Szociális hozzájárulási adó alapja

Kérdés: Miként kell értelmezni a Szocho-tv. 1. §-a (9) bekezdésének azt a rendelkezését, hogy adóalapot képez az a jövedelem is, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a Tbj-tv. alapján biztosítási jogviszony állt fenn, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától? Tudomásom szerint az összevont adóalapba tartozó adóelőleg-alapot képező jövedelmek - függetlenül attól, hogy milyen jogviszony alapján kerülnek kifizetésre - szociálishozzájárulásiadó-alapot képeznek.
Részlet a válaszából: […] Valóban, az esetek többségében nincs jelentősége annak, hogy az összevont adóalapba tartozó jövedelem biztosítási kötelezettségből származó jogviszony alapján került-e kifizetésre vagy sem. Így például, ha egy választott tisztségviselő vagy egy megbízási jogviszonyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Munkabérletiltás érvényesítése kormányzati tisztviselő gyermeknevelési támogatásából

Kérdés: A kormányzati tisztviselő jövedelméből a végrehajtó folyamatban lévő munkabérletiltást érvényesít. A foglalkoztatótól igényelt, várhatóan utalásra kerülő gyermeknevelési támogatásból is levonható a végrehajtás alá vont tartozás, vagy ez a típusú kifizetés mentes a végrehajtás alól?
Részlet a válaszából: […] A kormányzati igazgatás gyermeket nevelő és családot alapító tisztségviselői élethelyzetének javítása érdekében a Kit. keretein belül a jogalkotó évente egy alkalommal gyermeknevelési támogatásra való jogosultságról rendelkezett.A gyermeknevelési támogatás összege a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén

Kérdés: Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?
Részlet a válaszából: […] A kérdezett személynek egyidejűleg fennálló két biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya van. A Tbj-tv. 42. §-ának (4) bekezdése értelmében, ha a társas vállalkozóként biztosított több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja vagy ügyvezetője, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Nyugdíjelőleg

Kérdés: Mikor kapja meg a végleges nyugdíját az a személy, aki 2024. február 24-től igényelte meg az ellátást, és kapott egy végzést, amelynek értelmében nyugdíjelőleget állapítottak meg részére?
Részlet a válaszából: […] Az öregségi nyugdíj, illetve a korhatár előtti ellátás összege a figyelembe vehető havi átlagkereset összegétől és az elismert szolgálati időtől függ. Ennek meghatározásához az 1988. január 1-jétől a nyugdíjba vonulást megelőző napig elért - a kifizetés idején...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Versenybírói elszámolás

Kérdés: Versenybírói elszámolás esetén keletkezik személyijövedelemadó- és járulékkötelezettség akkor, ha a kifizető egy egyesület, a kiküldő pedig a szakszövetség?
Részlet a válaszából: […] ...szabályai szerint visel adóterhet (Szja-tv. 17-18. §-ai).Kifizetőnek a játékvezető részére jövedelmet juttató egyesület minősül [Art. 7. § 31. pont a) alpont]. A kifizetőt adóelőleg-levonási kötelezettség terheli [Szja-tv. 46. § (1) és (3) bekezdései]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Letiltás munkabérből

Kérdés: Hogyan kell teljesítenie a munkáltatónak a végrehajtó által előírt levonási kötelezettséget abban az esetben, ha tájékoztatást kapott arról, hogy az egyik munkavállaló ellen végrehajtási ügy van folyamatban, amelynek kapcsán a meghatározott összegek levonására köteles? Mire kell figyelnie a munkáltatónak ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Hogyha a munkáltató kap egy felhívást a végrehajtótól annak kapcsán, hogy egy munkavállalója ellen végrehajtási eljárás van folyamatban, és a munkabéréből levonást kell teljesíteni, akkor a felhívásban az is szerepelni szokott, hogy milyen százalékig terjedően kell ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Nyugdíjas státusz igazolása

Kérdés: Elfogadhatja a munkáltató a nyugdíjas státusz igazolásául az előlegmegállapító végzést, ami 2024. január 1-jétől felváltotta az előlegmegállapító határozatot azoknak az érintett személyeknek az esetében, akik még nem kapták meg a végleges határozatot, mert nem áll minden adat rendelkezésre az öregségi nyugellátás megállapításához? A dolgozók munkaviszonyát nem szünteti meg a munkáltató, folyamatosan tovább dolgoznak.
Részlet a válaszából: […] A Tny-tv. 73. §-ának (1) bekezdése értelmében, ha a nyugellátásra való jogosultság fennáll, de a nyug-ellátás összege a tárgyévi nyugdíj-megállapításhoz tartozó valorizációs szorzószámok hiánya, adathiány vagy egyéb ok miatt az eljárás megindulásától számított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Munkabérelőleg

Kérdés: Folyósíthatja a bruttó minimálbér ötszörös összegét adómentes munkabérelőlegként a munkáltató az egyik vezető beosztású munkavállalója részére, vagy ebben az esetben csak a nettó összeg adható? A munkavállaló munkabére magas, a visszafizetendő részletek a bruttó összeg folyósítása esetén sem haladják meg a jövedelem 50 százalékát.
Részlet a válaszából: […] A munkabérelőleg gyakorlatilag a munkáltató által a munkavállalónak nyújtott kamatmentes kölcsön, melynek fedezete elsősorban a később esedékes munkabér. A munkavállalónak nyújtott kölcsönt a munkáltató a magánszeméllyel szemben fennálló követelésként tartja nyilván,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 30.

A szakszervezeti tagdíj levonási sorrendje a munkabérletiltások levonási rendszerében

Kérdés: Csökkenti a letiltás alapját képező munkabér-jövedelmet az érdekképviseleti tagdíj összege?
Részlet a válaszából: […] Az elmúlt időszak jogalkotási folyamatában kiemelt figyelmet érdemelt a jogalkotónak az 1991. évi XXIX. tv. rendeltetésétől gyökeresen eltérő rendelkezése, mely szerint egyes foglalkozási csoportok vonatkozásában a foglalkoztatott jövedelméből szakszervezeti vagy egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Osztalék szociális hozzájárulási adója

Kérdés:

Milyen összeg vehető figyelembe az osztalék után fizetendő szociális hozzájárulási adó alapjának meghatározásánál egy kft. tulajdonosa esetében, aki heti egyórás munkaviszony keretében, havi 20.000 forintért látja el az ügyvezetői teendőket?

Részlet a válaszából: […] A Szocho-tv. 2. §-ának (2) bekezdése értelmében az 1. § (5) bekezdésében említett jövedelmekből keletkező adóalap után maximum a minimálbér 24-szereséig (tehát 2023-ban 24×232.000 = 5.568.000 forintig) kell megfizetni a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.
1
2
3
50