törvény hatálybalépésétől kell-e számítani, vagyis annak a munkavállalónak, akinél már letelt a két év kiküldetés, belép-e a magyarországi tb-járulék-kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A november 1-jén hatályba lépett magyar-román egyezményelőírásai tulajdonképpen csak rövid ideig lesznek érvényben, hiszen Romániahamarosan uniós tagállammá válik. Ez azonban nem jelent majd "törést", hiszenaz egyezmény elvei jórészt megegyeznek az 1408/71/EGK rendeletben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.

Magyarországon szülő EGT-állampolgár munkavállaló ellátásai

Kérdés: Milyen egészségügyi szolgáltatásra jogosult és milyen mértékben a terhesség időszaka alatt, illetve a szülést követően a Magyarországon munkát végző EGT-állampolgár, ha járandóságát külföldön, a külföldi munkáltatójától kapja? Hogyan változik az ellátás, ha ugyanaz az EGT-állampolgár 2007-től kirendeléssel Magyarországon fog munkát végezni egész évben, öt éven keresztül, s emiatt a külföldi munkáltató és a munkavállaló Magyarországon fog adót és járulékot fizetni, de állományi létszámban még mindig a külföldi munkáltatónál lesz?
Részlet a válaszából: […] Az 1408/71/EGK rendelet szerint a kiküldetésben lévő uniósállampolgár 1 évig még a kiküldő országban lesz biztosított. Ezt egy évre lehetmeghosszabítani. Ennek letelte után terjed ki rá a biztosítás a munkavégzéshelye szerinti országban. A Magyarországon biztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.

E101 jelű nyomtatvány

Kérdés: Mire szolgál az E101-es nyomtatvány, ki és hol igényelheti? Milyen adatok kellenek a nyomtatvány kiállításához?
Részlet a válaszából: […] Az 1408/71/EGK rendelet a társadalombiztosítási rendszerekkoordinációjáról szól, a jogszabályi rendszer része, és Magyarország EurópaiUnióhoz való csatlakozása óta ezt a jogszabályt közvetlenül alkalmazni is kell.A rendelet nemcsak azon állampolgárok részére szabályozza az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.

Külföldi cég magyarországi fióktelepén dolgozó munkavállalók jogviszonya

Kérdés: Egy francia székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepén az alapító külföldi vállalatnál munkaviszonyban álló munkavállalók fogják az alapító külföldi vállalat és egy magyar megrendelő közötti szerződés szerint a Magyarországon végzett kivitelezést koordinálni, és a teljesítéseket leigazolni. A külföldiek nem a fióktelep külföldi vállalatánál, hanem annak külföldi anyavállalatainál vannak munkaviszonyban. Milyen munkajogi formában végezhetnek a külföldiek munkát a magyar fióktelepen, illetve kell-e részükre adó- és járulékköteles jövedelmet fizetni, ha fizetést egyébként kapnak külföldön? Milyen járulékfizetési kötelezettség vonatkozik a fióktelep külföldi képviselőire, ha részükről munkavégzés Magyarországon nem történik? Milyen munkaügyi nyilvántartás és bejelentés (OEP, EMMA) vonatkozik a fióktelepen dolgozó külföldiekre az említett esetben?
Részlet a válaszából: […] A francia anyavállalatnál munkaviszonyban álló dolgozók és amagyar fióktelep között semmiféle biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonysem keletkezik. Ők kiküldetésben vannak Magyarországon, és – az 1408/71/EGKrendelet értelmében – legalább 1 évig a kiküldő ország...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.
1
2
3
4
7